Fux feszt 1. – Versenyben a bábosok

2015. 10. 07. 18:32

Hétfőn kezdődött Nagyváradon a II. Fux Feszt, azaz az Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválja. A Szigligeti Színház Liliput Társulata második alkalommal hívta seregszemlére a gyerekeknek és tiniknek szánt előadásokat. A megnyitón Czvikker Katalin főigazgató és Botházy-Daróczi Réka művészeti igazgató egyaránt azt emelte ki: idén új elemekkel gazdagodott a 2013-ban indult fesztivál. Simon Judit tudósítása.

A japán eredetű bunraku bábok megfelelő mozgatása komoly gyakorlattságot igényel

 

Az előadásokat két szekcióra osztották: versenyprogramban és versenyen kívül szereplőkre. A magyarországi társulatok nem vesznek részt a megmérettetésben, de olyan erdélyi truppok is jöttek, akik csak egyik előadásukkal akartak versenyezni a Fux Pál festőművész, grafikus emlékére alapított fesztiválon. Mindent a vendégekért alapon ezt is lehetett. (Talán a két évvel ezelőtti díjátvételi botrányok is közrejátszhattak abban, hogy most a hat versenyelőadás mellett tizennégy versenyen kívüli, úgynevezett vendégelőadás kerül a nézők elé.)

Változott a zsűrizés is: három bíráló csapat oszt majd szombaton, a zárógálán díjakat. A szakmai zsűrit Kozsik Ildikó bábszínész, teatrológus, Zsigmond Andrea kritikus, Sardar Tagirovsky rendező, színész, bábszínész, és Horányi László színész alkotja. A pedagógus zsűri tagjai: Pető Csilla tanfelügyelő, Farkas Tünde, az Orsolya óvoda igazgatója, Veszprémi Emőke tanítónő. Végül, de nem utolsó sorban gyermekzsűri is véleményezi az előadásokat. Ebben a csapatban három korosztály képviselői figyelik a produkciókat: A 8 éves Kiss Virág Sára, a 11 éves Boros Dóra Zsófia és a 16 éves Tamás Gergely. Mivel e sorok írója is hozzájuk csatlakozott, közvetlenül tapasztalhatja, hogyan reagálnak a gyerekek a nekik készített előadásokra. Őszintén szólva, nem mindig úgy, ahogy a felnőttek, és tartok tőle, úgy sem, ahogy az alkotók képzelték.

Japán népmesék alapján készült a szatmáriak előadása

 

Az első versenyelőadás, amit közösen néztünk meg, a szatmári Brighella Bábszínház Cseresznyevirág című előadása. Japán népmesék alapján Kaszás Villő írta, Rumi László rendezte, Szokolay Dongó Balázs a zeneszerző, a bábokat Bandura Tibor és Nagy Anikó tervezte.

Szép előadás a szatmáriaké, csak éppen nem gyerekeknek készült. Azaz nekik, de mégsem. Részint a történet magában hordozza a távol-keleti filozófiát, másrészt ez a típusú bunraku színház a hazájában is felnőtteknek szól. Gyönyörű bábok, szép szöveg, remek világítás, szép mozgás, és bábmozgatás. Lírai, lassú előadás, de a bábok jelenléte ellenére nem gyerekeknek szól. Hallottam, az egyik kisgyerek sírós hangon panaszolta a mellette ülő felnőttnek, hogy fél.

A nyolc éves és 11 éves kolléganőim viszont adott pillanatban nem tudták, hogy fojtsák el a nevetésüket. Okos lányok, tudták, ez nem vicces előadás. Amikor megkérdeztem, mit nevetnek, visszakérdeztek: nem hallottam, milyen rosszul hangsúlyoz egyik-másik színész. Ők ezen nevettek, de ragadósan. A 16 éves kolléga szintén nagyon vidáman jött ki a teremből, merthogy ő saját magát szórakoztatta. Minden mondatba beépítette: babgulyás. Így vicces volt. Meg is tartottuk az étket jelzőnek: van babgulyás előadás. És lett töltött káposzta előadás is. De arról majd legközelebb.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!