Forrósodik a hidegháború

Ami Ukrajnában, vagy még inkább Ukrajna ürügyén zajlik, joggal aggasztja a nagyvilágot. A NATO gyakorlatilag az orosz határok mellé költözött. Moszkvát fenyegetik és Moszkva fenyeget. Ukrajnáról beszél mindenki, de ez a meccs már régen másról szól. A Kreml és a Fehér Ház csatája zajlik. NÓGRÁDI GYÖRGY biztonságpolitikai szakértőt Gál Mária kérdezte.

Hidegháború van ismét, pedig már történelemnek hittük. Kijev azt állítja, terroristákkal harcol Kelet-Ukrajnában és újraindította a genfi egyezmény után felfüggesztett terrorellenes hadműveletnek nevezett katonai akciót. Már halálos áldozatok is vannak az oroszbarát lázadók között. Hideg marad ez a háború vagy fel is forrósodhat?

A hidegháború terjed és ugyanúgy, mint a legsötétebb időkben, most is a helyettesek vívják. Az orosz-amerikai közvetlen katonai konfliktus lehetetlen, két atomhatalom nem tud háborút vívni egymással, ezért a helyettesek vívják. Õk Ukrajna és az oroszpárti erők. Mindkét fél azonban rendkívül komoly külső segítséget kap.

Mit kap Ukrajna?

Az elmúlt napokban a NATO-t gyakorlatilag áttelepítették, az Európában lévő 67 ezer amerikai katona jó részét keletre viszik. Elkezdődött a vita arról is, hogy növeljék-e az Európában lévő amerikai csapatok számát vagy sem. Az amerikaiak különleges felderítő gépeket, AWACS-okat telepítettek Romániába és Lengyelországba, papíron azért, hogy Ukrajnát figyeljék, valóságban az orosz-ukrán határ és az orosz csapatmozgások ellenőrzésére. Az USA számára ugyanis óriási meglepetés volt, hogy az amerikai hírszerzés nem értesült arról, hogy az orosz csapatok bemennek a Krímbe. Vagyis a hagyományos távközlést és kapcsolattartást az oroszok nem alkalmazták. Washington nem akar újabb meglepetést.

Az ukrajnai helyzet kapcsán több, egymással ütköző stratégia van. Kezdjük az Egyesült Államokéval...

Az Egyesült Államok stratégiája az, hogy Oroszországot vissza kell szorítani keletre. Épp a legújabb amerikai stratégiaváltás nyomán az ukrán válságig az USA majdnem kizárólag a Csendes-óceán térségére koncentrált. Most belép az amerikai külpolitikába első helyen ismét a Közel-kelet és Európa.

Európai Unió?

Az EU ezekben a kérdésekben megosztott. A keleti országok félnek. A napokban a lettek és litvánok a GDP 0,8 százalékáról a katonai kiadást 2 százalékra növelték. Először a történelemben két semleges skandináv állam, a svéd és a finn, NATO védelmet kért, a svédek elkezdtek olyan ütemben fegyverkezni, amit a két világháború idején sem tettek meg. A románok növelik a hadi kiadásokat és Románia ettől kezdve a NATO háttérországa.

Van valós okuk félni?

Budapestről nézve azt hiszem, hogy nincs. De ők úgy ítélik meg, hogy van, minden bizonnyal azért, mert hagyományos orosz- és szovjetellenesség volt e térségben a 19-20. században, s ez ma is hat. De jelenleg Ukrajnáért senki sem hajlandó világháborút viselni. A hidegháború szlogenje úgy szólt „Meghalni Hamburgért, meghalni Chicagóért”, de a válasz az volt rá, hogy Chicagóért igen, Hamburgért nem. Így van ez Ukrajnával is. Ha az orosz csapatok benyomulnának a balti államokba, az NATO terület, annak következménye lenne. Ukrajna viszont hiába kérte most is felvételét a NATO-ba, senki sem őrült meg, hogy felvegyen egy országot, amiért belekeveredhet egy kiszámíthatatlan harmadik világháborúba.

De Ukrajna területi egységének védelmében mégis kivonult tájainkra a NATO és az amerikai hadsereg.

Igen, hogyne. S közben azt is mondták az amerikaiak, hogy akiknek szovjet haditechnikája van – balti államok, Lengyelország, részint Románia, Szlovákia, cseréljék le „nyugati technikára”. Hát ez azért egész jó üzletnek ígérkezik a hadiipar számára. Tehát az USA-stratégia tökéletesen kiszámítható. A CIA igazgatója és Joe Biden alelnök az elmúlt napokban elment Ukrajnába, felkínált politikai, gazdasági és katonai, de nem fegyverekből álló segítséget. Biden bejelentette, hogy Amerika támogatja az egységes és demokratikus Ukrajnát. Én, mint budapesti egyetemi tanár, hozzáteszem, hogy Ukrajna se nem egységes, se nem demokratikus. A legismertebb amerikai külpolitikai folyóirat, a Foreign Policy azt írta, hogy a világ 177 államát megvizsgálva Ukrajna a 144. a korrupciós sorrendben, tehát korruptabb, mint a végtelenül korrupt Oroszország.

Mi az ukrán stratégia?

Az ukrán stratégia lényege: bármi áron visszaszerezni a Krímet. Akár olyan áron is, hogy a nyugatot belerángatni egy katonai konfliktusba. De ez ma lehetetlen.

És mi a másik főszereplő, az oroszok stratégiájának lényege?

Bármi áron megszerezni a befolyást Ukrajna fölött, a jelenlegi vezetést szétzilálni, és bármi áron destabilizálni Ukrajnát, míg Oroszországgal szemben ellenséges.

A teljes Ukrajna fölötti befolyást vagy Kelet-Ukrajnát célozta meg a Kreml?

Ha Putyin elfoglalja Kelet-Ukrajnát, kőkemény hidegháború következik, de nincs világháború. Vagy vár és megpróbálja Ukrajna egészére a befolyását kiterjeszteni.Én ezt csinálnám, mert az eurázsiai gazdasági szövetség orosz stratégiai cél, ami Ukrajna nélkül értelmetlen és megvalósíthatatlan. A keleti területek leválasztása ezt nem segíti. Megszerzi ugyan a nehézipar, hadiipar jelentős részét, de orosz vezetői fejjel gondolkodva a cél Ukrajna egészének a megszerzése kell legyen. Ehhez viszont nem szabad bemenniük Ukrajnába. De van egy érzékeny pont. Ha túl sok orosz hal meg, akkor Putyinra komoly belső nyomás nehezedik.

Mi a nyugat-európai válságrendezési koncepció?

Nyugat-Európa is megosztott. Franciaország és Nagy Britannia szankciókat akar, Németország viszont nem, hiszen a legtöbbet fektetett be Oroszországba, – 30 milliárd eurót –, 300 ezer munkahelyet biztosít az Oroszországba menő export, s több mint 6 ezer orosz cégnek van kirendeltsége Németországban.

Vannak még szereplők ebben a játszmában: Kína és Törökország.

Kína nem foglal állást, nem avatkozik be. Számára a határok sérthetetlensége szent, hiszen ő ma elismeri a szárazföldi határait, kivéve az indiait. A törökök rettegnek, mert minden szomszédjukkal területi vitájuk van. Ha le lehetett választani a Krímet, azzal, hogy ott orosz többség van, akkor Törökországról miért ne lehetne a keleti abszolút kurd többségű területeket? Ezek számukra a dilemmák. Az ukrán válság globális válsággá vált.

Magyarország hol helyezkedik el ebben a játszmában?

Nagyon nehéz és kínos helyzetben vagyunk, mert Magyarország számára Oroszország stratégiai partner a paksi szerződés révén. Ukrajna szomszédos ország és 150 ezer magyar él ott. Budapestnek rendkívül óvatosan kell politizálnia.

Teljesen a gazdaságról, háborúról, fegyverkezésről szól már csak ez a történet? A kijevi tüntetés homlokterébe került emberjogi szempontok kihaltak? Ma nem hallunk tiltakozásokat azért, mert saját állampolgáraiba lő bele az ukrán hadsereg. Ezek az emberek is forradalmároknak mondják magukat, mint a kijeviek a Majdanon, de terrorellenes hadművelet folyik ellenük.

A Majdanon február 21-én uniós segédlettel létrejött egy kompromisszumos megállapodás. Az EU három kulcs-külügyminisztere megállapodott az ukrán vezetéssel és ellenzékkel, hogy létrehoznak egy nemzeti egységkormányt, ami marad decemberig és ekkor választást írnak ki. Az EU küldöttség távozása után alig fél órával a felkelők közölték, nem fogadják ezt el, májusban lesz az elnökválasztás. És elzavarták Janukovicsot. Ettől kezdve Moszkva azt mondja, hogy puccsisták, a Nyugat azt mondja, hogy forradalmárok és elismeri legitimnek az új hatalmat. Én azt mondom, a kettő között van az igazság, mint szinte mindenben az életben. A Majdan céljaiból mi valósult meg? Semmi. Mi volt a cél? Az, hogy aki eddig részt vett a politikai életben, távozzon. Senki nem távozott. Aki a 100 leggazdagabb oligarcha egyike, nem vehet részt a hatalomban. Hát most aztán tényleg ők vannak mindenhol hatalmon. Az új kijevi vezetés az oligarchákat nevezi ki az egyes tartományok élére. Porosenko, a legesélyesebb elnökjelölt, az ország egyik leggazdagabb embere. Timosenko szintén. Olyanok vannak a hatalomban, akik az elmúlt években meggazdagodtak az ukrán sajátosságoknak és korrupciónak köszönhetően.

Vagyis lőhetik tovább tankokkal a kelet-ukrajnai oroszokat, senki sem fog semmit tenni védelmükben? Hová tűntek a jogvédők, a demokraták?

Az oroszok lépnek, ha folytatódik. A nyugat sajnos megint kettős mércét alkalmaz. Az egésznek az alapja a koszovói helyzet, ahol azt mondtuk, hogy egy nemzet önállósága fontosabb, mint az államhatárok sérthetetlensége. Ettől kezdve ezt az elvet alkalmazzák az oroszok is, és ettől kezdve mi hiába mondjuk, hogy Koszovó egyszeri és megismételhetetlen, a történelemben nincsenek egyszeri és megismételhetetlen események.