Egyik kulcsszavunk a multikulturalitás - interjú a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa Egyesület vezetőjével

Dr. Simona Neumann, a Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület ügyvezetője ez év eleje óta dolgozik azon, hogy nyolc év múlva a Bánság fővárosa nyerje el a kulturális fővárosi rangot. Eddigi pályájáról s az előkészítő munkáról Tasnádi-Sáhy Péter kérdezte.

Bő fél éve a Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület vezetője. Ezt megelőzően számos hazai és nemzetközi tapasztalatot szerzett, melyek segítségére lehetnek jelenlegi munkájában. Mesélne ezekről?

Az egyesület vezetése új kihívást jelent a karrieremben. Az ide vezető út 1995-ben kezdődött, amikor a Temesvári Interkulturális Intézetnek kezdtem el dolgozni, majd a Temesvári Nyugati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán a Nyugat-Romániát érintő Leonardo da Vinci Programot koordináltam. Az előző század utolsó évét Washingtonban töltöttem, előbb az Amerikai Katolikus Egyetem független kutatójaként, majd a Fullbright ösztöndíj-program nemzetközi csereprogramjánál. Itthon ezeket a kapcsolatokat felhasználva a Nyugati Egyetemen az amerikai oktatási lehetőségeket bemutató információs központ alapításánál bábáskodtam.
2004 és 2009 között az ENSZ Fejlesztési Programjánál dolgoztam Bukarestben, aztán három évig az Európai Bizottságnál dolgoztam ciprusi török közösségi programokon, melyek a civil társadalom, oktatás, infokommunikáció területeit érintették. Jórészt koordinációs feladatokat kellett ellátnom, emellett fontos ismereteket szereztem a pénzügy és a humán erőforrás-menedzsment területén is, amelyek jelenlegi feladatkörömben hasznosnak bizonyulnak.
Ne felejtsük el, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím nem csupán magáról a kultúráról szól, hanem arról, hogy a kultúra miként járulhat hozzá egy város fejlődéséhez, élhetőbbé tételéhez. Ez egy soktényezős nemzetközi program, amely számos kulturális, városfejlesztési és kommunikációs komponensből áll össze. Összegzésül elmondhatom, nagyon szerencsés vagyok, amiért az elmúlt 16 évben számos hasonló karakterisztikájú programban vehettem részt a legkülönbözőbb területeken, a legkülönfélébb partnerekkel.

A város vezetése 2010-ben határozott úgy, hogy ringbe száll a címért. Mik az eddigi munka eredményei?

A civil társadalomban – az egyetemi, kulturális és üzleti élet szereplői között, –ennél is régebben folynak viták, beszélgetések arról, hogy be kéne szállni a versenybe. 2011 szeptemberében megalakult az egyesület, 2012 decemberében pedig a polgármester formálisan is bejelentette, hogy a város indul a címért a 2021-es évre. Erről a közösség sok jelentős képviselője, intézménye is szándéknyilatkozatot tett.
Azóta elkészült az arculat, számos vitát folytattak le, az egyesület részt vett kulturális programok szervezésében, tudatosította a közösségben, mennyire fontos a város számára a címért folytatott küzdelem. Szakértői csereprogramokban is részt vettünk, egy információs pontot is kialakítottunk a belvárosban. Temesvári kulturális eseményeket népszerűsítő plakát és fényreklám kampányba kezdtünk több városban (Bukarest, Arad, Déva, Lugos, Resicabánya, Nagyvárad, Kolozsvár), külföldi újságírókat is rendre meghívunk a nemzetközi visszhang érdekében.
Fontosnak tartom részvételünket az Interkulturális Intézet és a Polgármesteri Hivatal által vezetett Kulturális Pólusok elnevezésű, Temesvár kulturális stratégiájának kidolgozását célzó együttműködésben. A projekt részét képezi egy Szerbia felé irányuló határon átnyúló együttműködés.

Az eddigiek alapján úgy látom, a cím elnyeréséért folytatott munka leginkább együttműködések összességeként fogható fel. Hogy nyilvánul ez meg az egyesület szervezeti felépítésében?

Hozzávetőleg 100 tagunk van, köztük szerepel a Polgármesteri Hivatal, a Megyei Tanács és a Prefektúra, a város kulturális intézményei, civil szervezetek, egyetemek, valamint számos terület kiválóságai. Õk alkotják együtt az egyesület Közgyűlését. A 11 tagú igazgatótanács ezt a sokféleséget igyekszik megjeleníteni a kulturális élettől, a művészeten és üzleti szempontokon át mindenféle nézőpontot képviselve az adott területről érkező szakembereken keresztül. Ez a testület havonta kétszer ülésezik, ellenőrzi az ügyvezetés munkáját, s döntéseket hoz a következő lépésekről.
Az ügyvezetéssel kapcsolatos feladatokat állandó jelleggel jómagam és az asszisztensem látjuk el, az egyes projektekhez szakértőket vonunk be, néha önkénteseket is.

A többi jelentkezővel szemben Temesvár milyen előnyökkel bír, s az előkészületek szempontjából hogy áll a város a többiekhez képest?

Természetesen a többi város – Arad, Gyulafehérvár, Brassó, Kolozsvár, Craiova, Jászvásár, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely – is mindent megtesz azért, hogy az ő pályázatuk bizonyuljon a legjobbnak. Temesvár nagy előnyének tartom multi-, illetve interkulturális karakterét, az e sajátosságokban rejlő integrációs potenciált, a város innovatív szellemiségét, két közeli országgal is aktív kapcsolatra lehetőséget adó földrajzi elhelyezkedését, valamint gyors gazdasági fejlődését. E tényezők egy megfelelő kulturális vízióval a 2021-es évre vonatkozóan jó alapot jelenthetnek a felkészüléshez. Ám a sikerhez erős, hosszú távú anyagi elköteleződés szükséges a város, az üzleti élet és a stratégiai partnerek részéről.

Mint említette, az egyik kulcsszó a multikulturalitás. Hogyan érinti a projekt a kisebbségeket, mennyire vonják be őket a felkészülésbe?

Valóban a multikulturalitás az egyik kulcsszavunk, mivel ez Temesvár egyik fő jellegzetessége, ami jól láthatóan elkülöníti a várost a verseny többi résztvevőjétől. Az évszázadok óta békében együtt élő kulturális csoportok jelentős szerepet fognak játszani a 2021-es program kialakításában, lévén felhívjuk a figyelmet e kultúrák gazdagságára. Tehát az itt élő kultúrák sokfélesége, és a város ezek együttélésére gyakorolt integráló szerepe központi helyet kap a pályázatunkban, ami nagyszerű lehetőséget biztosít a város karakterének kidomborítására.

Mit lehet tudni a következő évek ütemtervéről, és az abban szereplő határidőkről?

Pillanatnyilag a címet 2019 után birtokló városokról szóló határozattervezet az Európai Parlamentben döntésre vár, ennek ez év végéig meg kell születnie. Az új ütemterv 2015 elején hivatalosan is elindul a verseny országon belül, októberig el kell készülnie a pályázatok első verziójának. Következő év elején az Európai Bizottság első körös válogatást tart a jelentkezők között, kiválasztva az úgymond döntőbe jutott városokat, év végéig pedig meghozza a végső döntést, amit 2017 elején nyilvánosságra hoznak. A tervezet újítása, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, mely szerint a döntőbizottság 13 tagjából hatot az adott ország adott, mostantól a teljes bizottság uniós szakértőkből fog állni.

Hogy épül föl a költségvetés? A felkészülés rengeteg pénzbe kerül, viszont ehhez közvetlen uniós forrás nem, vagy csak alig áll rendelkezésre.

Egy ilyen előkészítő munka költségvetése a városi, megyei, és nemzeti hozzájárulásokból tevődik össze, ehhez adódik hozzá a civil és üzleti szféra, és a stratégiai partnerek hozzájárulása.
Esetünkben az egyesület költségvetése a tagok, tagdíjként fizetett hozzájárulásaiból áll össze, kiegészítve némi szponzorpénzekkel. Az idén a Polgármesteri Hivatal három projektünkhöz is támogatást nyújtott, egy kommunikációs programhoz, egy korábbi kulturális fővárosokkal folytatott tapasztalatcsere programhoz, illetve nemzetközi szakértők bevonásához egy professzionális pályamunka elkészítése érdekében. Költségvetésünk szerkezete olyan tényezőkből épül fel, mint a legtöbb civil szervezeté, bár mi – az általunk végzett munka illetve a kitüzött cél dimenziói okán – nem vagyunk hagyományos civil szervezet. A fő kihívást az jelenti, hogy a remélt pénzekhez nem jutunk hozzá év elején, a munkához csak az első átutalások után tudunk hozzálátni, de a pénzt december közepéig el is kell költeni, így nehéz tartani az éves tervet.
Örömmel fogadtuk, hogy a város az idén megnövelte a kulturális intézmények támogatását, de ezen intézmények a kapott többletet saját intézményeik fejlesztésére használják.
Az általunk megismert sikeres nemzetközi példák azt mutatják, szerencsésebb a felkészüléshez szükséges forrásokat közvetlenül a pályázat előkészítéséért felelős szervezethez juttatni, jelen esetben az egyesülethez, melynek egyetlen küldetése: a győzelemhez szükséges pályázati anyagot elkészítése. Így biztosítható a folyamatos munkához szükséges ügyvezetés fenntartása, a működéséhez szükséges adminisztratív és egyéb infrastruktúrával együtt, legalábbis ez az általunk látott példákból kirajzolódó általános gyakorlat.
A pályázatot előkészítő szervezet közvetlen hatáskörébe rendelt komoly források, és több évet átölelő költségvetés nélkül nem tudunk róla, hogy sikerült volna bárkinek is elnyerni ezt a címet.

Az ön elképzelései szerint milyen lesz Temesvár élete 2021-ben, s mi fog jelentősen megváltozni az elkövetkező nyolc esztendőben?

Elképzelésem szerint Temesvár 2021-re egy mind gazdasági, mind kulturális szempontból dinamikusan fejlődő pólus lesz az eurorégióban és Európában. Azon követendő példák sorát fogja gazdagítani, amelyek bebizonyítják, a kultúra igenis képes átalakítani egy város életét, pozitív hatást gyakorolni egy egész régió gazdaságára, turisztikai potenciáljára, társadalmi életére. Ehhez konkrét városfejlesztési tervvel kell rendelkeznünk a következő 8-10 évre, komoly forrásokat kell biztosítanunk a kulturához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz, a felkészülés közvetlen költségeinek biztosításával együtt. A címért folytatott küzdelemben Temesvárnak folyamatosan bővítenie, bizonyos értelemben meg is kell haladnia a városban rejlő lehetőségeket, hogy ne csak kulturális értelemben válhasson igazi európai fővárossá.