Szerény növekedés vitatott új adókkal

2013. 01. 30. 13:52

Kisvállalkozók, vidéki gazdálkodók felháborodását váltották ki az adótörvénykönyvnek azok a módosításai, amelyektől a kormány az idei költségvetés bevételi oldalának a növekedését reméli. A büdzsé tervezetének parlamenti vitája február 3-án kezdődik, az RMDSZ három módosító indítványt nyújt be. Cseke Péter Tamás összeállítása.

Várhatóan hétfőn, február 4-én kerül a parlament plénuma elé a 2013-as költségvetés tervezete, amellyel még maga a miniszterelnök is elégedetlen. „Több pénzt szerettem volna autópályákra szánni, nagyobb összeget fordítottam volna az egészségügyre és az oktatásra is. Ám ez egy realista költségvetés. Nagy erénye, hogy nem kényszeríti nagyobb hitelek felvételére az országot” – mondta a büdzsé tervezetéről és a 2013-ban várható gazdasági intézkedésekről Victor Ponta.
Bár erről a kormányfő nem beszélt, a „realista” költségvetés megalkotásánál ott bábáskodott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó küldöttsége is. Az IMF szakértői elsősorban a várható deficitre figyeltek árgus szemekkel, s végül jóváhagyták a büdzsé sarokszámait (lásd keretes írásunkat). Ezeket a számokat Erdei D. István képviselő, a pénzügyi és költségvetési bizottság RMDSZ-es tagja „első látásra korrekteknek” nevezte. A tervezett 2,1 százalékos deficitről elmondta, ez alatta marad az uniós szinten három százalékban maximalizált költségvetési hiánynak. Szerinte a kormány számításait elsősorban az húzhatja át, hogy Romániában az adófizetői morál „még mindig a béka feneke alatt van”. A politikus ugyanakkor jó hírnek nevezte, hogy idén – ha csak az infláció mértékében is – nő a nemzeti kisebbségek szervezeteinek szánt összeg.

Három módosítást akar az RMDSZ Az RMDSZ három fontosabb módosító indítványt terjeszt be a költségvetési tervezet vitájához – tudtuk meg Erdei D. Istvántól. A képviselő elmondta, kiemelten fontosnak tartják az észak-erdélyi autópálya befejezését, ezért megdupláznák a beruházásra szánt idei 188 millió lejt. „Nem lehet, hogy a sztráda építése 15–20 évig elhúzódjon” – magyarázta a politikus. Szavai szerint e sztrádaprojekt nem csak az RMDSZ számára elsődleges. „Több erdélyi kormánypárti képviselő is megkeresett azzal, hogy ők is növelnék az erdélyi sztrádára szánt összeget, és kérték ehhez a támogatásunkat. Természetesen támogatjuk, ám benyújtjuk saját javaslatunkat is” – mondta a politikus.
Az RMDSZ a fogyatékkal élőket gondozó személyek juttatásaira szánt keretet növelné 25 százalékkal. „A tapasztalat azt mutatja, hogy már nyaranta elfogy ez a keret. Ez óriási felszültséghez vezet, az emberek a polgármesteri hivatalokat hibáztatják, pedig feladatuk csupán a központi költségvetésből érkező összeg szétosztása” – érvelt a képviselő. A harmadik RMDSZ-es módosító indítvány a megyei utak karbantartására szánt összeget növelné. „Tavaly a kormány elindította az országos infrastruktúra-fejlesztési programot, amelynek fejében 40 százalékkal levágták a községi utak karbantartására fordítható pénzt. Ez nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat” – magyarázta Erdei.
A képviselő tájékoztatása szerint a költségvetés szakbizottsági vitája előtt a miniszterelnök sorra felkeresi a parlamenti pártok frakcióit, így az RMDSZ-eseket is. Erdei e találkozón azt is megérdeklődné Victor Pontától, mi történik majd azzal a vidékfejlesztési programmal, amelyet egy tavalyi kormányrendelet szabályozott, és amelyre nincs keret előirányozva az idei büdzsében. „Ez egy sikeres program volt. Reményeim szerint azt a választ kapom majd, hogy ezt az összeget a vidékfejlesztési minisztérium költségvetésébe foglalták, s az önkormányzatok ehhez a tárcához fordulhatnak segítségért” – mondta Erdei.

A 2013-as költségvetés tervezett sarokszámai

Az idei büdzsé tervezete 1,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 4,3 százalékos inflációval, 2,1 százalékos deficittel és 4,5 lejes euróárfolyammal számol. A bevételi oldal 209,28 milliárd lej (a GDP 33,6 százaléka), a kiadási oldal 222,67 milliárd lej (a GDP 35,7 százaléka), ami 13,4 milliárd lej hiányt eredményez. A kormány 465 ezer munkanélkülivel, 4,485 millió alkalmazottal, 1,187 millió közalkalmazottal, 5,452 millió nyugdíjassal és 1615 lejes havi nettó átlagbérrel képzeli el a 2013-as évet. A kiadások a tavalyi évhez képest 15,4 milliárd lejjel növekednek, ebből 4,5 milliárd lejt a közalkalmazotti fizetések visszaállítása, 2,9 milliárdot pedig a nyugdíjak 4 százalékos kiigazítása jelent. Beruházásra 36,9 milliárd lej jut, a GDP 5,9 százaléka.


Miből lesz pénz minimálbérre? A költségvetés sarokszámai lehetővé tették a kormány számára, hogy sürgősségi rendeletekben jóváhagyja a miniszterelnök korábbi ígéretét, a nyugdíj és a minimálbér emelését. A nyugdíjpont 4 százalékos emeléséről szóló jogszabályt visszamenőleg is alkalmazni fogják, hiszen az emelés január 1-jétől érvényes. Romániában 2010-től, a megszorító intézkedések óta be vannak fagyasztva a nyugdíjak, azóta most először növeli a kormány az öregségi járandóságokat. Victor Ponta bejelentette, hogy a minimálbért is megemelik 800 lejre a jelenlegi 700-ról; az emelést két részben hajtják végre: február 1-jén 50 lejjel nő a minimálbér, július 1-jén újabb 50-nel.
A kormány e kiadások fedezése érdekében módosította az adótörvényeket, így a költségvetés tervezetének elfogadása előtt egy nappal tartott kormányülésen máris elfogadták azt a három különadót, amit a gáz- és olajkitermelőkre, gáz- és áramszolgáltatókra, valamint a természeti és ásványi kincsek kitermelésével foglalkozó társaságokra vetnek ki februártól. Ezek a különadók 2014-ig hatályosak. A Ponta-kabinet februártól a sör jövedéki adóját is növelte 10 százalékkal, áprilistól pedig a cigaretta jövedéki adójának újabb drágulása esedékes. A kormány a gazdák adózását is módosította úgy, hogy mintegy 600 ezer gazda esetében kisebb mértékű, de egységes adót vezet be, az adócsalás visszaszorítása végett. További módosítás, hogy február 1-jétől 65 ezer eurós éves bevétel alatt a vállalkozások kötelezően a bevételük 3 százalékával adóznak.

Többletadó a közalkalmazotti „luxusfizetéseken”

A kormány az ezer eurónál nagyobb fizetésű közalkalmazottakra többletadót vetne ki. Ezt Victor Ponta miniszterelnök a HotNews portálnak adott interjúban jelezte. A kormányfő nem tért ki a tervezett adó mértékére és bevezetésének időpontjára. Még keresik a „jogszerű és alkotmányos” megoldást az intézkedésre, ugyanis nem szeretne a bérlevágások miatt pereket elveszíteni a közalkalmazottakkal szemben. „Úgy vélem, ezer euróból, azaz 4500 lejből tisztességesen meg lehet élni. Fenntartom, hogy a különböző intézmények, állami vállalatok alkalmazottai a jelenlegi több tízezer lejnél kevesebbet is kereshetnének” – érvelt. Romániában az 1,2 millió közalkalmazott közel húsz százalékának jövedelme haladja meg a 4500 lejt. Victor Ponta már hatalomra jutásakor tervbe vette a közalkalmazotti „luxusfizetések” többletadóját.


Tönkreteszik a gazdálkodókat? Az adótörvénykönyv módosításai máris felzúdulást váltottak ki. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba felkérte az RMDSZ-frakciót, emeljék fel a szavukat annak érdekében, hogy a kormány álljon el a gazdák egységes megadóztatásának szándékától. Ezt az adót a megművelt terület nagysága, illetve az állatok száma szerint határozzák meg. A penzcsinalo.ro ismertetője szerint például burgonya esetén két hektárig adómentes a gazdálkodás, majd 50 hektárig 3488 lejre, 50 hektár fölött 3070 lejre számolják az adót. Két tehén tartása még adómentes, 50 tehénig állatonként 698 lej, 50 tehén fölött pedig 512 lejes jövedelemalapot határoztak meg.
„Victor Ponta kormánya kimutatta a foga fehérét az adótörvények módosításánál. Azokra telepít extra sarcot, akiket a nagy multinacionális élelmiszer-ipari vállalatok, a felvásárlási monopóliumok és Romániát hátrányosan érintő európai uniós jogszabályok már így is a tönk szélére juttattak: a falusi gazdálkodókra” – fogalmaz Borboly Csaba. A politikus szerint a gazdák a túlélésért küzdenek, ezért képtelenek lesznek kifizetni a horribilis szintre emelt agráradókat, kénytelenek lesznek állataikat vágóhídra küldeni, a földeket meg parlagon hagyni. „Victor Ponta óriási hibát követett el, amikor Dan Voiculescu sajtómogul és latifundiárius emberére, Daniel Constantinra bízta a mezőgazdasági tárca vezetését, ugyanis ez az az érdekkör, amely a multinacionális feldolgozó, felvásárló cégekkel összefogva a hazai kis- és középgazdaságok felszámolásában, a kistermelők jelentette konkurencia megszüntetésében érdekelt” – állapítja meg a politikus.
Tánczos Barna szenátornak meggyőződése, hogy ez a kormányrendelet nem fog ebben a formában átmenni a parlamenten. A volt mezőgazdasági államtitkár az Erdélyi Riportnak elmondta, nincs azzal gond, ha a gazdák a reális nyereségeik után adóznak, az a baj, hogy a kormány a papíron realizált jövedelmeket adóztatja. Szerinte sehol Európában nem adóztatják a háztáji gazdálkodókat, és a közepes méretű gazdaságokat sem terhelik nagy adókkal. „A mezőgazdasági területek megművelése szempontjából elengedhetetlenek a kisgazdálkodók, hiszen a több tízezer hektáron termelő nagyvállalkozók a kis területeket nem művelik meg. Azért is találták ki az uniós agárpolitikát, mert az EU már megjárta, kezdtek elnéptelenedni a falvak, s most mezőgazdasági támogatásokkal próbálják vidékre visszacsábítani a fiatalokat” – jelentette ki.
A szenátor bízik abban, hogy a parlamenti módosítás után a szóban forgó rendelet lehetővé teszi majd a gazdaság mérete szerinti megadóztatást, adómentességet biztosít a kis, háztáji gazdaságok számára, a közepes gazdaságokra pedig a jelenlegi szintnél jóval alacsonyabb adóterhet ró ki.

Románia tavaly túllépte a hiánycélt

Románia túllépte a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben vállalt államháztartási hiánycélt, mivel tavaly a deficit a bruttó össztermék 2,5 százalékát tette ki a korábban vállalt 2,2 százalékkal szemben – közölte a Pénzügyminisztérium. Az Agerpres hírügynökség szerint a román államháztartási hiány 2012-ben 14,8 milliárd lej lett, 1,1 milliárd lejjel haladta meg az ország által vállalt célértéket. A deficit 40 százalékkal csökkent az előző évihez képest; 2011-ben a deficit 23,9 milliárd lej volt, a GDP 4,3 százaléka. Románia az IMF-fel kötött hitelszerződésében vállalta, hogy a deficit nem haladja meg a 13,6 milliárd lejt, a GDP 2,2 százalékát. A pénzügyi tárca szerint a hiánycél túllépését több tényező idézte elő. Egyrészt többet kellett költeni uniós projektekre, mivel az EU többször is felfüggesztette az uniós pályázatok kifizetését rendellenességek miatt, illetve a GDP növekedése elmaradt a tervezettől.
Victor Ponta a Bukarestben tartózkodó IMF-küldöttségtől azt kérte, adjanak két hónap haladékot, hogy Románia behozza a strukturális reformok terén regisztrált lemaradásait, ami több állami vállalat privatizációját jelenti. Megerősítette, hogy a román hatóságok újabb elővigyázatossági hitelmegállapodást akarnak kötni az IMF-el. A pénzintézet küldöttsége kedden fejezte be romániai felülvizsgálati látogatását.


Panaszkodnak a kisvállalkozók is A Kis-és Közepes Vállalkozások (kkv) Szövetsége szerint több tízezer cég mehet csődbe a kormány által bevezetett átalányadó miatt, s aggodalmukkal egyetértenek a gazdasági szakértők is. A kkv-k azt kérik a Ponta-kabinettől, készítsen hatástanulmányt arról, hogyan érinti majd a cégeket az új adónem. Az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi rendelet szerint február elsejétől 65 ezer eurós éves bevétel alatt a vállalkozások kötelezően bevételük 3 százalékával adóznak, mondván: sok cég csak papíron veszteséges, feketén rendre jelentős nyereséget termel. A kkv-k érdekképviselete szerint közel 250 ezer vállalkozás veszteséggel zárta a tavalyi évet, miközben több mint 100 ezer cég nem termelt profitot; ezek egy része csődbe megy, ha életbe lép az új rendszer. A vállalkozók szövetsége szerint a kormány az adóalapot tervezi bővíteni, félő azonban, hogy a remélt nagyobb bevételek helyett veszteség éri majd a költségvetést. A kkv-k 10 százalékának csődje 100 ezer fővel növeli majd az állástalanok számát, a költségvetést ezenfelül jelentős veszteség éri az áfa, az illetékek és a járulékok kiesése miatt – állítja Ovidiu Nicolescu, a vállalkozói szövetség elnöke. A Coface hitelbiztosító is úgy véli, hogy az átalányadó kötelezővé tétele tömeges cégbezáráshoz vezet. Az Ernst&Young könyvvizsgáló cég szerint egyes vállalkozások számára nehéz lesz megfizetni az átalányadót, ám nagyszámú csődre nem kell számítani. Romániában ma közel egymillió cég működik.

Elvonultak a felhők Európa egéről?

A tavaly életbe léptetett intézkedéseknek köszönhetően „Európa egéről már elvonultak a legsötétebb viharfelhők” – fogalmazott egy frankfurti előadásában Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. A 2013-as évnek már magabiztosabban vághatunk neki, éppen a 2012-ben elért jelentős eredményeknek köszönhetően – idézte a Bloomberg hírügynökség az EKB elnökét. Draghi szerint az európai vezetők felismerték, hogy a monetáris uniót pénzügyi, költségvetési és valós gazdasági unióval kell kiegészíteni, végső soron politikai unióként kell kiteljesíteni. Az EKB-elnök szavai jól példázzák erősödő meggyőződését abban, hogy sikerült megfékezni a három éve tartó euróövezeti válságot, és a 17 tagú közösség az év második felében megkezdheti a kilábalást a recesszióból. Az EKB 0,3 százalékos GDP-csökkenést vár idén, Mario Draghi azonban korábban már kijelentette, hogy az év második felében megindulhat a fokozatos javulás. „Számos ország jelentős eredményt ért el költségvetése rendbetételében és a versenyképesség javítását célzó reformintézkedések végrehajtásában” – emelte ki. Hozzátette: türelemre is szükség van. „Tisztában vagyok vele, hogy a szerkezetátalakítást végző országokban többen komoly egzisztenciális gondokkal küzdenek, de a reformtörekvéseknek egyszerűen nincs alternatívájuk” – mondta az EKB elnöke.



Mi történik a restitúcióval? A kommunizmus idején elkobzott ingatlanok volt tulajdonosai is elégedetlenek amiatt, hogy az idei költségvetés-tervezetben nincs előirányozva pénzkeret a kárpótlások kifizetésére. A Magántulajdonért Egyesület nevű szervezet közleményben tiltakozott az ellen, hogy a kormány idén sem akarja kárpótolni az egykori tulajdonosakat. Liviu Voinea, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter a Hotnews.ro portálnak elmondta: a kormány csak a jogerős bírósági ítélet nyomán megítélt kártérítések értékét számolta bele a büdzsébe. Ez azt jelenti, hogy a kormány 500 millió lej kiadással számol 2013-ban, ami csak töredéke a benyújtott kérelmeknek. Voinea szerint a többiről az új restitúciós törvény fog rendelkezni, amelyet a kabinet áprilisban terjeszt a parlament elé. A kormány úgynevezett felelősségvállalással fogja a törvényhozás elé terjeszteni a restitúciós törvénytervezetet, ami azt jelenti, hogy nem lesz róla parlamenti vita, az ellenzék viszont bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kabinet ellen.
A román államot a strasbourgi emberjogi bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a „nemzeti jogrendszerben található strukturális problémát” az elkobzott ingatlanokért járó kártérítések ügyében, miután megállapította: nem működőképes a román visszaszolgáltatási rendszer. Romániának 2012 júliusáig kellett volna kiigazítania jogrendszerét, végül kilenc hónap haladékot kapott, ami májusban jár le.

Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!