Mérlegen a versenyképesség

2012. 09. 30. 18:30

Románia, illetve a közép-európai térség kompetitív előnyeinek áttekintését tűzte ki célul a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) október 12–14. között Csíkszeredában sorra kerülő Vándorgyűlése. A társaság idei legrangosabb rendezvényének részleteiről Szécsi Kálmánt, az RMKT elnökét Domján Levente kérdezte.

Az RMKT vándorgyűlésére hányadjára gyűjtik össze a hazai közgazdászok színe-javát?

1990-ben alakultunk, idén fennállásunk 22. esztendejét ünnepeljük, a mostani pedig már a 21. vándorgyűlésünk lesz, amely közgazdásztársaságunk legnagyobb éves konferenciája is egyben. Minden esztendőben próbálunk egy általunk aktuálisnak ítélt témát választani. Az idei rendezvényünk A kelet-közép-európai térség kompetitív előnyei a globalizált piacon munkacímet kapta. Úgy véljük, hogy a figyelem leggyakrabban a közös problémákra fókuszálódik, mivel térségünk számos sajátos gonddal küszködik, holott léteznek olyan előnyeink, erősségeink és ezáltal lehetőségeink is, amelyeket szintén vizsgálni kell.

Románia kapcsán milyen kompetitív előnyöket és hátrányokat látnak?

A válság után kevesebb tőke irányult térségünkbe, és számos országban ezt tovább csökkentette a politikai vezetés befektetőket meglepő döntéssorozata. Miközben a térség gazdaságainak teljesítménye jelentősen csökkent, Lengyelországé tovább nőtt, és a helyreállítás különböző járható útjai is tanulságosak. Románia például az elmúlt néhány esztendőben számos autóipari beruházást vonzott, informatikai cégek, illetve call-centerek egységei telepedtek meg a kialakuló ipari központokban. A Renault utolsó évtizedének sikertörténete közismerten a Daciához kötődik, de számos autóalkatrész-gyártó telepedett le néhány erdélyi központban: a svéd Autoliv például Brassó után Sepsiszentgyörgyre telepíti egyik egységét. Ezekből a példákból tanulni lehet, ha jobban megértjük, hogy ezeket a döntéseket mi mozgatja. Ugyanakkor itt van a munkaerőképzés és -hasznosítás kérdése is: Romániából a jól képzett munkaerő egy része elvonul, elszívódik, miközben ezt az erőt helyben is lehetne hasznosítani. A konferencia öt szekcióját úgy alakítottuk ki, hogy a már hagyományosnak számító pénzügyi, kis- és középvállalati, illetve mezőgazdasági témakörökön kívül figyelmet fordíthassunk az információtechnológia, üzleti intelligencia, energetika és a környezetgazdálkodás kihívásaira is.

Milyen szempontok, kritériumok alapján válogatták össze a vándorgyűlés előadóit?

A fenti témákhoz kapcsolódóan egyaránt hívtunk előadókat az akadémiai, a közigazgatási és az üzleti szférából, Romániából és Magyarországról. A hallgatóság többsége a vállalati szektorban dolgozik, de oktatók, kutatók is egyre többen jönnek el a konferenciánkra, továbbá nem titkolt célunk a diákság bevonása.
A válság 2009-ben a szervezetünket és természetesen a vándorgyűlésünket is érintette, de 2010-ben és 2011-ben már igyekeztünk a korábbihoz hasonló méretű konferenciákat szervezni. A tavalyi vándorgyűlésünknek Kolozsváron a Babeº–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság-tudományi kara adott otthont, az idei, csíkszeredai rendezvényünket szintén úgy próbáljuk előkészíteni, hogy ha lehet, mind jobban vonjuk be a Sapientia Egyetem diákjait és Erdély frissen végzett közgazdászait is. Úgy gondoljuk, hogy konferenciánk számukra is fontos lehet a szakmai továbbfejlődésükben, de a kapcsolatteremtésben is. A vándorgyűlésünkön körülbelül háromszáz érdeklődőre számítok, míg előadónak több mint harminc romániai és külföldi szakembert hívtunk meg. Közülük hatan a plénumban, a többiek a különböző szekciókban fognak előadásokat tartani. Néhány éve konferenciáink három nyelven zajlanak, idén is magyar, román és angol nyelvű előadóink lesznek.

Lesz-e a vándorgyűlésnek olyan következtetése vagy üzenete, amelyet a döntéshozók figyelmébe is ajánlani fognak?

Szervezetünknek az a célja, hogy helyet próbáljon adni a különböző szakmai véleményeknek és minél több közgazdászt szólítson meg a rendezvényeivel. Ez történhet élőben a konferenciáinkon keresztül, vagy a honlapunkon és a szakmai kiadványainkon, a Fórumon és KözMagon keresztül is. Az, hogy a meglátásaink miként hasznosulnak a gazdasági életben vagy épülnek be a közgondolkodásba, attól is függ, mennyire vagyunk eredményesek az együttgondolkodásra késztető témák, illetve az előadóink, meghívottjaink kiválasztásában. Bízom benne, hogy sikerül.


Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!