Nem meglepő, de meghökkentő

Tíz év alatt 6,6 százalékról 6,5-re csökkent a romániai magyarok aránya, abszolút értékben pedig 194 ezer fő a magyar népesség fogyása. Cseke Péter Tamás a kolozsvári kisebbségkutató intézet vezetőjét, Horváth Istvánt kérte a 2011-es népszámlálási adatok gyorselemzésére. Interjúnk az Erdélyi Riport 2012/5. számából.

Mennyire érték váratlanul a népszámlálás etnikai arányokra vonatkozó adatai?

Nem lepődtem meg, de meghökkentem. A népességfogyási trend előre látható volt, így nem volt meglepetés, de számszerűsítve meghökkentők az adatok. Ilyenkor a kutató is abban a helyzetben van, hogy csalódni szeretne a saját előrejelzéseiben. Amikor ugyanis előre jelez, akkor mindig ott munkál benne a kétely: hátha mégsem úgy alakul, ahogy jelezzük. Ez a kétely bennem az adatokat látva szertefoszlott.

Mit mondanak a szociológusnak ezek a számok?

Kételyeim vannak az országos adatokkal kapcsolatban. Úgy tudom, 2010 decemberében különböző nyugati államokban összesen 2,8 millió román állampolgárt regisztráltak. Ezek vagy olyan személyek, akik több mint egy éve a befogadó államban tartózkodnak, vagy olyan tartózkodási engedélyük van, ami több mint egyéves tartózkodásra jogosítja fel őket. A népszámlálási adatokban ezzel szemben 1,6 millió külföldön tartózkodó személy szerepel. Eszerint van 1,2 millió ember, akit sehol nem regisztráltak. Tudom, nehéz mozgásban lévő embereket regisztrálni, azt sem mondom, hogy valaki hibázott, de fenntartással kezelem az adatokat. Elképzelhetőnek tartom, hogy jobban áll a magyarság, mint a népszámlálás során regisztrált számok. Fontos azonban, hogy a Trianon utáni első, 1930-as népszámlálás óta először fordult elő, hogy a kisebbségek aránya nem csökkent az előző népszámláláshoz képest. Míg 2002-ben 10,5 százalékot tettek ki a kisebbségek, most számarányuk elérte a 11,4 százalékot. Ez a mutató elsősorban a roma népesség gyarapodásának köszönhetően alakult így.

A korábbi adatokkal összehasonlítva a mostani eredményeket kiderül, hogy tízévente két-háromszázezres a romániai magyarság fogyása. Mi lesz e folyamat vége?

Az igazi szakmai kérdés az, hol áll meg a népességfogyás. Az utóbbi két évtized negatív demográfiai trendje egyértelmű. Ám az utóbbi két-három évben valamelyest javulni látszik ez a folyamat, a fogyás nem szűnt meg, de a mértéke csökkent. Azt azért nem mondanám, hogy ez a trend majd meg is fordul, de az elmondható, hogy az utóbbi évtizedben növekedett az átlagéletkor, növekedett a gyermekvállalási kedv, és részarányosan csökkent a magyarok migrációja. Ez nem azt jelenti, hogy a magyarok nem vándorolnak ki, csak kevesebben, mint a románok.

Többen merték romának vallani magukat, mint tíz évvel ezelőtt, vagy a közösségükben magasabb a népszaporulat?

Mindkét jelenség hozzájárult ehhez. Tény, hogy a roma közösségben az átlagnál nagyobb a népszaporulat. Emellett egyes régiókban beindulhatott az a jelenség is, hogy többen vállalják a roma etnikumukat. Például érdekes, hogy Maros megyében kiugróan nagyot növekedett a roma népesség.