Irodalomnépszerűsítés vagy bulvár?

Izgalmas és olvasmányos történeteket kínál magyar klasszikusaink, művészeink szerelmi életéről, múzsáiról, hűségről és csalfaságról, Nyári Krisztián Így szerettek ők – magyar irodalmi szerelmeskönyv című kötete, amelynek sikeres erdélyi bemutatói bizonyítják, korai az irodalom halálát emlegetni. Varga Melinda írása.

Negyven történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdán át, Ady Endréig a művészszerelemről, azzal a céllal, hogy a tankönyvek papírmasé figurái, a közterek szobrai helyett hús-vér embereket mutasson be a szerző azoknak, akik nem föltétlen az irodalom művelői. Nyári Krisztián könyvére rengetegen voltak kíváncsiak, a Bulgakov Irodalmi Kávézó emeleti terme, nemcsak hogy zsúfolásig telt meg, hanem sokan be sem fértek a könyvbemutatóra. Aki kezdés után picivel később érkezett, bosszankodhatott, mert legfeljebb csak a mikrofon jótékony voltának köszönhetően hallhatott a rendezvényből néhány szemelvényt.
Orbán János Dénes költő, író, az est házigazdája a szerzőt a könyv keletkezéséről, az alapötletről faggatta, amelynek kapcsán kiderült: Nyári tavaly tavaly tavaly barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek életéről szóló, korabeli képekkel illusztrált történeteit, amelynek az lett az eredménye, hogy rövid időn belül tizenötezer online olvasója lett. Nem tervezte, hogy ebből könyv lesz. Mint mondta: ha egy éve valaki fölvetette volna neki ezt a lehetőséget, bizonyára kineveti. E történetek közkedveltek egy szűk csoporton, az akadémiai irodalomtörténet világán belül. Két-háromszáz ember írja, s általában ugyanennyi is olvassa őket. Álmában sem gondolta volna, hogy az átlagműveltséggel bíró olvasók körében is van erre fogadókészség – mesélte.
A meghívott néhány évig tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepe óta kommunikációs tanácsadóként dolgozik, viszont az irodalom a hobbija maradt.
Módszereiről elárulta: az első tizenöt-húsz történet a „fejében volt”, ezeken különösebben nem kellett dolgoznia. Az ezt követő sztorik azonban levéltári anyagok, folyóiratok és könyvek elolvasását igényelték, amelyek ma már a világhálón is elérhetők, így nem kellett napokat könyvtárban töltenie.
Az est házigazdája elárulta: karácsonyig a könyv huszonötezer példányban kelt el, a siker pedig mindig irigységet is generál a szakmabeliek körében. Több kolléga pusmog arról, de még kritikákban is néha fölmerül: Nyári bulvárt művel.
Erre reagálva a vendég elmondta: a magyar kultúrában ez a műfaj nem ismert, nálunk csak Blikk-szintű bulvár létezik, pedig Amerikában ismert olyan műfaj is, amely egyszerre informatív és szórakoztató jellegű.
„Kétségtelen, vannak olyan emberek is, akik ha elolvassák a történetet Ady Endréről, azt gondolják, ezzel a költő életműve már le is van tudva. Természetesen a művek az elsőrendűek, azokat kell olvasni. A tapasztalat azt mutatja, olvasásnépszerűsítő funkciója van e szerelmi sztoriknak. Többször találkozom azzal, hogy valaki leveszi a könyvet a polcról, mert kedvet csinálnak neki az írásaim” – fogalmazott a szerző. Egy székelyudvarhelyi könyvtáros mesélte, amikor még csak a világhálón osztotta meg ezeket a bejegyzéseket: ha egy új poszt került föl a Facebookra, többen keresték a könyvtárban az illető író, költő műveit. Nyári elárulta, ő maga Benedek Elek felnőtteknek szóló írásait és publicisztikáját kutatómunkája során kedvelte meg.
A beszélgetés során kitértek a kortárs magyar irodalom, az irodalomkritika és a tanügyi rendszer rákfenéire, amelyek belterjessé teszik literatúránkat. Megállapították: ez a kötet recept arra, miként lehet nyitni az átlagolvasó, meg az egészen fiatal generáció felé is.
Orbán János Dénes kérdésére, miszerint bővítené-e Janus Pannonius vagy Balassi korabeli szerzőkkel a munkákat, Nyári elmondta: ez a periódus is tartogat érdekességeket, de annyira távoliak ezek a költők, írók már tőlünk, hogy olykor nehéz lenne értelmezni, miként fért össze például Pannonius estében a papi szeminárium a bordélyházak látogatásával.
A beszélgetést követően Váta Lóránd és Kántor Melinda színművészek segítségével az 1920-as évek Budapestjére utazhattunk, érdekességeket tudhattunk meg Babits Mihály és Szabó Lőrinc barátságáról, az ebből születő különös Babits–Török Sophie házasságról. Szabó Lőrinc ugyanis nemcsak Babits tanítványa, hanem legjobb barátja, valamint lakótársa volt. Önként mondott le gyönyörű mennyasszonyáról, annyira tisztelete, szerette mesterét. Csinszka és Babits kapcsoltában is vannak érdekességek, ahogy Krúdy Gyula bohém életében is találunk mosolyognivaló vagy tragikus sztorikat. Karinthy Frigyes és Böhm Aranka viharos szerelmi vitái, Molnár Ferenc és Fedák Sári szenvedélyes kapcsolta, Benedek Elek és Fischer Mária meseszerű története is magával ragadja a laikust, az irodalmárt pedig újraolvasásra készteti.