Hír plusz komment, január 12.

2016. 01. 12. 14:21

Kérdőjelek egy új könyv körül, kérdőjelek egy új tanszék körül, a politikusok doktori képzése körül, s tények arról, hol a legrosszabb, hol a legjobb élni ma.

 

Könyvesboltokba került Németországban Adolf Hitler, kortárs tudósok kritikai jegyzeteivel ellátott politikai kiáltványa, a Mein Kampf, amely iránt már a megjelenése előtt nagy volt a kereslet. A négyezer példányban kiadott, kétezer oldalas, magyarázatokkal ellátott változatra már január 8-i megjelenése előtt hatalmas volt a kereslet, mintegy 15 ezer előzetes megrendelés érkezett rá.

Sajtóértesülések szerint az 59 euróba került könyv egy példányát az Amazon németországi honlapján már tízezer euróért kínálják. Az 1925-ben először megjelent könyv szerzői jogait a náci Németország bukása után a szövetségesek átadták Bajorországnak, amely eddig nem engedélyezte a könyv újranyomását. Január elsején azonban lejártak a szerzői jogok, és a müncheni Kortárs Történelmi Intézet úgy döntött, két kötetben kiadja a jegyzetekkel ellátott változatot, amelyen számos történész dolgozott. Az intézet igazgatója, Andreas Wirsching korábban elmondta: a szakértők kommentárjaival kibővített kiadás eloszlatja a könyvet övező mítoszt.

Andreas Wirschingék nem propagandának szánták a Mein Kampf újrakiadását, ezért bővítették kommentárokkal, amiket viszont sokan nem fognak elolvasni. De a jelek szerint az alacsony példányszám miatt „nagy” biznisztől estek el. (Sz. A.)

Üzletnek bizonyosan jó, üzenetnek talán nem annyira, hisz félő, hogy az olvasók jelentős része nem a lábjegyzetekre lesz kíváncsi. (Sz. L.)

Na még mi is hiányzott az európai kultúrából a mai világban? (P. B.)

Kérdés, hogy a vásárlók közül hányan olvassák el, s hiszik el a szakértők kommentárjait és hányan tekintik alapkönyvnek magát a szöveget. (S.J.)

A kommentár akkor oszlatja el a mítoszt, ha elolvassák, illetve ha megértik. Mondjuk én próbáltam elolvasni és tíz oldal után hányingerem lett, szóval van beépített védelem. (tsp)

 

A világ három legrosszabb helyzetben levő országa a Közép-Afrikai Köztársaság, Afganisztán és Haiti. A Legatum Institute 142 országot vizsgáló kutatása Romániát az EU harmadik legrosszab helyzetű államaként rangsorolja, csak Horvátországot és Bulgáriát előzzük meg. A jóléti ranglistán az EU mind a 28 tagállama az első 53-ban található. Horvátország (53.), Bulgária (51.) és Románia (50.) mellett Görögország (49.), illetve Magyarország (45.) alkotja az EU öt legrosszabb helyzetben levő országának rangsorát. Az összesített lista elején Norvégia, Svájc, Dánia, Új-Zéland és Svédország áll.

Mi legyen a hangosabb sóhaj: de jó, hogy nem lakunk Közép-Afrikában, vagy de kár, hogy nem születtünk norvégnak? (Sz. L.)

Hogy van a végtelenül optimista román közmondás. Csak rosszab ne legyen! (P. B.)

Románia tehát csak rossz, Bulgária rosszabb, Horvátország a legrosszabb. Görögország viszont kevésbé rossz, Magyarország meg csupán rosszacska. (Sz. A.)

Keleten a helyzet változatlan. (S. J.)

Van nálunk jólét, csak a jó lét bizonyos körök maguk között osztogatják el, és jellemzően nem ők azok, akik hasznos munkát végeznek. (tsp)

 

Egyelőre nincs elegendő érdeklődő ahhoz, hogy magyar nyelvű orvosképzés induljon be a Nagyváradi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen – közölte Florian Bodog, az intézmény dékánja. A magyar nyelvű nagyváradi orvosképzés ötlete tavaly augusztusban merült fel. Bodog most úgy fogalmazott: továbbra is nyitottak a magyar oktatás beindítása iránt. Ehhez legalább 50 diákra van szükség, azonban jelenleg nagyon kevesen érdeklődnek a magyar oktatás felől. Nem ütközne nehézségbe a magyar tanerők biztosítása az egyetemen, hiszen ott jelenleg is oktatnak helyi, magyar anyanyelvű tanárok és Magyarországról meghívottak. A kevés jelentkező oka lehet, hogy a képzést nem hirdették meg és nem is reklámozták.

Ez akkor a nagyon szeretnénk, de hallgatunk a lehetőségről minősített esete. (Sz. L.)

Bölcs diszlexia. Azt olvastam “Florian Boldog.” (P. B.)

Nahát!… Annyira nyitottak, hogy a képzést nem hirdették meg és nem is reklámozták, mégsincs elég érdeklődő? (Sz. A.)

Erre milyen gombot varrunk? (S.J.)

Nem hirdették, nem reklámozták, de nagyon akarták. Lehet a váradi orvosi karon telepátiát is oktatnak. (tsp)

 

Rövidesen módosítják a doktori képzésre és plágiumvádakra vonatkozó cikkelyeket a felsőoktatási törvényben. Adrian Curaj román oktatási miniszter (fotó) javasolni fogja, hogy a közszerepet vállaló személyek mandátumuk idején ne védhessék meg doktori disszertációjukat, és ne iratkozhassanak be doktori képzésre. Hozzátette, a felsőoktatási intézmények idei finanszírozási szerződéseibe belefoglalták, hogy a doktorandusok az első félév végéig készítsenek jelentést a doktori képzéseikről, a jelentést mutassák be a szenátusnak, majd tegyék nyilvánossá. A miniszter szerint a törvénymódosítás révén jelentős változás várható a doktori címek odaítélése terén, és ezáltal ismét bizalmat keltenek a megtépázott tekintélyű doktori képzés iránt.

Félő, hogy a tervezethez lesz egy-két szava a diszkriminációellenes tanácsnak. (Sz. L.)

Curaj mérnök-doktor-professzor nagy kurázsiról tett tanúbizonyságot, amikor megfogalmazta a javaslatait. Annak idején, 2010-ben Emil Boc pártlogika alapján menesztette az Országos Tudományos Kutatási Hatóság (ANCŞ) éléről. (Sz. A.)

Adrian Curajnak, vagyis Bátor Adriánnak hívják a tanügyminisztert, az ilyen projektekkel hamarosan nevet változtathat: „Ide lőjjetek Adriánnak”. Vagy „Csak finoman csináljatok ki Adriánra”. (P. B.)

És akkor nem lesznek úton – útfélen doktorok, professzorok és egyéb „csúcsértelmiségiek”? (S.J.)

Nyolc osztállyal be, diplomával ki...mintha hallottam volna ilyen sztorikat a romániai politikum életéből. (tsp)



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!