„Az RMDSZ-nek remek káderpolitikája van”

Három hónapja vezeti miniszteri rangban a kormányfőtitkárságot. Megfordul a kezében az összes dokumentum, amely a kormányülések napirendjére kerül. DÉZSI ATTILÁT a kormányfőtitkári munkáról, a MOGYE-határozat várható sorsáról, kinevezésének hátteréről és az RMDSZ káderpolitikájáról kérdezte Cseke Péter Tamás az Erdélyi Riport 2012/13. számában.

A kormányfőtitkárság vezetőjének miniszteri rangja van. Miért ennyire fontos ez az intézmény?

A főtitkárság tulajdonképpen a kormány központja, agya. Bármilyen jogszabály, legyen az kormányhatározat, kormányrendelet, minisztériumi tervezet, a kormányfőtitkárság szűrőjén átjutva kerül a kabinet napirendjére. A főtitkárság véleményezi ezeket a jogszabályokat és javasolja elfogadásra a kormánynak. Ez az intézmény legfontosabb teendője. Ezenkívül a kormányfőtitkárság a különböző közpolitikákat koordinálja és integrálja, egységesíti. Ilyen közpolitika például a közigazgatás reformja. Ez gyakorlatilag a kormánynak alárendelt valamennyi intézményt, illetve a helyhatóságokat is érinti. A reform végrehajtásának összehangolása a kormányfőtitkárságra hárul. Jelenleg éppen azt mérjük fel világbanki segítséggel, hol tart most ez a reform, milyen hatása volt eddig az állampolgárokra. Mindezek mellett van még egy fontos feladatunk: képviseljük a kormányt a kabinet ellen indított perekben.

A legutóbbi kormányülésen többtucatnyi dokumentumot tárgyalt az Ungureanu-kabinet. Ezek mindegyike átment a kezén?

Igen, de természetesen meglehetősen nagy, elsősorban jogászokból álló apparátus segíti a munkámat. Viszont személyesen láttamoznom kell valamennyi dokumentumot, amely beérkezik a kormányfőtitkárságra, majd elhagyja az intézményt.

Végső soron ki dönti el azt, hogy mi kerül a kormány napirendjére?

A napirendről a miniszterelnök dönt. A formai procedúrák betartásának ellenőrzése viszont a kormányfőtitkárság feladata. Ez a kormányülést előkészítő ülésen történik, melyet jómagam vezetek. Ha pedig az előkészítő ülésen nem megy át egy tervezet, az nem kerülhet be a kormányülés napirendi pontjai közé. Ilyenre is sok példa van, mert érkeznek hozzánk olyan tervezetek, amelyek formailag, jogilag nincsenek rendben. A kormányfőtitkárságot csak abban az esetben lehet megkerülni, ha valami nagyon sürgős intézkedésről van szó. Ez egyébként az én eddigi mandátumom alatt még egyszer sem történt meg.

Ki dönti el azt, hogy milyen jogszabályokról tárgyaljanak a kormányülést előkészítő ülésen?

Ez teljes egészében a kormányfőtitkár hatásköre.

Akkor nyilván befolyásolni tudja a kormányülések napirendjének alakulását. Nem történt még meg, hogy megszólalt a telefonja, és mondjuk egy RMDSZ-es politikus azt mondta: „Te Attila, légy szíves, intézkedj, hogy ez és ez a tervezet az ülés napirendjére kerüljön”?

Velem ilyesmi soha nem történt meg. Talán azért sem, mert az RMDSZ-es miniszterek nagyon jól tudják, hogy a törvény betartása számomra szent. Kinevezésem után leszögeztem: semmilyen úton-módon ne próbáljanak meg befolyásolni, mert nem vagyok rá hajlandó.

Vegyük a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti (MOGYE) egyetem új karának létrehozásáról szóló kormányhatározatot, amelyről annyi vita volt az elmúlt hetekben. Milyen utat járt be ez a jogszabály, amíg a kormány asztalára került?

A határozatot Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére az oktatási minisztérium és Markó Béla kabinetje közösen dolgozta ki. A jogszabályt véleményezte az igazságügyi minisztérium is. Ezután jutott a kormányfőtitkársághoz, és az előkészítő ülésen minden szempontból alkalmasnak találtuk arra, hogy a kormányülés napirendi pontjai közé kerüljön.

Jogilag betonbiztos ez a határozat? Azért kérdezem, mert a MOGYE román hallgatóit tömörítő diákliga és az ellenzék máris jelezte, hogy megtámadja a jogszabályt a közigazgatási bíróságon. Arra hivatkoznak, hogy a törvény szerint a kormány csakis országos érdekeltségű szakképzések területén hozhat létre új fakultásokat.

Ebben az esetben nem lehet leválasztani az országos érdeket a kisebbségi érdekektől. Az országnak az az érdeke, hogy egy nemzetstratégiailag is rendkívül fontos területen, az egészségügyben jól képzett szakemberei legyenek, ehhez pedig szükség van a kisebbségek nyelvén zajló oktatásra, ennek megfelelő szervezeti kereteire is.

Akkor még egyszer rákérdeznék: a kormányfőtitkárságon elolvasták a határozat indoklását, és azt mondták, hogy „igen, ez jogilag támadhatatlan, mehet a kormányülésre”?

Pontosan ez történt. És azt se feledje, hogy a határozatot az igazságügyi minisztérium jogászai is véleményezték. Ezért nem hiszem, hogy per esetén veszítene a kormány. Számba kell venni azt is, hogy akik megtámadják a bíróságon a kormányhatározatot, azok elsősorban választási szempontokat követnek, nem a jogállamot vagy a törvény betűjét féltik. Ez a jogszabály az oktatási törvényben foglaltakat hajtja végre.

Hány per van most folyamatban a kormány ellen?

Körülbelül ezer per zajlik a kormány ellen a közigazgatási bíróságokon. Ezekben a perekben a kormányfőtitkárság látja el a kormány jogi képviseletét, és mi képviseljük a kormányt az Alkotmánybíróságra kerülő ügyekben is.

Tudna érdekesebb pert említeni?

Az egyik legutóbbi peres ügyünk egészen érdekes volt. Elődöm, Daniela Andreescu perbe fogta a kormányt, a kormányfőtitkárságot és a miniszterelnököt, mert nem értett egyet a módszerrel, amellyel eltávolították tisztségéből. Megjegyzem, hogy alapfokon ezt a pert már megnyertük, de a hölgy várhatóan fellebbezni fog.

Mekkora apparátus dolgozik a kormányfőtitkárságon?

A főtitkárságon mintegy kétszázötven ember. Ám én hitelutalványozó vagyok több tucat kormánynak alárendelt hatóságnak, ügynökségnek, amelyek alkalmazottainak száma meghaladja a tízezret.

Mi történik, ha a kormány elveszít egy pert? Személyesen a kormányfőtitkárt vonják ezért felelősségre?

Természetesen a miniszterelnöknek jogában áll engem felelősségre vonni ilyen esetekben, elsősorban akkor, ha a kormányfőtitkárság valamilyen mulasztása miatt veszítette el a pert a kormány.

Ha jól értettem, a kormány asztalára kerülő jogszabályokat a Törvényhozói Tanácsnak is láttamoznia kell, ugyanúgy, mint a parlamentbe benyújtott törvénytervezeteket. Nincs átfedés a kormányfőtitkárság és a Törvényhozói Tanács munkájában?

A Törvényhozói Tanács a javasolt kormányhatározatokat, rendeleteket, sürgősségi rendeleteket jogtechnikai szempontból vizsgálja. Mi azt nézzük meg elsősorban, hogy a jogszabály megfelel-e a formai elvárásoknak: beszerezték-e hozzá például azoknak az intézményeknek a véleményezését, melyeket a törvény előír.

Részt szokott-e venni a kormányüléseken?

Igen. És nemcsak azért, mert én szervezem meg a kormányüléseket. Azért is, mert sok esetben én képviselem az üléseken az ügynökségek, hatóságok által javasolt tervezeteket. Azért is van rám szükség az üléseken, mert a miniszterelnök sokszor rákérdez egy-egy jogszabályra, s szóban is várja a megerősítést, hogy az adott tervezet jogilag rendben van-e.

Dolgozott néhány hétig az előző miniszterelnökkel is. Van-e különbség Emil Boc és Mihai Rãzvan Ungureanu munkastílusa között?

Annyit tudok mondani: mindkét ember nagyon nagy erőbedobással dolgozik, rengeteg energiát fektet a munkájába.

Hogyan telik egy átlagos napja a kormányfőtitkárságon?

Reggel nyolckor jövök be dolgozni, és este nyolc előtt ritkán megyek haza. Naponta átlagosan négyszáz-ötszáz akta megy át a kezemen.

Õszintén: mindent elolvas, amit aláír?

Amit aláírok, azt természetesen igen, hiszen hatalmas a felelősségem is. Az én aláírásomon sokszor eurómilliók sorsa múlik. Vannak persze kevésbé jelentős dokumentumok is, például a betegszabadságon lévő beosztottjaim beteglapjai, amelyeken nem szoktam megkeresni a vesszőhibákat.

Tagja-e az RMDSZ-nek?

Nem vagyok, mert korábban Hunyad megyei prefektus, azelőtt alprefektus voltam, ezért ki kellett lépnem a szervezetből. Most azonban ismét beléphetnék bármelyik politikai pártba, mert kormányfőtitkárrá történő kinevezésem után a magas rangú köztisztviselői jogállásomat felfüggesztették.

A prefektusok a törvény szerint nem lehetnek párttagok, kinevezésük mégis politikai úton történik. Nem lát ebben ellentmondást?

A kormány révén különböző politikai csoportosulások a hatalmat gyakorolják. A prefektusok a kormányt képviselik, illetve a politikai színezetű kormányprogram végrehajtását ellenőrzik a megyékben. Ez valóban ellentmond kissé annak a törvényi előírásnak, hogy a prefektusnak pártsemlegesnek kell lennie. Ám tapasztalatból mondom: egy prefektusban hat hónap tevékenység után valahogy eltompul a politikai irányultság, már csak a törvény betűje, a közigazgatási szempontok lebegnek a szeme előtt. Bárhova is nevezik ki a prefektusokat és az alprefektusokat, nekik a törvény betartását kell elsősorban ellenőrizniük.

Mennyiben hasonlít a jelenlegi munkája a korábbi prefektusi teendőihez?

Hasonlít is, meg nem is. A prefektusnak ellenőriznie kell valamennyi helyi tanácsi, megyei tanácsi határozatot, polgármesteri, megyei tanácselnöki rendeletet. Ennyiben a tevékenysége hasonlít a kormányfőtitkári munkához. Ezenkívül a prefektus még sok mindennel foglalkozik: katasztrófavédelemmel, társadalmi párbeszéddel, ezek már a kormányfőtitkárnak nem tartoznak a feladatai közé.

Beszélne kinevezésének hátteréről? Ki javasolta kormányfőtitkárnak?

Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete és a szövetség vezetői. Meg kell jegyeznem, hogy az RMDSZ-nek még mindig remek káderpolitikája van. Ha valakit valahova kineveznek, nem biztos, hogy meg is őrizheti tisztségét, ha nem teljesít. Az RMDSZ minden egyes esetben kiértékeli tisztségviselőinek a tevékenységét. Kinevezésemkor vélhetően az szólt mellettem, hogy elismerték az eddigi munkámat, alprefektusi, prefektusi teljesítményemet. Hunyad megye nem egy könnyű megye, talán Erdély legnagyobb gondokkal küszködő régiója. Az RMDSZ vezetői tudták, hogy egy ilyen megye élén nem lehetett könnyű helytállni.

Apropó RMDSZ-es káderpolitika. Mivel magyarázza azt, hogy a meglehetősen kisszámú, öt százalék alatti Hunyad megyei magyarság ennyire felülreprezentált a kormányzatban és más fontos intézményekben? Winkler Gyula miniszter is volt, most a két RMDSZ-es európai parlamenti képviselő egyike. Borbély Károly jelenleg gazdasági államtitkár, Széll Lőrinc az ifjúsági hatóságot vezeti. Önnek jelenleg miniszteri rangja van. Ennyire ügyesek és tehetségesek a Hunyad megyei RMDSZ-esek?

A jelenségnek két magyarázata van. Az egyik éppen az, hogy Hunyad megyében a magyarság aránya öt százalék alatt van. Valószínű, hogy emiatt Erdély más megyéihez képest összeforrottabb a közösségünk. A kis közösségek hamarabb kitermelik azokat a személyiségeket, akiket aztán vezetőiknek tekintenek, akikre felnéznek, és akikről úgy gondolják, tudnak cselekedni az érdekükben. A jelenséget én a szintén Hunyad megyei Takács Csabának, az RMDSZ korábbi ügyvezető elnökének a hatásával is magyaráznám. Én az úgynevezett Takács-vonal neveltje vagyok. A „vonal”-on azt értem, amit Takács Csaba szellemisége képviselt: komolyságot, pragmatizmust, szervezési erőt. Egyébként ha valaki a magyarságát meg akarja élni, annak nagyon ajánlom, hogy legalább néhány hónapra költözzön Hunyad megyébe, és akkor saját bőrén is megtapasztalhatja, amit az imént említettem. Az a magyar összefogás, ami Hunyad megyét jellemzi, szerintem exportálható más megyékbe is. Mi, ha összefogunk, támogatjuk is egymást. Ha vannak is nézeteltéréseink, azokat mindig egymás között intézzük el. Soha nem fog hallani minket senki egymás ellen beszélni.

Hunyad megyéhez kormányfőtitkárként is húz a szíve. Időről időre a Hunyad megyei bányászok helyzetéről, autópálya-építésről tájékoztatja a sajtót…

A kormányfőtitkárt természetesen az egész ország problémái foglalkoztatják. Ám próbálok úgy segíteni, ahogy csak tudok annak a régiónak, amelyben felnőttem, és amelynek a gondjait gyerekkorom óta ismerem. Én elsősorban közigazgatási feladatokat látok el Bukarestben, de Hunyad megyétől elszakadni nem tudok és nem is akarok.