„Csak az egek urától tartok”

Nagy feltűnést keltett négy éve, hogy az önkormányzati választáson CSEHI ÁRPÁD mintegy húszezer szavazattal maga mögé utasította vetélytársát Szatmárban, egy olyan megyében, ahol a magyar lakosság aránya alig 35 százalék. Az újraválasztását célzó politikust Sike Lajos kérdezte.

Többszöri egyeztetés után sem volt könnyű összehozni ezt a beszélgetést, mert naponta nyolc-tíz, néha még ennél is több találkozón, rendezvényen kell részt vennie. Rengeteg emberrel beszélget, sokféle véleményt meg kell meghallgatnia. Hogyan ítélik meg a Szatmár megyei magyarok, hogy az RMDSZ már nincs kormányon?

Azt tapasztalom, hogy a legtöbben nagyon is normálisan. Nem az RMDSZ-t hibáztatják, hanem a körülményeket. Nincsenek annyira elkenődve, mint sokan gondolnák. Legtöbben látják, hogy a világméretű gazdasági válság miatt a megszorításokat nem lehetett elkerülni, s azt is tudják, hogy az RMDSZ kormányzati jelenléte nélkül ez nagyobb is lehetett volna. Mert emlékezzünk csak, a mi képviselőink védték legjobban a béreket, nyugdíjakat, s az olyan társadalmi juttatásokat, mint a kisgyermekes anyák támogatása. Most az emberek bizakodnak és reménykednek, hogy egy átmenet után jóra fordulhatnak a dolgok és mégsem ér bennünket annyi hátrány, mint a kormányváltást követően, a kapott jelzések szerint következtetni lehetett. Sokan érzik és mondják is, hogy a körülmények miatt jobban össze kell tartanunk, s akkor előbb-utóbb ismét úgy alakulhatnak a dolgok, hogy a kormányzásban ismét megkerülhetetlen lesz az RMDSZ. Mert számunkra a nyugodtabb, zavartalanabb munkának ez az egyik alapvető feltétele.

Legtöbben nem annyira a nagypolitika alapján, hanem aszerint döntenek, hogy mennyire változott, lehetőleg előnyösen, a saját és környezetük élete. Az átlag szatmári tudja-e, hogy azok a kedvező változások, amelyek például az egészségügyben vagy a vidék közművesítésében az elmúlt évek gazdasági nehézségei ellenére is megvalósultak, a kormányzati szereplés mellett az RMDSZ erős helyhatósági pozíciójához köthetők?

Úgy látom, nagyon sokan tudják, s a választási kampány jó alkalmat kínál, hogy a lakosság mind szélesebb rétegével ismertessük meg ezeket az eredményeket. De amúgy sem lehet nem észrevenni, hogy mennyire megújult több járóbeteg-rendelő, a sürgősségi ellátás, a járványkórház, hogy javában tart a szatmári nagypoliklinika, a régi kórház és más egészségügyi létesítmények felújítása és modernizálása. Mindezek értéke megnő, ha tudjuk, hogy korszerű felszerelésekkel láttuk el a legtöbb egészségügyi intézményt, s a javuló körülményeknek köszönhetően több neves orvos jött hozzánk dolgozni. S igen, a vidéki települések közművesítésében is látványos eredményeket értünk el. Ma már a községek mintegy ötven százalékában van víz- és csatornarendszer, máshol most épülnek ki ezek a szolgáltatások. Az elmúlt években különböző uniós és kormányzati pályázatok révén százmillió eurós támogatást kaptunk közművesítésre, vidéki infrastruktúra-fejlesztésre. Ez nem kevés pénz. Örömmel említem, mert nem túl sok megyének sikerült erre a célra ekkora összeget szereznie. A pályázati odafigyelés mellett kellő szakértelem is kellett hozzá. De említhetem az egész megyét átfogó, uniós normák szerint kiépített hulladékgazdálkodást, amely ugyancsak az elmúlt évek eredménye. Megyeszerte folyamatban van a régi szeméttelepek bezárása, helyüket átveszi Románia első környezetbarát hulladéktárolója. A foglalkoztatási mutatók is arról vallanak, hogy Szatmár megyét nem érintette olyan súlyosan a válság, mint más vidékeket. A most magunk mögött hagyott választási ciklusban is közel négyezer új munkahely létesült, és ennek köszönhetően a munkanélküliek aránya jelentősen kisebb az országos átlagnál.

A félreeső, jobbára magyar lakosságú falvaknak, amelyek korábban bizonyos megkülönböztetések miatt elmaradtak az általános fejlődésben, sikerült-e felzárkózniuk?

Mondhatom, hogy jórészt igen. Tessék csak megnézni a mai Szamosdarát, Egrit, Krasznadobrát, Magyargérest vagy Érendrédet! Az ottaniaknak is jár a jó ivóvíz, a portalanított út, a korszerűsített óvoda és iskola, hisz ők is olyan adófizetők, mint mások. Azt hiszem, egyetlen időszakban sem volt annyira kiegyensúlyozott és harmonikus a fejlődés falvainkon, mint éppen az elmúlt években. Minden településre figyelünk, és az odafigyelés a következőkben folytatódik.

Melyek azok a tervek, amelyeket új mandátuma idején kíván megvalósítani?

Már utaltam rá, hogy az egészségügy korszerűsítése további prioritás, mint ahogy további vidéki települések vezetékes ivóvízzel való ellátásáról és csatornázásáról is szóltam. A munkálatok folynak, a finanszírozás biztosított, döntőrészt uniós pénzekből. A felmérések is azt igazolják, hogy jobban ki kell használnunk megyénk természeti, építészeti és néprajzi értékeit. És ez egyik prioritásom lesz. Hatalmas kincsünk a termálvíz, ami még koránt sincs a lehetőségek szintjén értékesítve. A szatmáriak ezrei Mátészalkára, Debrecenbe és Hajdúszoboszlóra járnak az egészségjavító meleg vízben fürdeni. De már nem sokáig. Az elmúlt években szépen kiépült a tasnádi és a bélteki termálfürdő, az idén Szatmárnémetiben európai színvonalú aquapark kezdi meg működését, más hasonló fejlesztések is lesznek. Mi azt szeretnénk, ha az olcsó termálvizet melegházak vagy akár lakóházak fűtésére is felhasználnánk. Ezért ebbe az irányba is mozdulnunk kell, annál inkább, mert ehhez már itt a szomszédban, Magyarországon is vannak jó tapasztalatok. Sok ásványforrás van a megyénkben, főleg az Avasban, palackozásuk éppen csak elkezdődött. Még nem szóltam a jó borokról, a híres szatmári szilvapálinkáról, a régi templomokról, kúriákról, kastélyokról. A leghíresebbet, a Károlyi grófok várkastélyát csak nemrég újítottuk fel. Tehát van mire építeni egy olyan turisztikai forgalmat, ami a következő években akár húzóágazat is lehet ebben a régióban. Szatmárnémeti és Nagykároly esetében akár kultúraturizmusra is gondolhatunk, hisz annyi az építészeti, képzőművészeti, irodalmi érték, hogy általuk sok vendéget ide lehet hozni. Jó marketinggel külön vonzereje lehet a külföldiek számára is az olyan folklórünnepeknek, mint az avasi Legeltetés megkezdésének ünnepe (Simbra oilor), a bogdándi néptáncfesztivál vagy akár a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok, amely már évek óta az itteni magyarok legnagyobb, rendszerint háromnapos fesztiválja.

Négy éve még a Szociáldemokrata Párt (PSD) „fészkének” tekintett Avasban is nagyon sok román szavazatot kapott. Az eredmény a PSD-s vezetőket is meglepte. Meg tudja ezt ismételni?

Valóban rengeteg román barátom és tisztelőm van, ennek csak örülni tudok. És igen, nehezebb körülmények közt is megpróbálom az ismétlést. Máris több meghívást kaptam ottani volt tanítványaimtól, munkatársaimtól.

A másik két magyar politikai szervezet is indított jelöltet a megyei tanácselnöki tisztségért. Emellett hat-nyolc román ellenjelöltje is van. Kitől tart jobban?

Senkitől nem tartok, csak az egek urától! De ő nincs amiért büntessen.