Románia, a jófiú

A román kormány megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, közzétette a költségvetési kiigazítás keretszámait és bejelentette: 24-ről 9 százalékra csökkenti a kenyér áruforgalmi adóját. A pénzintézetek bizakodóak a gazdasági mutatókkal kapcsolatban, az ellenzék és az érdekvédelmi szervezetek elégedetlenek. Parászka Boróka összeállítása.

Stabilizálódik a román gazdaság, legalábbis jó úton halad a stabilizáció felé – ezzel az értékeléssel jelentette be a Nemzetközi Valutaalap bukaresti küldöttségének vezetője, hogy újabb készenlétihitel-megállapodás született az elmúlt héten. A „jó út”, amelyen az ország halad, azt jelenti, hogy viszonylag alacsony hitellel, de működtethető a gazdaság, és a következő években jó ütemű növekedés prognosztizálható. A bejelentés előtt az IMF két hétig tárgyalt Bukarestben, csak több vitás kérdés rendezése után jött létre a megállapodás, az eredeti tervekkel ellentétben pedig nem öt, csak négymilliárd eurós keretről egyeztek meg, a szerződés időtartama két év lesz. A hitelt fele-fele alapon az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap biztosítja, és a szerződést ősszel még az IMF igazgató-tanácsának is jóvá kell hagynia.
Az optimizmust alátámasztja, hogy Románia gazdasági növekedése a vártnál nagyobb, akár a 2 százalékot is elérheti (összevetésként: Közép-Kelet-Európában az átlag 1 százalék körül mozog, Magyarország csupán a román érték negyedét éri el). Andrea Schaechter küldöttségvezető a folyamatok tartósságát illetően elmondta, jövőre 2,25 százalékos is lehet a GDP bővülés, amely mögött az exportnövekedés és a gazdasági teljesítmény javulása áll. A pozitív statisztikákat ellensúlyozza, hogy az államháztartási hiány nagyobb a vártnál, 2,3 százalék. A Ponta kabinet ígérete szerint ezt a következő évben 1 százalék alá szorítják. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának, Christine Lagarde-nak a legutóbbi, bukaresti látogatásakor a Kelet-Európai mérleg az elmúlt évek válsága ellenére pozitívan alakult. Lagarde emlékeztetett arra, hogy Románia fejlődése tagadhatatlan, az egy főre eső bruttó össztermék húsz éve 3 ezer dollár volt, most eléri a tízezret, a válság előtt pedig gyorsabb volt a növekedés üteme, mint több fejlődő országé. Egyelőre úgy tűnik, a recessziót Horvátországon és Szlovénián kívül a térség maga mögött hagyta, és figyelembe véve, hogy tavaly még nyolc ország küzdött ezzel, jelentős haladásnak nevezhető. Románia mindezzel együtt nem lesz bezzeg ország, és azt az IMF is érzékeli, hogy a szigorú megszorítási intézkedések miatt nő a társadalmi feszültség, amelyet gazdasági eszközökkel enyhíteni kell. A makrogazdasági egyensúly stabilizálása – figyelmeztetett a szakértő, még nem elég. „Tudom, hogy nem volt könnyű, de kár lenne feladni az eddigi eredmények konszolidálását, és elmulasztani azt, hogy az egész lakosság részesüljön az erőfeszítések nyomán keletkező haszonból” – nyilatkozta Lagarde, aki arra is utalt: több országban (így a szervezettel „szakító” Magyarországon) a Valutaalapra terhelik a megszorító intézkedések miatti felelősséget. A vezérigazgató kiemelte: az IMF nem kényszerít semmilyen megoldást a tárgyalópartnereire. Bár az IMF képviselői egyre többet beszélnek a lakossági terhek enyhítéséről, az intézkedések következményei ennek ellenkezőjével járnak. Azt Lagarde is elismerte, hogy rövid távon fájdalmas lesz a román energiapiac küszöbön álló liberalizálása. „Cserébe” Románia versenyképessé válását kínálja a pénzügyi szervezet, és azt hangsúlyozza, hogy akár a humánerőforrást, akár az energiaforrásokat illetően is sok a kiaknázatlan lehetőség, a gazdaság működését pedig nagyban terhelik a nem hatékonyan, veszteséggel működő állami vállalatok. Egyelőre az export és a mezőgazdaság javítja a gazdasági mutatókat, azonban túl lassan körvonalazódik, hogy a megszorításokkal hogyan nőhet a hazai fogyasztás, mennyire eredményes a gazdaságélénkítés. A sürgető feladatok között szerepel a nemzetközi ajánlások között a rossz hitelek rendezése, erre azért van szükség, hogy fellendülhessen a hazai hitelpiac, és így a beruházások mértéke, gyorsasága is javuljon. Évek óta tart, de még mindig nem elégséges a központi adminisztráció racionalizációja, aggodalomra adnak okot az önkormányzati adósságok, valamint az egészségügyi tartozások rendezése. Ezek ugyanis a kis- és középvállalatok működését veszélyeztetik leginkább, így az egész gazdaságra, és a társadalompolitika egészére kihatással vannak. Nem csak az egészségügy finanszírozása kifogásolható, de a minőségbiztosítás sem megoldott Romániában – ez sem kerülte el az ide látogató IMF figyelmét, mint ahogy az sem, hogy nincs érvényes kormányzati válasz a társadalmi elöregedés által okozott problémák kezelésére. Az energetikai ipart és az infrastruktúra-fejlesztést illetően a magánvállalatok nagyobb mértékű bevonását, és az európai alapok lehívását kérték számon a kormányon. Victor Ponta az állami vállalatok privatizációját nem, csak részleges tőzsdére vezetését ígérte, „cserébe” kisebbségi részvénycsomagjától is megválhat a kormány, az energiaszektorban viszont esély van a kormányfő szerint a részleges privatizációra.

Amit nyerünk a réven, elveszítjük a deficiten Miközben az IMF dicséretben részesítette Romániát, a gazdasági növekedési mutatók mellett a költségvetési deficit fent jelzett mértéke miatt is elkerülhetetlenné vált a költségvetés-kiegészítés megvonása. A számok alapján a munkaügyi tárca az első számú vesztese az intézkedéssorozatnak: az év elején előirányzott 30,44 milliárd lejből 1,1 milliárdról le kell mondania a szaktárcának. A kabinet úgy érvel: a társadalombiztosításra szánt keret megtakarításai lehetővé teszik a kiadások csökkentését.
A szociáldemokrata-liberális koalíció az IMF társadalmi terhek csökkentésére vonatkozó figyelmeztetése ellenére a munkaügy mellett a másik, szociális szempontból kiemelten fontos tárcáktól is megvont az elmúlt napokban. Kevesebb jut oktatásra, az előirányzott 8,5 milliárd lejből 235,6 millió lejt vesznek el. Az agrárium 17,28 milliárd lejes költségvetéséből 61,1 millió lejt vesznek el. A kulturális tárca 5,2 millió lejt veszít, a gazdasági 6,3 millió lejjel kevesebből gazdálkodik,az európai alapokért felelős minisztérium 53,3 millió lejjel kap kevesebbet. Kevesebből gazdálkodik a közlekedési minisztérium, 953,5 millió lejjel jut kevesebb ide, a kormányfőtitkárság 535,7 lejjel kap kevesebbet, az alkotmánybíróság pedig 271 millió lejjel.
Az egészségügy viszont nem veszít, hanem nyer: az eredetileg megállapított 8,68 milliárd lejhez képest több, mint 1 milliárddal nagyobb lesz a költségvetése. A kiegészítésre rászorul a szakág, az egészségügyi szakszervezet sztrájkot helyezett ugyanis kilátásba, ha nem sikerül megoldani az utóbbi hónapokban felhalmozódott foglalkoztatási problémákat. A követelések fedezésére aligha lesz elég a többletbevétel, az IMF által is kifogásolt adósságok ugyanis a kiegészítés felét elviszik. A korábban jelzett egy milliárd lejes kiegészítés mellett további 90 millió lejt kap a minisztérium a már megkezdett, többségében a Világbank által támogatott programok finanszírozására, például a szülőotthonok befejezésére. Támogatás nélkül maradt viszont a nemzeti transzplantációs program, amelynek működtetéséhez 70 millió lej hiányzik. Ezt a kormány az év végéig „egyéb” forrásokból szándékszik előteremteni. A Ponta-kabinet gálánsan járt el a minisztériummal, hiszen Eugen Nicolaescu a költségvetés-kiegészítés nyilvánossá tétele előtt úgy nyilatkozott, ha 300-400 millió lejt ad a kormány, már „kibírja” az ágazat az év végéig.
Nyertes továbbá a közigazgatási minisztérium, a 2,55 milliárd lejes keretet 943,3 millióval toldották meg. Az igazságügy 159,6 millió lejt kapott, a hazai politikai életben főszereplővé előlépett Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 654,9 millió lejnek örvendhet. A külügyminisztérium 51,3 millió lejt, a külföldi hírszerzés (SIE) tízmillió lejt, a környezetvédelmi tárca 31 millió lej kiegészítéstt kapott.
Összegzésként: a személyi jellegű kiadások 61,1 millió lejjel nőnek, a szolgáltatásokra 27,2 millió lejjel költ többet a kormány, az állami támogatások kerete viszont 2,2 millió lejjel csökken. A kormány tartalékalapja 82 millió lejjel nő, erre alapozva is állítja az ellenzék, hogy a költségvetési kiigazítás rendszere átláthatatlan és megkérdőjelezhető.
Mihai Rãzvan Ungureanu volt kormányfő elsősorban az infrastruktúrára szánt támogatás összegének a csökkenése miatt marasztalja el a Ponta-kabinetet (az eredeti alap 11 százalékkal csökkent), de azt is elfogathatatlannak tartja, hogy az oktatásra szánt keret is csökkent úgy, hogy a tanügyben botrány botrányt követ. Rosszak az érettségi eredmények, nő az iskolát elhagyók száma, a hazai oktatásügy nagyon rosszul működik – emlékeztet Ungureanu. Nem csak az ellenzék, a szakszervezetek is tiltakoztak a költségvetés-kiegészítés ellen. A keretszámok közzétételével egy időben levelet küldött a pénzügyminisztériumnak a munkáltatói szövetség, amelyben rögzítették: a kiigazítás tervét nem kapták meg, a társadalmi egyeztetés pedig rosszul szervezett, nincs mód a konszenzus-teremtésre.

Csökken(het) a kenyér ára A megvonások mellet az is az elmúlt napok vezető híre, hogy 24-ről 9 százalékra csökkentette a Ponta-kormány a kenyér hozzáadott értékadóját, az így kieső bevételeket az állam az alkohol jövedéki adójának emelésével kívánja pótolni. A jövedéki adó a tervek szerint az eddigi hektoliterenkénti 750 euróról 1000 euróra emelkedik. Luxusadót rónak ki a jachtokra, az aranyékszerekre, a vadászfegyverekre, a 3000 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú gépkocsikra is. Az előzetes számítások szerint ez 300 millió lej többletbevételt hozhat az államnak.
Bár a kenyér áruforgalmi adójának csökkentése „kedély-javító” hírként is értelmezhető, nem hirtelen döntésről van szó, egy éve, hogy napirenden van ez intézkedés, amelynek bevezetését a lakossági terhek csökkentésére buzdító IMF késleltette. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis azt kérte: a csökkentés előtt biztosítsa a kormány az ehhez szükséges fedezetet, és előzze meg, hogy nőjön a deficit. A kérdést a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank Bukarestben tartózkodó képviselőivel folytatott tárgyalásokon is felvetették. A megegyezést az hátráltatta, hogy ebben a szakágban rendívül magas, 70-80 százalékos a becsült adócsalások mértéke. Kérdés, hogy az intézkedés növeli-e az adózási hajlandóságot, és a bevételkiesést új adónemek bevezetésével lehet-e ellensúlyozni. Várhatóan 9 hónap múlva újra visszatérnek erre a problémákra, addig a kormány folyamatosan ellenőrzi az áruforgalmi adó csökkentésének hatását.
Az adócsökkentés hírére a hazai országos kereskedelmi láncokat tömörítő szakmai szervezet, az AMRCR reagált először. Ez képviseli többek között az Auchan, a Cora, a Penny Market, a Real, és a Lidl üzleteit. A tömörülés arra figyelmeztetett: a magas árak miatt alacsonyabb a vártnál a fogyasztás, ezért szükség lenne az árcsökkentésre, ám a kenyér ára csak úgy lehet alacsonyabb, ha ehhez a gyártók is hozzájárulnak. A pék- és malomipari cégeket tömörítő MADR közleményt adott ki, e szerint az áruforgalmi adó csökkentésének hatása azonnal biztosan nem lesz látható, erre 2-3 hónapot kell várni. Az ING elemzői viszont azt jósolják, szeptembertől tíz százalékkal csökkenhet a kenyér ára, az év végére pedig 0,7 százalékponttal csökkenhet az infláció. Egy másik elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a pékipari termékek mellett az áruforgalmi adó csökkentését ki kellene terjeszteni a hús-, és tejipari termékekre, az étolajra és a cukorra is. „Románia egyike azon kevés európai országoknak, amely nem alkalmaz differenciált adót az alapélelmiszerekre vonatkozóan. Pedig ennek egyrészt fontos társadalmi hatása van, másrészt jelentősen nőhet a belföldi fogyasztás mértéke. Az adózással kapcsolatos visszaélések pedig csak a megfelelő kontroll-rendszer bevezetésével szoríthatóak vissza” – figyelmeztetett Daniel Anghel, a PwC globális tanácsadócég képviselője.