Végkiárusításra biztat a Valutaalap

2011. 08. 11. 18:43Az egészségügyi rendszer reformjának folytatása, az állam ki nem fizetett számláinak és adóssághátralékainak csökkentése, az állami vállalatok átszervezése és értékesítése, illetve a beruházásokra fordított összegek európai alapok bevonásával való növelése – nagyjából így fest a kormány házi feladatainak listája, melyet a Nemzetközi Valutaalaptól kapott. Így foglalta össze a közel kéthetes, augusztus elsején véget ért bukaresti tárgyalássorozat eredményeit Jeffrey Franks, az IMF romániai tárgyalóküldöttségének vezetője.

Kevés forrás, kis hatékonyság. „Az első kihívást az egészségügyi rendszer jelenti. Sajnos ez eléggé beteg. Az igények nagyobbak, mint a kiutalt források, ami a rendszer pénzügyi állapotát gyengíti. Ennek a kevés forrásnak a felhasználása nem hatékony, aminek a legrászorultabbak látják kárát. Átfogó reformra van szükség az egészségügyi rendszerben. A következő hónapokban a kormány reformot hajt végre mind a jövedelmek, mind a költségek tekintetében” – hangsúlyozta Franks. Egyébként egy nappal korábban Traian Bãsescu államfő is osztotta az IMF-szerződést kiértékelő küldöttség vezetőjének véleményét. Az elnök az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank közös küldöttségével folytatott megbeszéléseken – meglehetősen agresszív hangnemben támadva az egészségügyi tárcát – kifejtette: a kormány „nem gondolhatja komolyan” az egészségügynek szánt költségvetés növelését, amíg e téren nem képes kézben tartani a költségeket. Ám azt az államfő is elismerte, hogy a rendszer jelenleg így is alulfinanszírozott.

Nyomasztó adósságállomány. Jeffrey Franks (képünkön) a kormány második legfontosabb feladatának a felhalmozott adósságok rendezését és kifizetését nevezte, bár az e téren elért eredmények kapcsán még méltatta is az kormányszerveket. „A hatóságok csaknem teljes mértékben felszámolták az állami és helyi költségvetési elmaradásokat, elkészítették ezek leltárát is. Ennek során derült ki, hogy csupán az állami vállalatoknál a hátralékok több mint 20 milliárd lejt tesznek ki” – közölte Franks, hozzátéve, hogy ezek a kifizetetlen számlák hatalmas féket jelentenek a gazdasági növekedés szempontjából. A washingtoni pénzintézet képviselője egyúttal emlékeztetett arra, hogy Románia az IMF-fel kötött szerződésben az év végéig az állami cégek adósságállományának 2 milliárd lejes csökkentését vállalta. Ez a jelenlegi adósságállomány tíz százaléka, tehát az állami cégek kifizetetlen számláinak 18 milliárd lejre kell apadniuk az esztendő végére, s ez is jelentős összeg. Franks az adósságlefaragáshoz hasonlóan fontosnak mondta az állami vállalatok tevékenységének költségracionalizálását, azok átszervezését, illetve egyesek értékesítését. Bár az állami vállalatok körében megvalósítható reformokat a tisztségviselő is az egyik legnehezebben megoldható kérdésnek nevezte, az állami cégek vezetésének politikamentes, független ügyvezetői kezekbe való átengedését – mint törekvést – jónak és követendőnek tartja. „Sok állami vállalatnál értek el haladást. Sok esetben a kormány a teljes vagy részleges privatizálást választotta. Arra biztatnám a kabinetet, legyen kitartóbb e területen” – jelentette ki Franks. A pénzügyi szakember szerint arról is sürgősen meg kell bizonyosodni, hogy az állami áram- és gázszolgáltató vállalatok kellően átlátható módon kötötték-e meg minden szerződésüket.

Forrásbevonás uniós pénzekből. A harmadik nagy terület, melyre az IMF szerint Bukarestnek figyelnie kell, a közbeszerzésekkel járó költségek növekedése; ezeknek a költségvetési kiadási határon belül kell maradniuk. Mint leszögezte, az IMF szempontjából nem jelenti alku tárgyát sem az idénre várt 4,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány, sem a jövő évi 3 százalék közelire faragott deficitcél: a Valutaalap a hitelszerződés egyik fő feltételeként ehhez mindenképpen ragaszkodik. A költségvetési kiadásoknak a beruházásokon való „megspórolását” azonban Franks korántsem tartja üdvös törekvésnek, sőt, az elindított állami beruházások folytatásához szerinte a legjobb módszer – az abszorpciós képesség javításával – az európai uniós finanszírozású projektek kiaknázása. „Az uniós alapok felhasználásának ösztönzése legyen a cél. Legalább egy részüknek a felhasználása rendkívül ösztönzően hatna a gazdasági tevékenységre” – mondta az IMF képviselője.

Inflációcsökkenésre számítanak. Ami a román gazdaság makromutatóit illeti, Franks megerősítette, hogy az általa képviselt pénzintézet a román gazdaságtól idénre továbbra is 1,5 százalékos GDP-bővülési ütemet vár, aminek húzóerejét döntően az exportcégek és az általuk képviselt iparágak, illetve az igen jónak ígérkező mezőgazdasági terméshozamok adják. A jövő évre vonatkozó gazdasági növekedési prognózisukat viszont a korábban várt 3,9 százalékról 3,7 százalékra mérsékelték. Viszont látványosan csökkenő pénzromlási rátára számítanak a következő hónapokban mind a jegybank, mind a kormány, mind az IMF szakemberei, így a jelenlegi 7-8 százalékról az év végére 5 százalékra esik az infláció. Azt azért nem zárta ki Franks, hogy az infláció december végén még valamivel a Román Nemzeti Bank által kitűzött 5 százalék fölött lesz, ami már némiképp eltérne a kormány által várt 4,8 százaléktól.


Független menedzsereket keresnek

A Petrom kőolajtársaságban birtokolt közel 10 százalékos állami tulajdonhányad értékesítésének kudarca sem veheti el az állam kedvét attól, hogy véghezvigye a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban vállalt privatizációt – szűrhették le tegnap a lényeget az IMF tárgyalóküldöttségének kiértékeléséből. A kormány még a korábbi felülvizsgálat alkalmával vállalta, hogy az év végéig, de legkésőbb a jövő év elejéig eladja a Transelectricában, a Transgazban és a Romgazban birtokolt 15 százalékos részvénycsomagját, illetve a Hidroelectrica és a Nuclearelectrica vállalatbeli 10 százalékos részesedését. Az állami részprivatizációs feladatok ezzel nem zárultak le: eladásra kerül a Román Államvasutak és a Tarom légitársaság 20-20 százalékos állami részvénypakettje is.
Az állami ellenőrzés alatt álló vállalatok tevékenységének hatékonyabbá tétele végett az év végéig nemzetközi fejvadász céget bíz meg a kormány azzal, hogy politikailag független menedzsereket keressen ezek élére. Az állami vállalatok magánmenedzsmentjének kiválasztása idejére Ion Ariton gazdasági miniszter rendeletet adott ki; ennek értelmében a vezérigazgató nem lehet azonos annak a cégnek az igazgatótanácsi elnökével, melyben a vállalatnak többségi részvénycsomagja van. Ezt az intézkedést az Oltchim vegyi kombinát esetében léptetik életbe először.


Csak jövőre nő(het)nek a közszférában a bérek

Öt százalékkal nőhetnek a közalkalmazotti bérek, hiszen a költségvetés rendelkezik az ehhez szükséges bevétellel – jelentette ki az IMF-küldöttséggel folytatott megbeszélések zárónapján Mihai Tãnãsescu, Románia IMF-képviselője. A szakember az után nyilatkozott, hogy a médiában felröppent a hír, miszerint már októbertől 5 százalékkal nőnek a közalkalmazotti fizetések. Később a koalíciót alkotó pártok több vezetőjén kívül maga Emil Boc miniszterelnök is cáfolta, hogy már októbertől sor kerülne a bérnövelésre. Sever Voinescu, a PD-L szóvivője úgy fogalmazott, hogy az esetleges béremelés csak 2012. január 1-jétől lehetséges, azonban ez több tényezőtől függ. A gazdasági növekedés mértéke, a megszabott költségvetési hiánycél teljesítése, valamint a nemzetközi gazdasági helyzet alakulása mind közrejátszik a béremelésről szóló végleges döntés meghozatalában. Gheorghe Ialomiþianu pénzügyminiszter szerint is korai még béremelésről beszélni. Tãnãsescu nem titkolta, hogy a közszférában dolgozók béremelése szóba került a kormánynak az IMF–EB–Világbank szakértői hármassal folytatott tárgyalásain is.
A fizetésemelés lehetőségére Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője is kitért, kijelentve, hogy van egy kevés többlet a költségvetésben, és azt a kormány az akarata szerint használhatja fel. Azonban óvatosságra is intett, hangsúlyozva, hogy korai lenne béremelést ígérni, míg nem világos, hogyan alakul a román és a nemzetközi gazdaság helyzete. „A tárgyalások során szó esett a társadalombiztosítási járulék csökkentéséről is, de mint mondtam, a kormánynak meg kell határoznia a prioritásokat: bérek, beruházások vagy adócsökkentés. Egyensúlyt kell tartani. Ha döntenek az egyik intézkedésről, akkor kevesebb lesz a lehetőség a többi számára, ezért a kormánynak el kell döntenie, melyiket tekinti elsődlegesnek” – magyarázta Franks. A közalkalmazotti bérek várható növelése kapcsán csak annyit mondott: a kormány nem döntötte el, hogy 2012-ben mikor és milyen arányban növeli a fizetéseket.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!