Könyv, amely tanítani tanít

Pedagógusok körében párját ritkító sikerkönyv jelent meg az idei tanévkezdetre. A három társszerző Bihar megyei, több évtizede vannak a pályán, belülről ismerik az oktatás helyzetét, a gyakorlati gondokat. A Tanítói kézikönyv szerzőit D. Mészáros Elek mutatja be.

Schneider N. Antal, Erdei Ferenc és Szász Dezső a tanítói munkát, mégpedig az összevont osztályok nevelését-okítását könnyítő kézikönyvet már publikált idestova egy évtizeddel ezelőtt. A mostani második, immár bővített kiadás az elsőhöz hasonlóan igen egyszerű, mondhatni puritán címmel – Tanítói kézikönyv – jelent meg, tematika-betájolóként még odaírták: „Az összevont osztályok tanítóinak”. A könyv nemcsak külalakra sokkal tetszetősebb az alapkiadásnál, de tartalmilag is idomult az eltelt egy évtized változásaihoz, a tanügyi berkekben megfogalmazódott elvárásokhoz.
A mostani megjelentetés fő mentora Pető Csilla volt Bihar megyei szaktanfelügyelő, jelenleg parlamenti képviselő. Pető alapos ismerője az Erdélyben folyó oktatás mindennapos gondjainak, a szimultán osztályokkal foglalkozó tanítók specifikus képzésének hiányáról is tájékozott. Éppen ezért kereste meg a szerzői hármast, s ők vállalták az eredeti munka átdolgozását, s eközben a képviselő a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó igazgatóját győzködte – végül sikeresen – a könyv megjelentetésének fontosságáról.

Vendégségben Szászéknál Nagyvárad és Szatmárnémeti között félúton, Értarcsánál kell letérni a forgalmas útról, ám a mellékút szerencsére csak áteresztőképességben különbözik a kiválónak mondható besorolástól, minőségben nem. Mintegy öt kilométernyi suhanás után kezet rázunk Szász Dezső gálospetri tanítóval, aki bár nem itt született, hűséges érmellékivé csiszolták az évtizedek. Maros megyében látta meg a napvilágot, négy évtizedes pallérozói munkáját végigkísérte az összevont osztályok tanítása. 1977-ben házasodott, felesége, a gálospetri születésű Magdolna asszony szintén tanító. Abban az időben csak nagy nehezen lehetett munkahelyet változtatniuk a tanítóknak, így a férj még további hat évet húzott le Belényesben, csak később, 1983-ban kapott állást felesége falujában, ahol jelenleg is tanít. Feleségével ketten látták el az osztatlan elemi osztályok tanítását. Hiába közelíti meg a lakosság lélekszáma az ezret, a gyermeklétszám viszonylag alacsony maradt. Az is igaz, hogy a legutóbbi népszámláláskor közel százötvenen román nemzetiségűnek vallották magukat Gálospetriben. Hat évvel ezelőtt némiképp javult a helyzet, azóta három tanítója van a falunak. Nem a gyermekvállalási kedv tette indokolttá a tanítói állások számának bővítését, hanem a Böjte Csaba szerzetes nevével fémjelzett dévai Szent Ferenc Alapítvány megjelenése a faluban. A Szentháromság Gyermekotthon megalapítása a gyermeklétszám gyarapodása mellett járulékos hozadékként megmentette az enyészetre ítélt egykori Fráter-kúriát is.
Szász végtelenül szerény embernek tűnik, valamit még őriz a régen volt tanítók következetes elkötelezettségéből, akik gyakran „mártírjai” voltak hivatásuknak. A szerzői státusát is a véletlennek tulajdonítja, mint mondja, valószínűleg azért őt kérték fel a munkára, mivel az első fokozat megszerzéséhez épp az összevont oktatás témakörét dolgozta fel. Szász elmondja, hogy az elemi osztályokban összesen legalább hatvankét tanuló kell legyen regisztrálva ahhoz, hogy négy tanítóval dolgozhassanak. Negyvenkét kisdiák szükségeltetik három tanítói állás megtartásához, míg huszonegy minimális diáklétszám esetén kaphat két tanítót az iskola.
Szászék úgy vélik, különösen nehéz az összevont osztályokban való tanítás, ezért aranyat ér a gyakorlati kérdésekkel foglalkozó most megjelent munka. Számtalan kedvező visszajelzés érkezett, még felső tagozatos tanárok is előszeretettel forgatják a kiadványt. A legkörültekintőbb foglalkozást az iskolakezdők igénylik, ugyanakkor a román nyelv eredményes tanítása továbbra is megoldatlan.

Ingázás helyett osztatlan iskola Pető Csilla képviselő szívügyének tekintette a Tanítói kézikönyv megjelentetését. Hasznosabbnak tartja az összevont oktatást, mintsem hogy más településre ingáztassák az apróságokat, és úgy véli, hogy minden magyar településnek foggal-körömmel ragaszkodnia kell legalább az óvodai és az elemi oktatás megmaradásához, mert az iskola teljes megszűnése maga után vonja az illető település elsorvadását. Jelenleg Erdélyben 800 tanító végzi a munkáját osztatlan iskolában, ezt vették figyelembe a példányszám meghatározásakor is. Pető véleménye szerint a mostani kiadás komplex, minden kérdéskörre kitérő kézikönyv, amely megfelel a korszerű pedagógiai elvárásoknak, ugyanakkor figyelembe veszi az új tanügyi törvény rendelkezéseit is. Meghatározza az órakeretet, az ideális órarend-összeállítást, az újabb szakirodalomban használt terminusokra ad szómagyarázatot. Útmutatót nyújt az oktatási folyamat, a tanóra megtervezéséhez. A könyv érdekessége, hogy tíz olyan Nagyváradon oklevelet szerzett tanító is megszólal benne, leírja tapasztalatait, aki a világ különböző országaiban tanít összevont osztályokat.
Bihar megyében eddig négy helyszínen mutatták be a kiadványt, emellett Erdély más megyéiben is népszerűsítik. A képviselő asszony aktív részvételt vállalt a terjesztés elősegítésében. A Tanítói kézikönyv 20 lejes áron megrendelhető a comenzi@edituradp.ro elektronikus levélcímen, valamint a 0213/157–398 telefonszámon.
Pető elmondása szerint úttörőnek számít a kiadvány, hiszen a Kárpát-medencében eddig nem jelent meg hasonló tematikájú tankönyv. Román pedagógusok is figyelemmel követték a munkát, felmerült a lehetősége a könyv román nyelven való megjelentetésének is.