Jövőre indulhat a számlavadászat

2010. 10. 19. 09:03Emil Boc a csalás elleni intézkedéssorozat részeként az ellenőrzések szigorítása mellett a számlák és kasszajegyek igénylésére, tudatos használatára szoktatná a romániai vásárlókat. A kormányfő szerint így a szolgáltatások és az áruk vásárlói visszakapják az államtól pénzük egy részét, ha felmutatják a számlát, de adóalapjukból is levonást kapnak, ha a kivitelezőtől kapott számla révén újítják fel például lakásukat. A kedvezményeket Emil Boc a múlt szombaton jelentette be, és szerinte ezáltal is visszaszorítható az adócsalás. Utóbbi mértékét a kormányfő egyébként évi 10 milliárd euróra becsülte. „Õsztől módosítanánk az adótörvénykönyvet, hogy a kedvezményekből részesüljenek azok az állampolgárok, akik javítanának, felújítanák lakásukat, házukat. Mindazt, amit elvégeznek otthonukban, levonhatják majd a fizetendő adójukból.
Az összegyűjtött számlák alapján, egy adott határértékig, meghatározott összegű prémiumot kapnának, így bátorítanák őket, hogy kérjenek számlát a Romániában vásárolt termékekért, a kenyértől a drága portékákig mindenért, a tartós fogyasztási cikkekért, szolgáltatásokért” – jelentette ki Boc.

Négymilliárdos számlahalom? A számlák esetében megállapítanak egy éves határértéket, és abból adnának vissza bizonyos százalékot. Adriean Videanu gazdasági miniszter szerint a nagy lakossági kasszabongyűjtő akció 2010 utolsó negyedében vagy 2011 elején indulna. Ám a program későbbi kidolgozására hivatkozva pontosabb részleteket sem a kormányfő, sem a gazdasági tárcavezető nem volt hajlandó elárulni.
Akár az évi 4 milliárd darabot is elérheti a romániai vásárlók által begyűjthető pénztári számlák száma, legalábbis a Ziarul Financiar számítása szerint nagyjából ennyit bocsátanak ki évente a romániai boltok, hipermarketek vagy benzinkutak. A lap információi szerint Romániában jelenleg 600 – egységenként évi átlag 1,5 millió vásárlót magának tudó – nagyobb áruház működik, míg a kisebb élelmiszerboltok száma eléri a 39 ezret, évi átlag 25 és 63 ezer fő közötti ügyfélforgalommal. Ehhez járulnak még hozzá a benzinkutak, patikák, szállodák, gyorsétterem-láncok, illetve különböző szolgáltatók által kibocsátott számlák, kasszajegyek.

Adjunk valami motivációt. Az ötlet gazdája egyébként nem Emil Boc miniszterelnök, hanem az RMDSZ egyik Kovászna megyei képviselője, Édler András, aki hétfőn nyilatkozott a kormányfő által felkarolt elképzeléséről. Mint lapunknak telefonon elmondta, a gazdaságélénkítő bizottság tagjaként vetette fel az elképzelést. „Sok helyütt láthatjuk a feliratot, hogy kérjenek számlát, tartsák meg a számlát, ám ezt a tartós fogyasztási cikkeket kivéve semmi sem motiválja. Adjunk hát az embereknek valamiféle motivációt, illetve konkrét pénzt jelentő bonifikációt, ami ha működik, a gazdaság számára is hasznos lehet. Hogy a dolog működjön, szerintem meg kell határozni bizonyos sávokat. Úgy gondolom, egyértelműen a kisjövedelműek jelentik a legérzékenyebb kategóriát, ezért azt javasoltam, hogy évi 4000 lejes jövedelem határértékéig 4 százalék legyen a visszatérítés, míg az ezt meghaladó jövedelmek esetében 1 százalék. Egy pesszimista kalkulációt alapul véve, az ebbe a jövedelmi csoportba tartozó 5 millió állampolgár közül ha csak a húsz százalék vesz részt az akcióban, az egymillió főt jelent.
A pénztári számlákat minden évben május 15. után kellene összegyűjteni és feldolgozni, a legkézenfekvőbb bevinni a megyei pénzügyi hivatalokba, ahol a legegyszerűbb ellenőrizni az adott személy valós jövedelmi adatait az adóbevallások alapján. Tehát ha valaki beviszi a pénztárszalagjait egy bizonyos összegről, ám kontrollálható, hogy az ő jövedelme nem érte el ezt a szintet, az könnyen megállapítható. Nincs szükség újabb alkalmazottakra, bürokraták hadseregére a rendszer működtetéséhez, csupán a nagyobb összegű számlák esetén indokolt alaposabb ellenőrzés.” Amúgy szerinte a rendszer akkor lehet működőképes, ha kölcsönös bizalomra épül.
Édler András – aki politikai pályára lépése előtt közgazdászként, illetve vállalkozóként dolgozott – azt mondja, az eddig hozzá érkezett visszajelzések, köztük az internetes fórumok hozzászólásai, többnyire pozitívak. Vannak persze, akik tartanak attól, hogy a számla-visszafizetés sokba kerül az államnak, illetve megvan a lehetőség a visszaélésre, hiszen nem bizonyítható, hogy – a képviselő szavai szerint – „valóban János bácsi az adott személy, aki eszközölte a vásárlást”. De úgy véli, az a fontosabb, hogy ez az intézkedés a legpesszimistább becslések szerint is 212 millió eurós bevételt hozhat az államnak a jelenlegi feketegazdaság kifehérítésével.
Arra a kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy az akció esetleges sikere nyomán Boc kormányfő lenyúlva a sikert, a magáénak tulajdonítja majd az ötletet, Édler képviselő annyit mondott: „Nem a nevem a fontos, hanem az, hogy végre csináljunk már valamit a sok elhibázott lépés után ennek az országnak a gazdaságával.”

Halványuló cetlik. Kevésbé derűlátó a kezdeményezéssel kapcsolatban Lakatos Péter, a parlament gazdasági bizottságának tagja, Bihar megyei képviselő, az RMDSZ gazdasági programjának egyik kidolgozója, aki szerint a miniszter ezt a még ki nem forrt ötletet anélkül dobta be a köztudatba, hogy alaposan kidolgozták volna. Egyebek mellett praktikus okokból is nehezen kivitelezhető szerinte a dolog: „A könyvelők tudják a legjobban, hogy a pénztári számlák legtöbbje 1-2 hónap után már kiolvashatatlan.” Lakatos szerint talán az alapélelmiszerek és az alapvető szolgáltatások (fodrász, órás, fogorvos stb.) esetében lenne lehetőség az ötlet gyakorlatba ültetésére.
Egyébként az RMDSZ politikusai részéről az utóbbi időben nem ez az első nagy médianyilvánosságot kapott sajátos ötlet, pár hónapja Cseke Attila Bihar megyei szenátor, mai egészségügyi miniszter hamburgeradós ötlete járta be a sajtót. A számla-visszafizetéses kezdeményezés állítólag szeptemberben jelenik meg sürgősségi kormányrendelet formájában, tehát még az idén életbe is lehet léptetni.

Volt egyszer egy számlalottó. Az ötlet egyébként nem példa nélküli, 2009 januárjában még a Gyurcsány-kormány hirdette meg a Szerencsejáték Rt. közreműködésével a Tiszta Haszon Programot, melynek lényege az volt, hogy a számlákat beküldők között havonta tíz személy számára sorsoltak ki 1-1 millió forintot, ami összesen 120 millió forint összegű nyereményt jelentett.
A feketegazdaságot visszaszorítani hivatott állami számlás lottójáték egy esztendeig működött, idén januárban volt az utolsó sorsolás. Szollár Domokos kormányszóvivő az akció lefújásakor elmondta, hogy 2009 folyamán összesen több mint 283 ezer pályázat érkezett, csökkenő tendenciát mutatva, hiszen míg januárban még 36 ezren, decemberben már csak 18 ezren érdeklődtek iránta.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!