Kimenő – összművészeti fesztivál

Harmadik alkalommal rendezte meg a korábbi években Faludyfeszt nevet viselő Kimenőt Gyergyóalfaluban az Antropocentrum Kulturális Egyesület. Idén az általános és középiskolások számára rendezett fesztivál nemcsak irodalmi, hanem összművészeti, valamint nemzetközi jelleget is öltött. Varga Melinda tudósítása az Erdélyi Riport 2012/16. számából.

A magyar költészet napja, valamint Faludy György tiszteletére először 2010-ben rendezte meg az Antropocentrum Egyesület Gyergyóalfaluban a Faludyfesztet. Farkas Wellmann Endre, a rendezvény ötletgazdája, főszervezője az általános és középiskolás diákok szórakozással egybekötött kulturálódását, a kreatívan és játszva tanulás jelentékenységét s nem utolsósorban a kortárs irodalom népszerűsítését tartotta szem előtt. E célkitűzések idén is változatlanok maradtak. Ám a kezdetben inkább az irodalomra fókuszáló fesztivál összművészetivé nőtte ki magát, s nemcsak egy kis diákközösség szórakoztatását valósította meg, hanem az ország és a magyar nyelvterület bármely fiatalja számára is nyitottá vált. A szervezők a névváltoztatást azzal indokolták, hogy minden évben egy vagy több neves alkotó életműve előtt tisztelegnek, ezért kézenfekvőbbnek tűnt a Kimenő elnevezés. Farkas Wellmann hangsúlyozta: olyan álma vált valóra most, amit már akkor érlelgetett, amikor útnak indította a kezdeményezést. A fesztivál programja idén Áprily Lajos, Örkény István és Karinthy Frigyes szellemisége köré csoportosult, mindemellett a zárónapon a névadóra, Faludy Györgyre is emlékeztek.

Alkotóműhelyekben tanulhattak A világ bármely tájáról jelentkezhettek magyarul (is) beszélő öt-tizenkét osztályos tanulók a zene, képzőművészet, irodalom, színház és újságírás alkotóműhelyekbe, valamint pályázatok útján versenyezhettek értékes jutalmakért. Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Székelyudvarhelyről és természetesen a környékről számos érdeklődő csatlakozott a műhelytevékenységhez, az irodalmi vetélkedőkhöz, a könnyűzenei koncertekhez, a színházi előadásokhoz és a kortárs alkotók estjeihez.
A diákok délelőttönként alkotóműhelyekben vehetnek részt a szakma ismert képviselőinek irányításával. Az irodalmi műhelyt Zalán Tibor író, költő irányította, aki a beérkezett munkákból kiindulva próbált a diákok alkatához mérten nehezebb feladatokat adni. A jelentkezők ezeket dolgozták ki, valamint Esős délelőtt címmel kellett írniuk egy rövidprózát, majd ezt átalakítani különböző kötött formájú versekké. A műhelyvezető fontosnak tartotta megismertetni az időmértékes verselés sajátosságait, valamint különböző prozódiai szabályokat a szárnypróbálgatókkal, hiszen mint mondta: az irodalom művelése is olyan mesterség, mint az asztalosé, vannak alapvető szabályok, amelyeket el kell sajátítani. Zalán úgy látja, fordított irányba halad a költészeti kordivat. A pályakezdők először próbálnak meg szabad verset írni, és csak utána felszívni valamit a szakmából. „Célom azt volt, hogy elbizonytalanítsam őket annak kapcsán, hogy a vers gondolatokból áll, és a szavak világába akartam bevezetni őket” – fogalmazott. Hangsúlyozta: az igazán tehetségesek azok közül kerülnek ki, akik megpróbálnak szakítani a hagyományokkal, és egy nyersebb hangot ütnek meg, a tárgyias líra irányában mozdulnak el. A fiatalok olvasási szokásával kapcsolatban kifejtette: nem igazán merülnek el a könyvek világában még azok sem, akik írásra adják a fejüket, inkább a dalszövegek felől közelítik meg e világot.
Összességében úgy vélekedett, tehetséges diákok jelentkeztek a műhelybe, s kemény kézzel bánt velük. Az volt a célja, hogy rávezesse őket: az irodalmat csak akkor érdemes művelni, ha kellőképpen komolyan veszi a szakmát az ember.
Szabó Eduárd színművész és Dézsi Szilárd rendező a színházművészet iránt érdeklődők tevékenységét irányította, s a munka eredményét a fesztivál alatt bemutatott kisebb produkciók által ismerhettük meg. A műhelyben dolgozó négy fiatalnak az út, utazás témában kellett élménybeszámolót írniuk, valamint hat szóból kisebb jeleneteket formálnia, és alapvető beszédtechnikai, összpontosítási gyakorlatokat is megtanultak.
A zeneműhely résztvevői versmegzenésítésekkel ismerkedhettek meg Lakatos Sándor dalszerző közreműködésével, valamint a pályázatra benyújtott szerzeményeiket dolgozták át. Zenei és nyelvészeti szempontokat vizsgáltak, továbbá ismert zeneszámokat, valamint saját munkákat, majd a fesztivál ideje alatt megtanult új dolgokat próbáltak hangszeren eljátszani. Ferencz Zoltán képzőművész a grafika iránt érdeklődőkkel foglalkozott: a használatos technikákat, mélynyomást, magasnyomást és síknyomást tanította meg a diákoknak. Lényeges szempont volt a kreatív gondolkodásra való nevelés.
A sajtóműhely tagjai Balázs Katalin, Pethő Melánia és Gergely Imre újságírók vezetésével a fesztivál lapját, a Fesztikét tették minden délután az érdeklődők elé.

Színház Örkénnynel, Karinthyval, Áprilyval A nyitónapon a Bögrényi Fullasztás című, Áprily Lajos verseiből ihletődő színházi produkciót Bodor Claudia Tímea és Karácsonyi Tímea, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjai előadásában tekinthették meg az érdeklődők. A két lány elmondásából kiderült: a produkció önálló munka, minden részletét saját maguk dolgozták ki, az előadásba több improvizációs jelenetet is beleloptak. Bodor Claudia Tímea elismerte, hogy nem rajong túlságosan a költő természeti lírájáért, ezért bizonyos versek előadása nehézséget okozott számára, Karácsonyi Tímeához viszont közelebb állnak az Áprily-versek.
A rendezvény következő napjai Örkény István és Karinthy Frigyes szellemét idézték. A Kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet előadásába és a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak színpadi produkciójába kóstolhattunk bele. A későbbiekben Vass Csaba előadását és Üzenet a palackban címmel Giacomello Roberto színművész produkcióját nézhettük meg.
A könnyűzene kedvelőit Baricz Gergő, a Kolozsvári Barátok Band, a Whisperblast és a Kistehén koncertjei szórakoztatták.

Literatúra hús-vér alkotókkal A kortárs irodalmárokra kíváncsi fiatalok Murányi Sándor Olivér Zordok, a székely szamuráj című regényének bemutatóján vehettek részt. A kötetről Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó főszerkesztője mesélt. A Zordok kalandregény, akárcsak a Don Quijote, paródia, ugyanakkor komoly történet is. A regény főhőse szerzetesnek készül, de egészen más irányba viszi a sors. Ilyen értelemben fejlődéstörténet. Az önkeresésről szól, hiszen olyan valaki Zordok, aki ki akarja próbálni magát. A kalandregény jellegből származó tanulságot az író olykor kifordítja, humorossá, groteszkké formálja – mondta Mészáros. Murányi Sándor Olivér hangsúlyozta: számára nagy kihívást jelentett együtt dolgozni Mészáros Sándorral. „Szigorú és pontos kritikusként hívta fel a figyelmem arra, melyek azok a részek, amelyek nem húznak eléggé, ahol le fogja tenni az olvasó a könyvet. Több hónapot vett igénybe a kézirat csiszolása. A szöveget nem »csípőből vágtam ki«, nagyon sokat javítottam rajta. Még amikor a könyv lezárult, sem éreztem, hogy kész van” – mesélte.

A fesztiválon a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztőivel, Szilágyi Istvánnal, Karácsonyi Zsolttal, Demeter Zsuzsával, valamint Papp Attila Zsolttal is találkozhattak a fiatalok. A helikonosok a lap szerkesztését, a rovatok szerkezeti felépítését mutatták be. Hangsúlyozták: a kiadvány Karácsonyi Zsolt által szerkesztett A nagy Kilometrik rovata publikálási lehetőséget nyújt a pályakezdők számára. A Kimenőn részt vevők közül a legutóbbi lapszámokban Karácsonyi Tímea, Bodor Claudia Tímea és Albert Zsuzsanna írásai olvashatók.
A rendezvény zárónapján Zalán Tibor olvasott fel a József Attilához kapcsolódó verseiből. Az irodalom helyzetével, az emberek olvasási szokásaival kapcsolatban elmondta: a vers soha nem volt rosszabb vagy jobb helyzetben, mint ma: régebben is szűk közönséget vonzott, s ez ma is így van. A versolvasáshoz bizonyos fokú műveltség és „szellemi tréning” szükséges. Zalánt a Magyar Írószövetség képviselői váltották. Erős Kinga, a szervezet tikára, valamint Király Farkas, Sütő Csaba András, Szalai Zsolt olvastak föl alkotásaikból, majd a szövetség ambrozia.hu címen nemrég alakult kulturális portáljáról folytattak eszmecserét.

A művészet mint nagy kaland A fesztiválra idén is szép számmal érkezett képzőművészeti, irodalmi, zenei pályamunka. A grafika kategória V–VIII. osztályos első díjasa Czimbalmas Anett lett. A középiskolások közül Orbán Nóra bizonyult a legjobbnak. Az irodalom kategóriában Albert Zsuzsanna lett az első díjas, akit tavaly is a legtehetségesebb pályázóként értékelt a zsűri. A zenében a dobogós Veres Lehel lett. Az Antropocentrum Díjat idén Márkus-Barbarossa Jánosnak és Baricz Dezsőnek ítélték oda.
A rendezvény meglepetésvendége Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter volt, aki ezúttal költőként is megmutatta magát, felolvasva néhány régebbi versét. Kelemen úgy fogalmazott a Kimenőn részt vevő diákoknak: sok kalandban lesz részük az életben, de az irodalomnál és a művészeteknél nagyobb kalanddal sosem fognak találkozni.