A könyvtárnak nyitnia kell

2011. 08. 11. 18:36Közel három évvel ezelőtt, amikor átvette az intézmény vezetését, mit talált?

Egy olyan könyvtárat, aminek persze volt már vonzóereje, szerepe a város művelődési életében, viszont az évek során megérett a komoly váltásra. Új kihívásokkal kellett szembenézniük, amelyek közül néhányat már a beiktatásom előtt terveztek, ilyen például a digitalizálás, az olvasószolgálat átszervezése. Romániában a rendszerváltás óta egy helyben topogott a könyvtári mozgalom, annak ellenére, hogy különböző stratégiák, elképzelések születtek az elmúlt húsz évben, de igazán működő újításokra nem került sor. Két évvel ezelőtt végül felismerték, hogy érdemes volna ezen a területen is beruházni, emellett beindult a Biblionet – A világ a könyvtáram elnevezésű országos könyvtárfejlesztési program is. A kérdés az, hogy a minisztérium és a Biblionet összefogásával a következő években milyen beruházások születnek, és ezekkel mit tudunk kezdeni majd, ha a program véget ér.

Háromszéken mi változott a könyvtárfejlesztési program beindításával?

2009 tavaszán csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez, ennek következtében a megye 18 településén, valamint a megyei könyvtárban 525.400 lej értékű beruházás zajlott le, technikai és képzési téren. A vidéki egységekben internettermeket alakítottak ki, számítástechnikai felszereléseket kaptak, és képzéseket tartottak, hiszen sokáig úgy működtek a községi könyvtárak, hogy a helyi tanács egy embere egyéb teendői mellett a kölcsönzéssel is foglalkozott. Az elvárt változások már most szemmel láthatóak, megnőtt a könyvtárak látogatottsága, és nemcsak az internetezésre kell gondolni, hanem a könyvkölcsönzésre is.

Visszatérve a megyei intézményre, az elmúlt években számos kulturális rendezvénynek adott otthont. Ez minek köszönhető?

Korábban is létezett az a törekvés, hogy a kortárs irodalom fontosabb szereplőit emberközelbe hozzák, de ezek a találkozások nem voltak oly gyakoriak, mint az utóbbi időszakban. Nemcsak az történt, hogy mi jobban törekedtünk az ilyen rendezvényekre, hanem szerencsénk is volt, ugyanis sok jó partnerség köttetett. Ennek köszönhetően, hogy ha valakit meghívtunk, akkor egy kisebb erdélyi vagy székelyföldi turnét tudtunk szervezni, mert így sokkal szívesebben jött el hozzánk egy magyarországi vendég, mint ha csak Sepsiszentgyörgyre kellett volna elutaznia egy beszélgetésért. Néhány nevet érdemes kiemelni: járt nálunk Esterházy Pétertől, Krasznahorkai Lászlótól kezdve Kukorelly Endréig, Lackfi Jánosig, Háy Jánosig számos kortárs író. Foglalkoztunk a „határesetekkel” is, az irodalom és a publicisztika közt mozgó vagy a lektűr, a könnyedebb, a jó értelemben vett „magazin-irodalom” képviselőivel, mint Schäffer Erzsébet vagy akár Vámos Miklós.

Talán egy kissé ki is léptek a könyvtár klasszikus szerepéből, illetve bővítették azt, hiszen az irodalomtól távoli témák is helyet kaptak, vagy kiállítást szerveztek…

Próbáltunk arra törekedni, hogy élményt nyújtsunk a hozzánk betérőknek. Az a célunk, hogy tartalmas előadásokat szervezzünk, amelyek minél több embert megszólítanak. Ez nem mindig sikerül, de van esély a megvalósításra, és nem is elsekélyesedést, popularizálódást jelent. Nemrég Románia észak-koreai nagykövete, Isidor Urian tartott előadást az olvasóteremben, vagy Lukács Csaba újságíró beszélt a Tóásó Elődnél tett látogatásáról, kubai, észak-koreai „kirándulásairól”. Említed a kiállításokat – ez is valóban olyan terület, ami a hagyományos könyvtár fogalmától távol esik. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Éljen a grund! 100 éves a Pál utcai fiúk című kiállítását sikerült Sepsiszentgyörgyre is elhozni, velük más vonalon is együttműködünk, különböző emlékházak, emlékhelyek helyretételében is segítenek; legutóbb a Kriza János-emlékszoba anyagának a felfrissítését támogatták. Azok a rendezvények is fontosak, amelyeken nincsenek meghívottjaink, hanem egy évfordulóra, egy témára épülnek. Szerveztünk olvasómaratonokat, emlékesteket, részt vettünk a Benedek Elek-emlékév programjaiban. Ettől függetlenül nem rendezvényszervező intézménnyé szeretnénk válni, hanem arra törekszünk, hogy a könyvállományunkra, a tevékenységünkre irányítsuk az emberek figyelmét.

Javult-e a könyvtár látogatottsága?

Tekintve az általános tendenciát, mi azt is jó eredménynek tartjuk, hogy nem csökkent a hozzánk járók száma. Hogy konkrét adatot mondjak, jelenleg körülbelül 7200 beiratkozott emberrel számolunk, és a többségük aktív felhasználó – ez pedig fontos. A jobb működést elérendő nemrég átalakítottuk a kölcsönzőt, a visszajelzések szerint ugyanis nem volt jó az, ha az internetezni járókat külön terembe tömörítettük, mert adott esetben nem is tudták, milyen érdekes olvasnivalóktól választja el őket a fal. Kinyitottuk a tereket, a számítógépek a könyvek közé kerültek, így több életet kapott a könyvtár. Ezzel egy időben azt is megvalósítottuk, hogy a könyvtárosok végre pontosan tudják, hogy ki milyen területen tudja az érdeklődőket tájékoztatni, s így az új könyvek beszerzésével kapcsolatos javaslatai is hatékonyabbak lehetnek.

Az állomány valóban látványosan bővül, és olyan példányok kerülnek a polcokra, amelyek nem ósdi, poros könyvtárra emlékeztetnek. Hogyan dől el, hogy mit szereznek be? A közönségnek például van szava ebben?

Korábban a különböző részlegek javasoltak, de nem voltak annyira leosztva a területek, mint most. Figyelünk mindenre: hogy mit keresnek az emberek, milyen javaslatot dobnak be az erre a célra felállított dobozunkba, mire volna szükségük az egyetemistáknak, hogy ne csak szépirodalmi alkotások, hanem szakkönyvek is polcra kerüljenek. Régi álmunk, hogy a romániai magyar kiadványok teljes gyűjteményét a magunkénak tudhassuk, erre a gyűjtögetésre régóta gondot fordítunk. Teljességre törekszünk, persze képtelenek volnánk erre. Hangoskönyveket is kölcsönzünk, ezek egyrészt nagyobb összegbe kerülnek, másrészt hamarabb elhasználódnak, mint egy nyomtatott könyv, a kereslet azonban azt mutatja, hogy érdemes befektetnünk ezen a területen. A Hargita megyei könyvtárral együtt még csak a miénk van olyan helyzetben, hogy ugyanannyi összegből, mint az ország többi intézménye, két nyelvterületre kell figyelnie.

Milyen könyvekre kíváncsiak az emberek?

A szépirodalom, kortárs irodalom továbbra is keresett, emellett az elmúlt két évben a gyerekirodalom annyira felfutott, hogy öröm nézni. Nemcsak a magyarországi, hanem a romániai magyar szerzők is jelentős alkotásokat tettek le az asztalra, és ez meglátszik egy könyvtári kölcsönzőben is. A fiatalok célzatosan keresnek, gyakran az éppen ismert műveket, újabban a vámpírregényeket. Nekünk persze nem tisztünk a különböző művek véleményezése, így erre a keresletre is válaszolnunk kell, de előzőleg mindig megvitatjuk, ha olyan szerzővel találkozunk, aki túllépett egy bizonyos határt, és szerintünk ártalmas volna a fiatalok számára.

A könyvtár másik figyelemreméltó kezdeményezése a Könyvkelengye program, amely az újszülötteknek ajándékoz egy-egy könyvcsomagot és könyvtári belépőt…

A polgármesteri hivatallal közösen kezdtük el ezt a programot tavaly áprilisban, a sepsiszentgyörgyi újszülöttek és szüleik számára. A csomag négy kiadványt tartalmaz, valamint egy könyvkalauzt, amelyet a könyvtár munkatársai állítottak össze. Az a cél, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen remek szórakozás lehet az egész család számára a jó és igényes gyermekkönyvek lapozgatása, eközben pedig a gyermek észrevétlenül fejlődik olvasóvá, könyvszerető emberré. A programot nemrég bővítettük, legutóbb a negyedik osztályt végzettek egy-egy könyvet kaptak ajándékba, hogyha pedig lehetőségünk lesz rá, akkor ezt a mozgalmat a nyolcadikosokra is kiterjesztjük. A fiatalokkal külön foglalkozunk, a mozgókönyvtár programunk során munkatársaink rendszeresen eljárnak a különböző helyi óvodákba és iskolákba, ahová magukkal visznek néhány könyvet, hogy beszélgessenek róluk, olvassanak fel stb. Úgy érzem, hogy nyitni kell a közönség felé, aktív intézményt működtetni.

Hosszú távú terv a könyvtár épületének teljes felújítása, s ennek során a teljes rendszert átalakítják majd. Milyen változásokra lehet számítani?

Ez egy nagylélegzetű, egymillió eurós beruházás, amelynek a kivitelezési üteme attól függ, hogy mennyi pénzt kapunk a minisztériumtól. Arra törekszünk, hogy ne csak esztétikai, hanem funkcionális szempontból is megújuljunk, a raktárunkat például a pincehelyiségbe tudjuk költöztetni, ezzel is több termet szabadítva fel. Sok tervünk van, például egy kis kávézó létrehozása is, ami újabb lépés volna a nyitás, a könyvtár funkcióinak újszerű elképzelése irányában. Hogy ez kinek a vezetése alatt történik majd meg, azt még nem tudom, annyi biztos, hogy ha újra kiírják a versenyvizsgát, jelentkezni fogok, hiszen a visszajelzések azt mutatják, hogy jó úton haladunk.

A sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatói székére 2008-ban kiírt versenyvizsgát július elején érvénytelenítette a brassói Ítélőtábla. A Kovászna Megyei Tanács július végi soros ülésén Tamás Sándor elnök kijelentette, hogy a döntéssel nem értenek egyet – az Emberi Jogok Európai Bíróságához fognak fordulni –, de tiszteletben tartják, így a testület elfogadta a határozatot, és Hollanda Andreát, az olvasószolgálat vezetőjét nevezte ki a könyvtár ideiglenes vezetőjének. Az új versenyvizsga kiírásáról is döntöttek, a feltételek: a jelentkezőknek felsőoktatási végzettséggel, szakmai tapasztalattal, a művelődési minisztérium által elismert kulturális menedzseri képesítéssel kell rendelkezniük, s a román mellett még két, az Európai Unióban hivatalos nyelvet kell ismerniük. Szonda Szabolcs lapunknak megerősítette: indul a versenyvizsgán.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!