Szili: „Nyitottak vagyunk minden irányban”

2011. 02. 15. 12:01
Az utóbbi években interjúink fő témája mindig a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának üléséhez kapcsolódott, szeptember táján, azt megelőzve, esetleg annak tapasztalatait elemezve. Tavaly választás, kormányváltás volt Magyarországon, és sok egyéb változás mellett a KMKF sem ülésezett ősszel, igaz, újra van Magyar Állandó Értekezlet. Ha jól tudom, e kettő nem egymás ellenében létezik.

A választások után számomra, a KMKF alapító elnökeként, fontos és örvendetes, hogy ez az édesgyermekem megmarad, a mostani kormányzó párti többség megtartja. Kövér László elnök úr nyilatkozott arról, hogy a KMKF-et meg kívánják tartani a Máért mellett is. Ez fontos üzenet, ebből azt érzékelem, hogy jó dolgot csináltunk, olyat, ami nem pártpolitikától függő. Megmarad stratégiaalakítóként a Fórum, azzal a legitimitással, amit a választott képviselői minőség jelent. A kormányzat által a politikai pártok bevonásával működtetett Máért esetében inkább az operatív politikai döntések kerülnek napirendre.
Az őszi plenáris ülés kitolódott, január közepén volt a Fórum Állandó Bizottságának első ülése a választások óta, ahol a házelnök az ÁB elnökévé Potápi Árpádot jelölte, mint a december végén a Parlamentben létrehozott Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnökét. Megtisztelő volt számomra, s a nemzetpolitikában végzett munkám elismerésének tekintem, hogy független képviselőként ennek a parlamenti bizottságnak az alelnöke lehetek, s mint a Szociális Unió elnöke ebben a tevékenységben egy új színt képviselhetek.

Milyen napirendi pontok szerepelnek majd a KMKF márciusi ülésén?

Az ÁB által összeállított tematikából azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb kérdés az állampolgársághoz kötődő választójog kérdése lesz. Az ÁB tagjaitól azt kérték, kezdjenek el gondolkodni azon, mi legyen a modus vivendi, tehát a választójoggal kapcsolatban milyen konstrukcióban gondolkodjunk. A rendelkezésünkre bocsátottak egy tanulmányt, amely áttekinti ebben az európai gyakorlatot, például a franciát vagy a románt. A választójog megadásának a módja lesz a leginkább neuralgikus pont a következő fél évben. A másik az alkotmányozás kérdése, majd ezt követően a sarkalatos, kétharmados törvények megalkotása lesz az őszi ülésszak legfontosabb politikai feladata, ami majd az alkotmányból fakadó feladatokat is jelenti. A kormányzó pártok szeretnének április 25-re egy elfogadott, új alkotmányt. Március 15-től alkotmányozó nemzetgyűlés venné át az alkotmány parlamenti vitáját, ez után kerül sorra például a választójog módosítása. Egy másik fontos dolog Magyarország európai uniós elnöksége, amelyen belül kiemelkedően fontos a Duna-stratégia, illetve a multikulturalitás kérdése, amivel mi tudjuk Európát tematizálni.

A KMKF esetében mennyire jelent nehézséget az, hogy időközben Szlovákiában, a tavalyi választás nyomán, a Magyar Koalíció Pártja helyett a Híd lett parlamenti tényező, egy olyan politikai formáció, melynek szlovák nemzetiségű képviselői is vannak?

Ez igen fontos kérdés, a KMKF Állandó Bizottsága elé terjesztette az elnök úr a Fórum statútumának a módosítását, amelynek végső formáját a plenáris ülés alakítja ki. Egy rugalmasabb képviseleti rendszerrel szeretné megoldani a mostani kormányzati többség a hiátusokat vagy nem tiszta helyzeteket, s az olyan országok esetét, ahol nincs megválasztott parlamenti képviselő. Utóbbi helyzetekre olyan megoldást kívánnak bevezetni, hogy a mindenkori házelnöknek, a KMKF elnökének lehetősége nyíljék behívni tagokat. Az általános rendező elvet persze meg kívánják tartani, ami azt jelenti, hogy a választottság, a legmagasabb választott funkció legyen a tagság alapja.

A Híd esetében mit jelenthet ez a rugalmasabb képviseleti rendszer?

Az egyik fontos kérdés az, hogy valaki magyar képviselőként szerzett mandátumot, ugyanakkor nem mellékes az sem, hogy miképpen határozza meg magát a szervezet, amelynek a képviselője.

Az ősz folyamán kilépett az MSZP-ből, s megalapította a Szociális Uniót. Klasszikus politikai párt ez, vagy inkább politizáló társadalmi szervezet?

Kétezer-kilenc szeptemberében én házelnökként leköszöntem, aminek egyik oka az volt, hogy az EP-választások után a Magyar Szocialista Párt nem tette meg azokat a változtatásokat, amelyek a politikájában fordulatot jelenthettek volna, figyelembe véve a társadalom akaratát. A másik ok az volt, hogy az elhasználódott arcok nem kerültek a háttérbe. Leköszönésem után létrehoztam a Szövetség a Jövőért mozgalmat, aztán a tavaszi parlamenti választás, illetve az őszi önkormányzati választás eredményét is ismerve a mozgalom szervezői úgy döntöttek, hogy külön útra lépünk. Részben azért, mert abszolút összeegyeztethetetlennek tartottuk azt a politikát, amit a Szocialista Párt a neoliberális gazdaságpolitikával, felfogással vitt. Mi két pilléren határoztuk meg magunkat: egyrészt a nemzeti értékek konzekvens képviselete, másrészt a rendszerkorrekció mellett, amit én már 2007 óta többször megfogalmaztam.
A Szociális Unió nem tartalmaz a nevében semmi olyat, ami kizáró lenne. Ez egy alapvetően baloldali megfontolású párt, bár én inkább úgy fogalmaznék, hogy társadalmi alternatívát kívánunk nyújtani. Tudom, hogy ma Magyarországon sokkal szélesebb az igény a baloldaliságra, mint ami a politika kínálati oldalán megjelenik. Nyitottak vagyunk minden irányban.

Némi szimbólumkölcsönzéssel fogalmazhatunk úgy, hogy annak igazolására tesznek kísérletet, hogy lehet más a baloldal?

Igen, lehet egy szociális többletet megjelenítő politikát folytatni. A szimbólumaink egyike a pingvin, amire sokan azt mondták, ez nem magyar. Erre azt válaszoltam, hogy a narancs sem magyar, de szimbólumnak bevált az is. Azért pingvin, mert a zord körülmények közt egy olyan közösségben él, ahol sosem fagynak meg, mert mindenki vigyáz a másikra. Akik a külső körön vannak, mindig úgy forognak, hogy belülre kerüljenek, s akik belül vannak, tudnak időnként kijönni, helyet adni társaiknak. Ezt a közösségi éthoszt szeretnénk megjeleníteni. Van egy különlegessége ennek a politikai formációnak, az úgynevezett Õrzők Tanácsa, amit politikai erőnél még nem láttam. Az alapítókból álló olyan testület ez, amely folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy attól a politikai filozófiától, amely alapján meghatároztuk magunkat, mi soha ne térjünk el. Legyen meg folyamatosan az a kontrollunk, amit én nem nagyon láttam eddig más politikai erőnél.

Kikre számít támogatóként, kiket próbálnak megszólítani?

Két társadalmi csoport van, amely erősen közeledik hozzánk. Az egyik a fiataloké, olyanok érdeklődnek, akik eddig nem voltak egyik pártnak sem a tagjai, a másik pedig a vidéki értelmiség. Számomra azért is fontos ez, mert a fiatalok ilyen értelemben meglehetősen passzívak. Van igény arra, hogy legyen egy higgadt, kiegyensúlyozott politikai formáció, amely párbeszédkész. Mi nem egy MSZP-klónt szeretnénk létrehozni, az MSZP egy neoliberális párt…

Nem is látott esélyt arra, hogy a Szocialista Párton belül alapvető változásokat jelentő folyamatok elinduljanak?

Minél távolabb vagyok, annál kevesebbet foglalkozom a Szocialista Párt belső dolgaival. Ez a párt sok mindent nem tudott megtenni. Egyrészt rendezni a nemzettel való viszonyát, 56-hoz való viszonyát, vagy egész egyszerűen azt, hogy mi az oka annak, hogy egymás után három ilyen vereséget elszenvedett. Szerintem nem a Fideszt kell szidni azért, mert kétharmada van, hanem azokat, akik oda juttatták a társadalmat, hogy egy ilyen politikai szituáció előállhatott.
A baloldalnak ma egész Európában újra kell definiálnia magát, újrafogalmazni azt, hogy mi a baloldali politika. A baloldal utat tévesztett akkor, amikor a harmadik utat fenntartások nélkül fogadta el. Látnia kellett volna, hogy az egy zsákutca. Magukat jobboldalinak tartó, konzervatív pártok is képesek ma már baloldali intézkedéseket tenni, a világ ma már egészen másról szól, nem a baloldal és a jobboldal között vannak az egymásnak feszülő ellentétek. Ebben a globális világban, ahol mindenki alapvetően kiszolgáltatott, azon múlik sok minden, miképpen adjuk meg az emberek biztonságérzetét. Hogy fogalmazzuk meg a közösségi felelősséget. Erre gondolva a Szociális Uniónak nincsenek is tagszervezetei, mi valódi közösségeket kívánunk építeni.

Az utóbbi hónapokban a Fidesz támogatottságának az apadása nem jelent meg a többi parlamenti párt támogatottságában pluszként. A Szociális Unió elsősorban ezekre, a mindig is jelentős arányú bizonytalanokra számít?

Számítok rájuk, ezek az emberek most kivárnak, ezért kell nekünk minél szélesebb körben megismertetnünk azt a politikát, azt a hozzáállást, hogy mi mitől vagyunk mások, mint a többiek. A társadalom azt várja tőlünk, hogy a fontos kérdésekben mi is tegyünk le az asztalra megoldási javaslatokat. Most van készülőben például egy devizahiteleseken segíteni akaró, otthonmegőrző program, amit a napokban tárunk a nyilvánosság elé. Egy másik a kisvállalkozások reorganizációjára javasol megoldást. Tervezünk egy nyugdíj-kerekasztalt, ahol a következő 15-20 év nyugdíjrendszerének a megoldásait keressük. Szakszervezetekkel folyamatosan tárgyalunk, keressük a kapcsolatot a civilekkel. Van egy ötvenfős szakmapolitikai tanácsunk, a napokban véglegesítettük a második parlamenti kamarára vonatkozó elképzelésünket. A honlapunkon olvasható is az erre vonatkozó vitaanyag. Ez változtatni képes a párturalmi rendszeren alapuló húszéves gyakorlatot, melyet egy társadalmi kontrollal megpróbálnánk más mederbe terelni. Az állandóan vitázó, konfrontálódó politika helyett egy konszenzusos politika irányába fordulni.

Ebben a második Házban kaphatnának helyet a határon túl választottak?

Igen, ebből a megközelítésből is nagyon fontosnak tartanám a második kamara létrejöttét. Ezen túl a kisebbségek, egyházak, civilek, köztestületek, szakszervezetek képviselői is ott ülhetnének. Fontosnak tartanám ezzel összefüggésben a polgármesterség és a parlamenti képviselőség összeférhetetlenségének a kimondását, viszont a felsőházban ott ülhetnének az önkormányzatok képviselői is.

Ha a választójog és a választhatóság joga teljes körűen érvényes lesz a határon túl magyar állampolgárságot megszerzőkre, akkor a képviselőik az alsóházban is megjelenhetnek, nem? Illetve a határon túli szavazatok segíthetik hozzá például a Szociális Uniót a választási küszöb átlépéséhez.

Abszolút. Egyébként úgy gondolom, hogy a választójog megadása csak konszenzusos alapon történhet. Újra csak azt tudom mondani, hogy ez a téma lesz a következő hónapok egyik neuralgikus pontja a magyar politikában. Nagyon nem szeretném, ha a pártpolitika ezt megint szétverné, ismét megosztva a magyarságot. Nagyon fontos, hogy a lehető legszélesebb körben, a lehető legtöbb szervezet bevonásával kezdődjön el a párbeszéd, hogy mire a megoldások megszületnek, akkorra e mögött már egy teljes konszenzus álljon.

Alighanem ezt a konszenzust veszélyeztethetik az olyan ötletelések, miszerint adjon a magyar állam az állampolgárság mellé például családi pótlékot is.

Egészen világossá kell tenni a kérdéseket. Amikor én megszavaztam, hogy a határon túliak megkaphassák az állampolgárságot, akkor ehhez úgy járjon a választójog, mint a gyertyához a lángja.

Azokról a félelmekről mit gondol, hogy a magyar állampolgárság megszerzése sokakat az áttelepülésre csábít?

Ez már egy egészen más világ, sokkal mobilabb, mintsem hogy egy ilyen változás mozgasson meg tömegeket. Ma Romániában vagy Magyarországon szabadon elhatározhatja valaki, hogy mondjuk, Dublinban vagy Frankfurtban éljen. Európában mi szabadon élhetünk. Minden, ami ezen szűkíteni próbál, az természetes folyamatokkal megy szembe. Ehhez a világhoz kell igazodnunk, ebben kell úgy alakítanunk a saját nemzeti érdekeinket és értékeinket, hogy az immunrendszerünk egészséges és erős legyen.

Néhány nap múlva Nagyváradon tart kongresszust az RMDSZ, amikor is lezárul a Szövetségnek a Markó Béla vezette korszaka.

Markó elnök úr egy nagyon fontos húsz évet tudhat maga mögött, sokszor tudott a vezetésével kormányzati pozícióba kerülni az RMDSZ, a magyarság sorsát befolyásolni. A történelem aranylapjaira beírta nemcsak a saját nevét, hanem az RMDSZ-ét is. A mai időszak legnagyobb kihívása az RMDSZ számára a 2012-es választás lesz, hogy a magyarság milyen pozíciókat tud elfoglalni, hogyan tud minél több mandátumot szerezni. A tisztújításoknak egyrészt mindig az az üzenetük, hogy egy szervezet miként tud megújulni, új lendülettel folytatni a munkát. Nagyon nem szeretném, hogy egy rosszabb forgatókönyv legyen a megosztottság következménye Erdélyben. Az eddigiek alapján én bizakodó vagyok.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!