Olcsó lötty sör helyett a romániai polcokon?

2016. 02. 17. 14:32

A Romániában kereskedelmi forgalomban kapható sörök egyre nagyobb része készül, a szabályozásban rejlő kiskapuk kihasználásával, olyan kevéssé ismert, olykor genetikailag módosított mikroorganizmusokból kivont, ipari enzimek hozzáadásával, amelyek töredékére rövidítik a gyártási időt, illetve olcsó gabonafélék felhasználását is lehetővé teszik – írja az oknyomozó újságírókat tömörítő OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) portálon közölt riportban MATT SARNECKI és ANA POENARIU.

 

Minőségi sört a minőségi dolgozóknak? Avagy a keleti népeknek jó lesz az enzimes folyékony kenyér is   Fotó: occrp.org

 

A nem kielégítő minőségbiztosítási szabályok miatt nem látszik világosan, hogy pontosan mely márkák érintettek, de az újságíróknak nyilatkozó sörgyári alkalmazottak illetve a megszerzett dokumentumok alapján úgy tűnik, az országban működő összes nagy gyártó (Heineken Románia, Ursus Románia, Bergenbier, Tuborg) érintett az ügyben, így miközben a fogyasztó azt hiszi, hogy egy világmárka termékét issza, sok esetben egészen más van az üvegben.

Egy lager típusú sör készítéséhez például hagyományos esetben alacsony hőmérsékletre és 12-48 nap érlelési időre van szükség, amely az enzimek hozzáadásával néhány napra csökkenthető. A sörkészítés másik fontos eljárása a sörárpa csíráztatása (malátakészítés), mely során természetes cukrok keletkeznek. Az enzimek hozzáadásával ez is kikerülhető, csírázatlan olcsó gabonából (kukorica, rizs, cirok) – is lehet „sört” készíteni.

Az OCCRP cikke a román sörpiac elmúlt tíz évének drasztikus változásait is áttekinti: míg – a Román Versenyhivatal adatai szerint – 2002-ben 50 gyártó volt jelen a piacon, jelenleg 7 nagy cég osztozik a 30 forgalmazott márkán.

Ezek közül az Ursus és a Heineken volt alkalmazottait sikerült megszólaltatnia az OCCRP újságíróinak, akik megerősítették, hogy többféle adalékanyag használatáról is tudomással bírnak, melyek közül a Fungamyl, a Ceremix 6X MG illetve a Filtrase nevű enzimek a leggyakoribbak. Az első kettő a dán Novozymes cég termékei, előbbi a magasabb alkoholtartalomért felel, utóbbi pedig a csírázatlan alapanyagok felhasználását teszi lehetővé.
Miközben a Heineken Románia honlapja azt állítja, hogy 12-39 nap alatt készítik el az általuk gyártott söröket, a volt alkalmazott olyan 2008-as kísérletről is tud, amikor egy nap alatt próbáltak meg sört készíteni.
Az újságírók sem a Tuborg, sem a Bergenbier alkalmazottait nem tudták szóra bírni, az ipari enzimek nemzetközi, illetve helyi forgalmazói viszont megerősítették, hogy ezeknek a gyáraknak is szállítanak, az enzimeket forgalmazó Grama Trading nevű cég például a honlapján állítja, hogy a vállalat a fent említett mind a négy nagy gyártóval kapcsolatban áll. A cég kereskedelmi igazgatója, Marius Toboșaru viszont az újságírók vonatkozó kérdését ipari titokra való hivatkozással hárította.

Debbie Spillane, az enzimeket gyártó dán Novozymes sajtóreferense az OCCRP újságíróinak úgy nyilatkozott, hogy általánosságban elmondható: az enzimek használata sokkal jellemzőbb azokra az országokra, ahol a kiskeresetű fogyasztók hagyományos gyártási eljárás mellett nem engedhetnék meg maguknak a drágább terméket.
Németországban például 1993 óta tilos az enzimek és egyéb adalékanyagok használata, az Egyesült Államokban pedig csak speciális esetekben, például kalória- vagy cukormentes sörök gyártásakor alkalmazzák őket.
Európában nincs uniós szabályozás az ipari enzimek használatára, így lehetséges, hogy Romániában a szigorú német szabályozással szemben még csak egy, az egészségre nem káros adalékanyagokat tartalmazó listát sem rögzít a törvény. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) állásfoglalása szerint, mivel az enzimek nem minősülnek összetevőnek, ezért a gyártók nem is kötelesek nyilatkozni azok használatáról. Emellett a jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint, kizárólag csak a piacra kerüléskor vizsgálják egy adott márka összetevőit, utána pedig már senki sem foglalkozik azzal, hogy az üvegben az van-e, amit a címke állít.

Az elmúlt hat hónapban az OCCRP újságírói többször is kértek interjút az Ursus, a Bergenbier, a Heineken Romania illetve a Tuborg Romania illetékeseitől, de még csak e-mailben sem kaptak választ az enzimek használatára vonatkozó kérdésekre.

Peter Hammarstedt, a Carlsberg International’s exportigazgatója ígéretet tett, hogy utánanéz, a Tuborg Romania alkalmaz-e ipari enzimeket, de aztán az emlékeztető e-mail-ekre sem válaszolt.

Marie-Christine van't Hullenaar, a Heineken International szóvivője azt nyilatkozta, hogy a Heineken 1873 óta ugyanazon recept alapján készül világszerte, illetve a cég helyi márkáinál sem használnak enzimeket.

Emily Hamburger, az Ursus anyavállalalatának, a SABMiller-nek a sajtófelelőse szintén nem nyilatkozott.

Az újságírók számtalan romániai sörfogyasztót is megkérdeztek, hallottak-e a sörgyárak fent részletezett gyakorlatáról, de mint kiderült, jellemzően a sörgyártás alapjaival sincsenek tisztában.

 

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project angol nyelvű cikkét Tasnádi-Sáhy Péter kivonatolta.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!