Bezárt a Csontváry-kiállítás

2016. 09. 21. 22:33

Balogh Noémi volt a csíkszeredai Csontváry-kiállítás 41031., egyben utolsó látogatója szeptember 20-án. A Csontváry képek Erdélyben című tárlat május 7-én nyílt, és az eredeti tervek szerint augusztus 20-ig lehetett volna látogatni, ám a nagy sikerre való tekintettel a nyitvatartást egy hónappal meghosszabbították. A keddi finisszázson beszédet mondott a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, valamint Füleki Zoltán alpolgármester. Sarány Orsolya írása.

 

A Csontváry-kiállítás hirdetése a múzeum homlokzatán, még az eredeti zárónappal   Fotó: kolozsvariradio.ro

 

A múzeumigazgató kiemelte, hogy a város több százezer lejjel támogatta idén a kiállítás létrejöttét és a múzeum működését. Ilyen mértékű anyagi támogatást nem sok erdélyi és székelyföldi múzeum kap, így elmondhatják, kiváltságos helyzetben vannak. Ebben a félévben a Csontváry képeket több mint 40 ezren tekintették meg, emellett az állandó kiállításokra is eddig több mint 20 ezer ember váltott jegyet. Az igazgató szerint a látogatók száma az év végéig akár kétszer akkora lehet, mint Csíkszereda lakossága. Nincs arra példa Erdélyben vagy Magyarországon, hogy egy múzeumot évente kétszer annyian látogassák meg, mint az adott város lakossága, ahol az intézmény működik.

Az igazgató Budapestet említette példaként. Ha Budapesten nagyjából két és fél millió ember lakik, akkor a budapesti múzeumoknak évi 5 millió látogatója kéne legyen, ám ekkora számmal csak a Louvre és más nagy múzeumok rendelkeznek.

Füleki Zoltán megköszönte a több ezer látogatónak, hogy kíváncsiak voltak a kiállításra, illetve köszönetet mondott Gyarmati Zsoltnak és a múzeum munkatársainak. Az alpolgármester szerint a munkatársak „ismét tökéletesen végezték el feladataikat”. Füleki elmondta, Csíkszeredának három fontos kulturális pillére van, ezek közül az egyik a Csíki Székely Múzeum, így a város továbbra is mindent megtesz ennek tökéletes működése érdekében. Így már egy 2018-as, újabb jelentős kiállításról folynak az egyeztetések.

Egy tavaszi pillanat, a festmények megérkezése a Csíki Székely Múzeumba

 

Csontváry Kosztka Tivadar képeit eddig még nem tekinthették még Erdélyben, így a csíkszeredai tárlat premiernek számított. A tárlat összesen 47 Csontváry és egy Munkácsy képből állt. Csontváry tárlatokon eddig még soha nem állították ki más művészek képeit is, így ez a tárlat ebből a szempontból is különleges volt. Munkácsy Vihar a pusztán című képe azért került be a kiállítás anyagába, mert ugyanitt látható volt Csontváry ezen kép alapján készült saját festménye is. A két képet egymás mellé helyezve lehetett megtekinteni.

Sajnos nem tudták elhozni Csontváry hatalmas képeit, a 20-30 négyzetméteres festményeket, mert azok nem fértek be a múzeum ajtajain vagy ablakain. A Magányos cédrus keretének elkészítették az élethű mását, hogy biztosak legyenek abban, be tudják majd vinni a kiállítótermekbe, így ez volt a legnagyobb, Csíkszeredában kiállított kép.

A kiállítás kurátora Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa még a májusi megnyitón beszélt arról, hogy a kiállítás anyagának összeállításánál a termek számát és a kiállító felületek méretét vették figyelembe. Így a rendelkezésükre álló öt teremben a Csontváry életmű öt szakaszát mutathatták be. Az első terem a Felkészülés évei nevet viselte. Itt kaptak helyet korai művei, különböző állatkompozíciók, illetve itt volt kiállítva a Munkácsy kép, és ennek Csontváry-féle változata.

Májustól szeptember közepéig több mint negyvenezren látták az időszaki kiállítást

 

A második terem a Déli tájakon a művész szicíliai és nápolyi tájképeit mutatta be. A festő életében a mediterrán és a balkán kifogyhatatlan motívumok és témák otthonát jelentette, illetve itt találkozott az életművében meghatározó szereppel bíró cédrusokkal is. Ebben a teremben állították ki a Magányos cédrust. A harmadik terem a Hegyek és vizek nevet kapta. A festőt lenyűgözték a hegyek, vulkánok, vízesések és hullámok, illetve ezek erejének ábrázolása. Így ebben a teremben kapott helyet A jajcei vízesés és a Schaffhauseni vízesés, továbbá a Selmecbánya látképe című tájképe.

A negyedik teremben Csontváry portréi fogadták a látogatót, így a terem az Arcok és pillantások nevet viselte. Megtekinthető volt a híres Marokkói tanító, az Öreg halász, avagy az Önarcképe is. Az ötödik terem a Napnyugták és éjszakák címet viselte. Csontváry számára fontos volt, hogy pontosan ismertesse képeinek helyszínét és elkészítési időpontját, így ebben a teremben állították ki például a Keleti pályaudvar éjjel című képet.

A múzeumban korszerű, háromnyelvű táblákon ismertették a művek címét, illetve minden bemutatott életműszakasz rövid leírását, a meghatározó momentumokat, felhasznált elemeket.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!