Fux Feszt II. – főszerepben a költők

2015. 10. 08. 22:31

A hétfőn kezdődött II. Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválján – hat verseny- és tizenhat vendégelőadás szerepel. Minden erdélyi és partiumi magyar bábtársulat részt vesz a nagyváradi seregszemlén, s magyarországi társulatok is érkeztek. A kétévenkénti fesztivált a Szigligeti Színház Liliput társulata hiánypótlónak is szánja, ugyanis eddig a bábszínházak nélkülözték az ilyen találkozókat. Simon Judit a gyermekzsűri tagjaként tekinti meg az előadásokat.

 

Élvezetes jelenetek jellemezték a Cimborák előadását

 

Két versenyelőadást néztünk meg szerdán. Délelőtt mindhárom ifjú kollégám jelen volt, délután Gergő hiányzott, ő már látta korábban a váradi előadást. A délután eseményéhez tartozik, hogy a hat éves Larával bővült kis csapatunk. Ő a tizenegy éves Dóra húga és a világ legjobb közönsége, a nevetése ragadós, ha meg unja, ami a színpadon történik, békésen alszik.

A délelőtti előadás meghatározása: töltött káposzta. (Az előadások étkekkel való jellemzése a 16 éves Gergőtől származik.) Jelen esetben a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház Verstől versig című produkciójáról van szó. A Kányádi Sándor verseire épült előadást Nagy Köpeczky Kálmán rendezte, zenéjét Csibi Szabolcs és Kelemen István szerezte, illetve állította össze. A produkció alcíme: Kányádi Sándor: Verstől versig hajt a csordás).

Miért töltött káposzta? Azért, mert a belseje finom, jól fűszerezett, a külseje viszont halovány, mellőzhető. Konkrétan a narrátorral volt a gond, aki „titokban tartotta a verseket” – ahogy az egyik felnőtt néző fogalmazott. Beszédtechnika hiánya, vagy más miatt, de Kányádi gyönyörű sorait alig lehetett hallani, vagy ha igen, ugyancsak deklamálósan, ami sehogy sem illett az előadásba. Annál élvezetesebbek voltak a jelenetek, a táncok, a dalok és nem utolsó sorban a bábszínház a színházban pillanat. Dicséretet érdemelnek továbbá a szellemes báb-maszkok, amiket a szereplők öltöttek magukra, hogy megtestesítsék a versekben szereplő állatokat.

Kiemelkedően szellemes volt a kecske-mese és a kos történet. Kár, hogy ezeket az önfeledt pillanatokat a rendező megtörte a narrátor közbelépésével és a falusi romantika giccses képeivel.

A bábok mint karikatúrák, minimalista díszletben

 

Délután A helység kalapácsát Gergő nélkül nézzük. A házigazda társulat rendhagyó irodalomórának szánta Petőfi Sándor vígeposzának előadását és ismét remekelt, akárcsak tavaly a Toldival.

Bartal Kis Réka rendező, Rumi Zsófia díszlet- és jelmeztervező, Szőke Kavinszky András zeneszerző, Brúgos Sándor Csaba koreográfus olyan szellemes, friss, újszerű produkciót állított színpadra, hogy gyerek és felnőtt egyaránt ismét felfedezte Petőfi szövegének játékosságát, humorát, amellett, hogy nagyszerűen szórakozott.

A rendező mintegy idézőjelbe tette az eposzt, és maradt a víg: karikatúra–bábok, minimalista, de remekül funkcionáló díszlet, szellemes, néha régi, máskor mai slágerekre utaló dallamok. Élő zene, Csepei Róbert, Varga Imre és Haraji Adalbert több hangszernek mesterei. Oláh Anikó, Csepei Róbert, Daróczi István, Hanyecz Debelka Róbert pedig vérbeli komédiásoknak bizonyultak.

Ifjú kolléganőim szerint eddig ez volt a legjobb produkció, részletesebb méltatására később visszatérünk, a fesztivál további történéseiről holnap is beszámolunk.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!