Kulturális terek váradi zsinagógákban

„Amióta Romániában vagyok, folyamatosan fejlődik az ország jogi és politikai kultúrája” – mondta lapunknak Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete. A diplomata Nagyváradon két, felújításra váró zsinagógát látogatott meg, melyek kulturális intézménnyé alakulnak. Simon Judit írása.

Az évtizedek óta használaton kívül levő neológ zsinagóga kulturális központtá alakul, – közölte Ilie Bolojan polgármester az amerikai nagykövet jelenlétében. A nagyváradi önkormányzat a határ menti együttműködési program keretében pályázati támogatást nyert, a munkálatok hamarosan kezdődnek. A városvezető elmondta, az önkormányzat prioritásként kezeli az építészeti örökséghez tartozó templomok és zsinagógák felújítását és megőrzését. A volt ortodox kis-zsinagógában Zsidó Történeti Múzeum kap helyet az Egyesült Államok kormányának támogatásával. Mindkét tervezetben tevékeny partner a Nagyváradi Zsidó Hitközség.
A kis-zsinagógában az utóbbi években zöldségbolt volt, az épület romos, a szakemberek szerint a vadon nőtt fák is sok kárt tettek az ingatlanban. A nagykövet érkezése előtt kitakarítottak, percekkel a vizit előtt még légfrissítővel is befújták. Mark Gitensten nagykövete ezen a helyszínen adta át jelképesen Felix Koppelman hitközségi elnöknek a felújítást és a múzeum kialakítását szolgáló, 129.600 dollárról szóló csekket. Az összeg csak a felújítás egy részének költségét fedezi. A teljes felújításhoz és a Zsidó Történeti Múzeum kialakításához 700 ezer euróra volna szükség. A hiányzó összeget az ingatlan kezelésével tizenöt évre megbízott Körösvidéki Múzeum pályázati forrásokból próbálja előteremteni.
Koppelman, megköszönve a nagykövetségi alapból nyújtott amerikai támogatást azt mondta: „A zsidó közösség hatalmas ösztönző erő volt a váradi kulturális, tudományos, gazdasági életben, megérdemli, hogy megőrizzük és bekapcsoljuk ezeket az értékeket a vallási és muzeális kulturális körforgásba.”
Gitenstein, a megyei elöljárók, az egyházak és intézményvezetők, valamint a sajtó jelenlétében kifejtette: az amerikai kormány által most átnyújtott közel 130 ezer dollár nagyságrendben a harmadik azon adományok közül, amelyet az amerikai kormány valaha külföldi kulturális célú támogatásként adott. Hangsúlyozta: a felújított épület nem pusztán holokauszt emlékmúzeum lesz, hanem olyan hely, ahol emlékezni lehet arra, mit jelentett és mit jelenthet a jövőben a zsidó kultúra Nagyvárad és a régió életében.
A diplomata szerint „nem csak az a fontos, hogy a tragédiákra emlékezzünk, hanem az is, milyen gazdag volt az a kultúra, amit a két világháború közötti időszakban veszélybe sodródott.”
A nagykövet – noha állítólag tilos volt politikai témákat felvetni az eseményen – a romániai történésekre utalva elmondta, kénytelen kritikát is megfogalmazni a tekintetben, hogy „mi történik Romániában, és mi történt sok helyen a világban abban a pillanatban, amikor a jogállam veszélybe kerül. Az emberek akkor azért haltak meg, a zsidó kultúra azért került veszélybe, mert a jog uralma megszűnt, az 1940-es években a bírók, az ügyészek, és a bíróságok nem működtek hatékonyan. Románia a helyes úton jár most, hogy ezeknek az intézményeknek a működése helyreállt.” Ehhez kapcsolódva azt mondta az Erdélyi Riportnak: „A három év alatt, amióta Romániában vagyok, folyamatosan fejlődik az ország jogi és politikai kultúrája”.
A neológ zsinagóga épülete műemlék. Busch Dávid tervezte, id. Rimanóczy Kálmán építette, 1878. szeptember 24-én adták át. A Teleki utcai ortodox kis zsinagóga 1930-ban készült el, Pintér István tervei alapján.
Nagyváradon a 20. század elején 33 ezres zsidó közösség élt, a városban 29 zsinagóga és imaház működött. A holokauszt után csupán 2700 zsidó tért vissza a városba, a megmaradt hat zsinagóga közül négy felújítás alatt áll.