Turistacsábító szatmárikum

2011. 06. 23. 14:13Szatmár megye turisztikai potenciáljának növelése végett, május utolsó napjaiban rendezték, immár második alkalommal, a Szatmári Nemzetközi Pálinkafesztivált. A régió hagyományos – s ha úgy tetszik, egyik legismertebb – termékének, e valóságos szatmárikumnak a népszerűsítését az Európai Unió több mint 600 ezer lejjel támogatta, az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, s ehhez hozzáadódott a Szatmár Megyei Tanács 230 ezer lejes hozzájárulása, továbbá a szervezők közel 100 ezer lejes önrésze is. A fesztivált a Szatmári Pálinka Lovagrend lovagjai nyitották meg, élükön Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnökkel.
A fesztivál célja, hogy Szatmár megye a kisüsti népszerűsége által vonzó turisztikai célponttá váljon, így többek között a népi hagyományok különös vonzerőt jelentenek a megyébe látogatók számára. Ezen hagyományok közül a legismertebb persze a gyümölcsből főzött tiszta szeszes ital, a pálinka kétszeri párlással való előállítása, melynek igazoltan több évszázados hagyománya van a megyében.

Palenka minden gyümölcsből. A köztudatban az él, hogy a bor a legrégibb és a leggyakrabban fogyasztott alkoholos ital a világon. Szatmár megyében legalább ilyen népszerű, ha nem népszerűbb a pálinka, amely Magyarországon is reneszánszát éli; divatos dolog márkás konyak vagy más erős ital helyett jó pálinkával koccintani. Ritka az a szatmári település, ahol ne lenne legalább egy pálinkafőzde. Míg a skótoknak a whisky, az oroszoknak a vodka a mindennapi itókájuk, a fesztivál ideje alatt az érdeklődők megbizonyosodhattak arról, hogy a bódító nedű a szatmáriaknak többet jelent, mint egyszerű szeszes italt. Kezdetben nem pálinkának hívták, ez a megnevezése csak a 17. századtól terjedt el a magyar nyelvben. A magyarok a szlovákoktól vették át a „palenka” elnevezést.
Az igazán jó pálinka száz százalékban gyümölcsből készül, és legközkedveltebb alapanyaga szilva, kajszibarack, körte, alma, cseresznye és szőlőtörköly. Különlegességnek számít a szederpálinka, illetve a Vajdaságban járva érdemes megkóstolni az ottani birspálinkát is. Jellegzetes ízű és illatú, speciális magzamatú, esetenként enyhén sárgás színű, tükrösen tiszta szeszes ital. Természetesen gyümölcspárlatot máshol is készítenek a világon, de méltán állíthatjuk, hogy őseink nemesítési technikájának köszönhetően a Kárpát-medencében, ezen belül Szatmárban főzött pálinka a világon egyedülálló. Annak ellenére, hogy a pálinkának mintegy 400 éves múltja van, a nyugat-európai fogyasztók többsége számára újdonságnak minősül, az európai piacokon ugyanis kevésbé népszerű. Pontosabban kevésbé ismerik. Ez egyebek mellett annak is betudható, hogy az ital még napjainkban is területhez kötött, a pálinkafogyasztásnak nincs európai hagyománya.

Megváltoztatnák a törvényt. A Szatmári Nemzetközi Pálinkafesztivál célja, hogy a térségben előállított kitűnő minőségű kisüstit népszerűsítsék, ezáltal a megye idegenforgalmát is fellendítsék. A helyi pálinkafőzők szerint a jó pálinka kizárólag optimális érettségű gyümölcsből készülhet, ugyanakkor lényeges, hogy a pálinkakészítés alapszabályait betartsák. A nyersanyag minőségén kívül az előállási technológiának is fontos szerepe van. A rossz alapanyagból készült pálinkát egykor „kerítésszaggató”-nak mondták. Nem kevés népi megnevezéssel is illették a pálinkát: majomtej, nyakolaj, boszorkányfing, szilvórium, fütyülős, papramorgó.
Az 1900-as évektől kezdődően a szegények kávéjának is nevezték. A pálinka mértékegysége a stampedli (3 cl), a feles/kupica (5 cl), népies megnevezései: gyűszűnyi, kumma, fityók, csosza, nyelet.
Míg például Magyarországon saját fogyasztásra bárki főzhet 50 liternyi gyümölcspárlatot anélkül, hogy azért jövedéki adót fizetne, Romániában jövedéki adó terhel minden liter kifőzött pálinkát. Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint mihamarabb össze kell állítani egy törvényjavaslatot ennek a helyzetnek a megváltoztatására, és ehhez a szatmári parlamenti képviselők segítségét is kérte. Egy 2003-ban elfogadott törvény értelmében, Romániában a pálinkatermelés törvényesen csak ipari léptékben és értelemben létezhet. Évek óta létezik ugyan egy olyan törvénytervezet, amely 500 literig szabaddá tenné a pálinkafőzést, ez mindmáig nem került a parlament elé.

Dialógus a pohárban. A Szatmárnémeti egyik pihenőövezetében, a Kossuth-kertben megrendezett Pálinkafesztiválon, miközben az érdeklődők, köztük a kizárólag a rendezvény miatt idelátogató turisták ízleltek, a szakavatott zsűri mesteri ízlelőbimbóval válogatott a gyümölcspárlatok közül. De a különböző pálinkaféléken kívül, a fesztivál alkalmával népi mesterek által készített hagyományos termékeket is kiállítottak.
A pálinkaversenyre 52 gazda nevezett be, 108 pálinkamintával, s a fődíjat egy batarcsi gazda vitte el, egy avasújvárosi és egy sződemeteri termelőt megelőzve.
Csehi Árpád szerint az esemény alkalmat kínált arra, hogy fokozzuk a hagyományos termékek támogatását, beleértve az agroturizmus és a fenntartható gazdaságot célzó tevékenységek felkarolását. A Szatmár megyei hagyományos termékek, a szomszédos megyék és egész Románia hasonló termékeivel együtt arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak az európai piac sokszínűségéhez és besorolódjanak abba. Valakit egy pohár pálinkával megkínálni a vendégszeretet jelképe, a barátság kimutatásának és a párbeszédre való készségnek egyik kifejezésmódja. Egy pohár pálinka egy megváltoztathatatlan szóbeli egyezség pecsétje, egy olyan nemes gesztus, amely az idők során „törvénybe iktatta” a románok, magyarok, németek, ukránok közti multikulturális dialógust. Csehi hozzátette, hogy 2012-ben a pálinkafesztivált már uniós támogatás nélkül kell megrendezni, s ő azt szeretné, hogy az esemény egyfajta kiállítássá is váljon, melynek keretében a pálinkafőzés műszaki berendezéseit és az elkészítés fázisait is bemutatnák. A Szatmár Megyei Tanács elnöke a pálinkafogyasztók nemes közösségébe várja mindazokat, akik Szatmár megyébe látogatnak. Mint kifejtette, mindazok megérdemlik, hogy a „pálinka igazi lovagjai” legyenek, akik nemcsak tisztelik a hagyományokat, hanem megpróbálják életre kelteni is őket.
A pálinka-társadalom szerint ez az ital sok mindent adott a Szatmár megyeieknek. Nem akármilyen termékről van szó, hanem sokrétegű hagyományról és kulturális ajándékról. A pálinkázás pedig egy olyan „szertartásforma”, amit érdemes ápolni. A szatmáriak méltán büszkélkedhetnek azzal, hogy a térségükre jellemző pálinka több mint a világ legkorszerűbb itala, nemcsak bódító, jóval több, mint mámorító: gyógyító itóka, búfelejtő, amely méltán kiérdemli az italok folyékony királynője megnevezést.


Pálinka legek

Az első írásos emlék, amely a mai Románia területén gyümölcspálinka előállítására vonatkozik, 1570-ből származik, és Turcot említik benne.

Turcon volt a legnagyobb – mintegy 150 hektáros – összefüggő szilvaültetvény, különféle fajtákból, azonban majdnem teljesen kivágták.

Szatmár megyében több mint 360 pálinkafőzde található.

Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!