Hírkommentek - szeptember 16.

2015. 09. 16. 16:44

Akadémikus(s)

A Magyar Tudományos Akadémia migrációval foglalkozó kutatói egy belső utasítás szerint addig nem nyilatkozhatnak a sajtónak, amíg a migrációt vizsgáló akadémiai bizottság eredményeit nem teszik közzé. Ez várhatóan október elején történhet majd meg.

 

A kutatók várhatóan írásban kapják meg saját véleményüket. (Sz.L.)

Szóval a migráció azon kevés témák egyike, amikről a magyar kormány izomból odavágva, habos szájjal hőzöngve döntött kizárólag a politikai hasznot szem előtt tartva, mindenféle komolyabb hatásvizsgálat, illetve a probléma mibenlétének megértése nélkül. (T.S.P)

Nem kell annyira kapkodni! Előbb létre kell hozni egy, a migrációt vizsgáló akadémiai bizottságot ellenőrző bizottságot, majd egy másik, az ellenőrző bizottságot ellenőrző bizottságot, és így tovább. (Sz.A.)

Szóljanak előre, mikor érkezik utasítás a gondolkodás-stopra. (S.J.)

Ha pedig közzéteszik a bizottság eredményeit, akkor csak azt nyilatkozhatják az akadémikusok, amit a Bizottság előzetesen jóváhagyott. Még van két hét, addig mindenki hibátlanul bebiflázhatja a bizottsági nyilatkozatot. Nem túl bonyolult, történelmi hagyományilag jól megalapozott szöveg, de amilyen széllelbélelt társaság ez a MTA, kell idő, amíg begyakorolják. Szépen, kórusban, egyszerre kell majd mondani: „Minden nagyon szép! Minden nagyon jó! Mindennel meg vagyunk elégedve!” (P.B.)

 

 

Új kerítés szócsatával

A magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármashatártól ésszerű távolságig húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a magyar kormány. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar-szerb határon lévő kerítés hatására az embercsempészek megváltoztathatják útvonalukat, a bevándorlási nyomás egy része áttevődhet Románia irányába. A határvonaltól négy méterre, magyar területen kezdik meg a földmunkálatokat, amelyek ideiglenes biztonsági határzár, kerítés felépítését teszik lehetővé. A kormány döntéséről tájékoztatták a román külügyminisztérium európai integrációért felelős államtitkárát. A bejelentés utáni órákban nyilatkozatháború alakult ki Budapest és Bukarest között, szerda hajnali közleményében Szíjjártó úgy fogalmazott: Victor Ponta esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ezzel Ponta mondatára reagált, miszerint “a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók”.

 

Felkészül Horvátország, Szlovénia, Ukrajna. (Sz.L.)

Lényeglátó, konstruktív vita, bravó. Ez már Európa? (T.S.P.)

„Vékony deszka kerítés,
Átlátszik az ölelés.
Ölelj, rózsám, kedvedre,
Nem hányják a szemedre! (…)

Édes gunyhóm eleje,
Ki söpör még jövőre?
Nem bánom én, akárki,
Elmék, ha kér valaki.” (Sz.A.)

Magyarország ügyesen körbezárja magát. (S.J.)

Trianon egy nagy lócitrom volt a jelenlegi magyar kormány teljesítményéhez képest. Állítólag a magyar-román határtól legésszerűbb távolságra a határzár a Kossuth-téren lesz, és a magyar parlament épületét veszi majd körül. Információink szerint a román politikai maffia máris az új határzár körül készül üzletelni. Állítólag pénzért fogják majd mutogatni a Kossuth téri rács mögött, védekező magatartást tanúsító magyar parlamentereket. A DNA közleményben reagált ezekre a kiszivárgott hírekre: a poszttrianoni övezetben sincs helye a feketegazdaságnak – jelezték a román korrupcióellenes ügyészek. Csak EU-szabványnak megfelelően, számla és nyugta ellenében csinálhatnak majmot a rácson túli magyar politikusokból a románok. (P.B.)

 

 

Vadim nélkül

Meghalt Corneliu Vadim Tudor költő, a Nagy Románia Párt (PRM) alapító elnöke. A szívelégtelenségben szenvedő 65 éves politikust hétfőn érte a halál. A Nicolae Ceauşescu udvari költőjeként ismert Vadim Tudor 1990-ben a România Mare (Nagy Románia) hetilap főszerkesztőjeként nacionalista kirohanásokkal és az újjáalakult történelmi pártok ostorozásával tett szert országos hírnévre, majd megalapította a rendcsináló és nacionalista jelszavakat hangoztató pártját. 1992 és 2008 között szenátorként és a PRM elnökeként vett részt a román politikai életben, 2009-től 2014-ig EP-képviselő volt. Többször megpályázta az elnöki tisztséget: 2000-ben a voksok egyharmadát megszerezve Ion Iliescu ellenfeleként bejutott a második fordulóba. Ellenségként viszonyult a magyar kisebbséghez, a magyar politikusokat azzal vádolta: egyetlen céljuk Erdély elszakítása. Tavaly az elnökválasztáson, a voksok 3,7 százalékát szerezte meg, majd a második fordulóban Victor Ponta államfő-jelöltet támogatta. Ponta Facebook-bejegyzésben fejezte ki együttérzését Vadim Tudor családjának.

 

Sajnos a buta populizmust, nacionalizmust, frusztrált gyűlölködést nem vitte magával a sírba egyik oldalról sem. Egyébkét béke poraira. (T.S.P.)

Egy bárdolatlan bárd (Sz.L.)

Pályájának az a fordulata volt a legizgibb, amidőn közte, a nagyobbik és Iliescu, a kisebbik rossz között lehetett választani. Micsoda kínálat! (Sz.A.)

Politikai utódai, szellemi követői pártokban, civil szervezetekben boldogan élnek, míg meg nem halnak. (S.J.)

Örömmel és megnyugvással térhetett meg a másvilágra, Erdély elszakítása ellen most a magyar kormány kerítésépítéssel küzd. Orbán Viktor rövid részvéttáviratban az egész román népnek üzent: Vadim él és élni fog! Gondoskodunk róla. (P.B.)

 

 

Jön a Dislike

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója bejelentette, hogy már dolgoznak a dislike gombon. Azt mondta, lehetőséget szeretnének biztosítani, hogy az emberek a rossz híreknél is kifejezzék együttérzésüket, támogatásukat, és erre a Like nem alkalmas.

 

Amint annak tanúi vagyunk a világbéke kitörését az az egyetlen aprócska tény akadályozza, hogy emberek milliói képtelenek kifejezni együttérzésüket és támogatásukat. Amint lesz erre egy kis kék gomb, vagy bigyó, minden helyreáll. Köszi. (P.B.)

Akkor a diszlájk diszlájkolása az lájkolás? (T.S.P)

A megosztás lehetősége mellett pedig az RMDSZ kérésére létrehozzák az Egységben az erő gombot. (Sz.L.)

A Dislike mellett ki kellene ötölni az Uninteresting és az Unexiting hírek fogadására alkalmas gombokat is. (Sz.A.)

Like! (S.J.)

 

 

Iohannis a diaszpóráról

Klaus Iohannis román államfő szerint Romániának hasznosítania kell az országból elvándorolt románok potenciálját. Úgy vélekedett, hogy a diaszpóra potenciálja akkor lesz teljes mértékben hasznosítható, amikor nem kényszerből, hanem választás eredményeként élnek és dolgoznak román állampolgárok külföldön, s lehetőségük lesz annak tudatában visszatérni hazájukba, hogy a munkájukat itt is elismerik, és megjutalmazzák. Iohannis szerint arra kell megoldásokat keresni, hogy Románia hosszú távon a javára fordíthassa a jelenlegi agyelszívást.

 

Attól félek, nagyon hosszú lesz az a táv... (Sz.L.)

A gondolat szép, jöhetnek a konkrétumok. (T.S.P.)

És vissza kell duzzasztani a romániai magyar „diaszpóra” lélekszámát – mondjuk – 800 ezerre, a németek számát 600 ezerre, a zsidókét 400 ezer főre. Akkor Románia hosszú távon a javára fordíthatja a távlati agyvisszaszívást. (Sz.A.)

Románia lesz a legboldogabbá tett ország, ha végre használni kezdi a diaszpóra potenciálját. Nem is tudom, eddig hogy nem jutott eszébe ez Romániának. Pedig milyen régóta itt áll a diaszpóra talpig potenciálban. Van mivel, van kivel. És csak most jutott eszünkbe, hogy van is miért? Lehet, hogy nem is agyelszívás történik itten, hanem agyelfújás? (P.B.)

Vissza kell szívni az agyakat. Erre a legismertebb és legcélszerűbb eszköz a nyomtatott papír, melynek közismert neve: pénz. (S.J.)

 

 

Oprescu tudta

Társadalmi veszélyt jelent Sorin Oprescu – ezzel indokolta az illetékes bíróság, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kérésére harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte Bukarest korrupcióval gyanúsított főpolgármesterét. A bíróság szerint bizonyítható, hogy Oprescu tudta: az a 25 ezer euró, amelyet őrizetbe vétele előtt kapott, vesztegetés, annak az ára, hogy egyik alárendeltjét megtartsa a bukaresti temetőgondnokság élén. Oprescu tudta, hogy beosztottja korrupciós ügyekben érintett, s ahelyett, hogy följelentette volna, vesztegetés fejében megtartotta őt a tisztségében. A bíró szerint Oprescu nem tagadta, hogy pénzt kapott, ahogy azt sem, hogy annak célja vesztegetés volt.

 

25 ezerért bukaresti főpolgármestert lehet venni kisebb ügyekre, még mondják, hogy ez egy drága ország.... (T.S.P.)

Csak azt az egyet nem érti, hogy hol itt a probléma. (Sz.L.)

Nem ődoktorsága volt az első, nem is az utolsó megvesztegetett. Kár az időt vesztegetni rá. (Sz.A.)

Vajon az ő korában, mire költötte volna azt a rengeteg pénzt? (S.J.)

25 ezer eurót kell perkálni egy temetőgondnoki állásért? Ilyen jól menő biznisz nálunk a halál? Így némileg érthető, miért olyan alacsony az orvosok bérezése. Nem rontjuk előre megfontolt, folytatólagosan elkövetett életbentartással mások üzletét, a rohadt és a lehető legrövidebb kurva életbe már. (P.B.)



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!