Ne a fióknak készüljön stratégia

2010. 10. 19. 10:50Mi a véleménye a Hargita megyei fejlesztési stratégiákról? Hogy alakulnak mára a gyakorlatban ezek?

Hargita megyében a 90-es évektől kezdve, de különösen 2000 és 2006 között rengeteg fejlesztési stratégia készült. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mind a megye, mind a kistérségek, mind pedig a Hargita megyei városok és községek rendelkeznek közép- vagy hosszú távú fejlesztési stratégiával. A problémák ezek megvalósulásával szoktak kezdődni, tekintettel arra, hogy abban az időszakban – tehát az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt –, amikor ezek a stratégiák készültek, a megvalósuláshoz szükséges finanszírozási források egyrészt nem álltak rendelkezésre, másrészt nem voltak ismertek, hogy milyenek is lesznek majd. Legalábbis a stratégiákból az derül ki, hogy a leendő strukturális alapokkal – főleg vidékfejlesztési alapokkal – az ismeretek hiányában nem igazán voltak ezek összehangolva. Ezzel kapcsolatban a polgármesteri hivatalok részéről a mai napig tapasztalható egyfajta kiábrándultság a stratégiai tervezési tevékenységből, tekintettel arra, hogy bár stratégiája mindenkinek van, abból vajmi kevés valósult meg. Sok polgármester számára ezért a korábban készített fejlesztési stratégiák az íróasztal fiókjában lapuló rakás papírral egyenértékűek. A valóságban a stratégiákkal az a helyzet, hogy 2005-2006 magasságában, ha 100 százalékban nem is voltak ismertek a konkrét fejlesztési lehetőségek, ezekre mégis készülni lehetett volna. Ez azzal is jár, hogy a fejlesztési projektek nem feltétlenül illeszkednek a fejlesztési stratégiákba. Amikor az operatív programok, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program és a pályázati kiírások ismertté váltak, akkor utólag senki nem végezte el azt a munkát, hogy összehangolja a stratégiai elképzeléseket ezekkel a konkrét finanszírozási, pályázati lehetőségekkel. Vannak ellenben ez alól kivételek is. Ha például Hargita megye esetében a megyei szintű beruházásokról beszélünk, érződik egy határozott és politikai támogatással is rendelkező fejlesztési elképzelés. Azt is lehet mondani, ez egy ki nem mondott, sok dokumentumból táplálkozó fejlesztési koncepció. Ilyen például Hargita megyének a gazdaságfejlesztési stratégiája, vagy a turizmusfejlesztési stratégia. Magát a gazdaságfejlesztési stratégiát a CD Consulting készítette el a tavalyi év folyamán.

Összehangolt fejlesztési terv alapján szépülne meg Csíkszereda is…

Igen, jó példaként említhető az összehangolt stratégiával való készülődésre Csíkszereda, ahol a Regionális Operatív Program keretében egy integrált városfejlesztési terv alapján kerül majd – várhatóan a következő három évben – megújításra a belváros. Ez egy meglehetősen nagy, önrész nélkül is 8-9 millió eurós beruházás, és ez az, ahol a 2007-2013-as programozási időszaknak az EU célkitűzései a legjobban megvalósulnak. Ott ugyanis arról volt szó, hogy a városi övezetek esetében, ha elkészül az integrált városfejlesztési terv, akkor az ahhoz csatlakozó projekteket nem külön-külön fogják kezelni, hanem egymást segítő, egymást erősítő szinergiai egységben. Csíkszeredában ez a kezdeményezés úgy néz ki, sikerrel járt. Az uniós finanszírozás minden esetben 98 százalékos arányt jelent, tehát a városnak a 8-9 millió eurós fejlesztési forráshoz saját költségvetéséből csak 2 százalékot kell hozzátennie. Ezen kívül van még némi jogosulatlan költség, olyan, amely a pályázat során nem elszámolható, de ez nem lényeges nagyságrendű. Ilyen például a városközpontba tervezett szökőkutak építése. Az önrész és a nem jogosult költségek a projekt teljes keretének legtöbb 4-5 százalékát tudják elérni.

Mi az oka, annak, hogy ugyanez Gyergyószentmiklóson nem működik?

Gyergyószentmiklós sajátos helyzetben van, ott ugyanis már 2006-ban elkészültek azok a fejlesztési dokumentumok, amik kivételesek abból a szempontból, hogy már össze voltak hangolva a 2007 utáni támogatási lehetőségekkel. Itt gondolni kell a Gyergyói-medence integrált vidékfejlesztési stratégiájára, s az integrált városfejlesztési tervvel kapcsolatos prioritások szerepeltek már a Gyergyószentmiklós számára 2006-ban elkészített fejlesztési stratégiában is. Ott, sajátos módon az integrált városfejlesztési terv, amely ezek alapján határidőre elkészült, ugyanúgy, mint Csíkszereda esetében jóváhagyásra került. Ennek az integrált városfejlesztési stratégiának a vezető tervezője, Csíkszeredához hasonlóan, jómagam voltam. A gyergyói esetben viszont a stratégiába bekapcsolódó egyedi projekteknél talált a Regionális Fejlesztési Ügynökség jogosultsági hibákat, területtulajdonnal kapcsolatos aggályaik voltak, ezek miatt vallott kudarcot a 6-7 millió eurós összértéket jelentő beruházások megvalósulása. Történt ez annak ellenére, hogy három éves felkészülési időszakról lehetett szó, hiszen már 2006-ban lehetett tudni, hogy Gyergyószentmiklósnak erre lehetősége lesz.

Az uniós csatlakozás óta eltelt 2007-2010-es időszak vonatkozásában hogy jellemezné a Hargita megyei pályázási aktivitást?

A közúti infrastruktúra terén a megye országos első volt a Szentegyháza-Oklánd megyei út nyertes pályázatával. Ez volt az első támogatási szerződés, amit Romániában a Regionális Operatív Program keretében írtak alá, ami óriási siker. Ezen kívül más megyei utak is felújításra kerülnek, ami mindenképpen azt jelenti, hogy egy jó, átgondolt fejlesztés politika valósul meg. Ami a városokat illeti, gyakorlatilag Csíkszereda az, amely minden lehetséges esélyt megragadott. Itt gondolni kell a 100 éves Márton Áron Gimnázium épületének teljes külső és belső felújítására, ami egy 5 millió eurós nagyságrendű projekt. Érdekes módon a felújítási projekt, ha arany-paritáson átszámítjuk, akkor nagyobb, mint maga a száz évvel ezelőtti építési költség, ami mai árakon 3,2 millió euró lenne. Ez azért összeadódva Csíkszereda számára azt jelenti, hogy a városban így 20 millió eurónyi beruházás valósulhat meg, azaz két pályázati csomagjával az országos átlag feletti mértékben tudja lehívni a Regionális Operatív Program keretében elérhető forrásokat.

És mi a helyzet a gazdaságfejlesztési lehetőségekkel?

A gazdaságfejlesztési rész esetében problémásabbak az eredmények. Itt elsősorban az akadályozta a fejlesztési projektek beindítását, hogy az Európai Unió a gazdasági projekteket akkor is csak 50 százalékos támogatási intenzitással finanszírozza, ha cégek helyett a megye, vagy valamelyik települési önkormányzat a pályázó. Gyakorlatilag tehát nagyvállalati kategóriában történik a finanszírozás. Ezek a jelentős, több millió eurós önrészt kívánó források gyakorlatilag nem elérhetők az ipari parkos, vagy vállalkozói inkubátorházas projektek keretében a közszféra számára, hisz kisebb települések esetében az önrész akár az önkormányzat egy-két éves teljes költségvetését is meghaladná. Emiatt az önkormányzatok itt nem tudnak labdába rúgni. Ami viszont a megyében pályázatok tekintetében mégis sikeresnek mondható, az a vidékfejlesztési pályázatok ügye. A korábbi 322-es falumegújítási pályázati körökben ugyanis, míg három sikeres pályázó 11 millió eurós nagyságrendben tudott lehívni 100 százalékos támogatást, addig a mostani pályázati körben úgy néz ki, hogy a szakértői kompetenciáknak és a bukaresti magyar érdekképviseletnek köszönhetően közel 15 millió eurót lehetett biztosítani hat Hargita megyei pályázó számára. Ez azt bizonyítja, – túl azon, hogy a pályázatok minősége és a pályázói kedv nem is olyan rossz a megyében – hogy a bukaresti magyar érdekképviselet –gondolok itt kiváltképp a Mezőgazdasági Minisztériumban dolgozó magyar szakemberekre – hatékonyan működik. Az óvási dokumentációját a hat nyertes pályázatból ötnek mi készítettük el, teljesen ingyen, függetlenül attól, hogy korábban ki volt az eredetileg benyújtott pályázat előkészítője, vagy ki arathatja le e nyomán a babérokat. Nekünk ugyanis van egy olyan elkötelezettségünk, hogy ahol lehet, a szakmai és kapcsolathálózati kompetenciáinkat latba vetve ott is segítünk, ahol nekünk ezért köszönetben, vagy reflektorfényben nem feltétlen lesz részünk.





Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!