Jó üzlet az ortodoxia

Évek óta parázs vita folyik a hazai egyházak finanszírozásáról, egyre több civil szervezet tiltakozik a – kritikusok szerint túl magas – állami támogatás ellen, ennek ellenére a költségvetésből egyre több pénz jut az egyházaknak. A jelenséget csak részben magyarázza az állam és egyház tradícionális romániai összefonódása. Parászka Boróka összeállítása.

Valószínű, hogy az ortodox egyház politikai, de főleg gazdasági értelemben is korszerűsödik, több mechanizmus segíti abban, hogy átvállalva az állami- és civil szféra feladatait, jelentősebb mértékben tarthasson igényt a pénzügyi forrásokra is. Remus Cernea zöldpárti képviselő indítványozta az egyházfinanszírozás reformját, az állami támogatások átláthatóvá tételét, a hívek adóalapján keresztül történő közvetlen befizetési rendszer kiépítését.
A kezdeményezést – egyelőre – többen elutasították, ám a civil szféra és az egyházon belüli tiltakozó akciók, reformkísérletek is arra engednek következtetni: a romániai ortodoxia középtávon semmiképpen sem kerülheti el a változásokat.
„Akkor gondoljuk újra az egyházak finanszírozását, ha az egyházi javak visszaszolgáltatása befejeződött” – nyilatkozta áprilisban a fentiekkel kapcsolatban Traian Bãsescu államfő. Ezt a kijelentést azzal az érvvel erősítette meg, hogy amíg a teljes kártalanítás nem megy végbe, addig bevételi forrása sem lehet ezeknek az intézményeknek. Az érvelés logikus, de könnyen cáfolható. Bár az eljárás nem zárult le, az ortodox egyház nem csak hogy nem küzd fenntartási nehézségekkel, de a legjövedelmezőbb üzleti vállalkozások egyikeként tartják nyilván Romániában.
Ez az egyetlen olyan „cég”, amelyet nem rengetett meg a világválság, sőt: az elmúlt néhány évben, több területen (például az egyázi turizmus terén) megsokszorozta a bevételeit. Az ortodox egyház és a román politikai elit között „partneri” viszony van – ezt maga Bãsescu is elismerte – vélhetőleg ez az, amiért inkább éves alku dönt az állami támogatásról, mintsem az átlátható és kiszámítható, hosszú távon következetes jogszabályi környezet. Hogy mit jelent a partneri viszony, azt jól szemlélteti az agrártárca és az ortodox egyház között néhány hete kötött megállapodás, amely szerint az ortodox papok segítik a minisztérium programjainak népszerűsítését vidéken, részt vesznek az uniós programok lebonyolításában is. Bár úgy tűnhet, hogy az ilyen jellegű kölcsönös segítségnyújtás mindkét – az állami és az egyházi – fél számára jövedelmező, a legfrissebb statisztikai felmérések szerint nő a társadalomban a bizalmatlanság. A CCSB idei felmérése szerint a hívők 19 százaléka elfordult az egyházától, és úgy véli, hogy az ortodox egyház nem jó irányba halad. Ilyen mértékű bizalomvesztésre mindeddig az ortodox egyház történetében nem volt példa.

Templomok, hektárok, milliók Jelenleg az éves GDP 0,4 százalékát kapják a hazai egyházak, az összeg évről-évre változik. Idén 71 millió eurót utaltak át, illetve osztottak szét, 9,4 millió euróval többet, mint egy évvel korábban. A teljes összegnek valamivel több mint tíz százalékát, 7,9 millió eurót költenek az egyházak fenntartására, 2,6 millió eurót a külföldön élő románokat ellátó ortodox egyház kapott, 0,4 millió euró jutott a világi alkalmazottak bérezésére. Az ortodox egyházi alkalmazottak bérezésére ebben az évben a román állam 59 millió eurót fordít. Az Athos hegyi kolostor fenntartására ugyancsak a román költségvetésből egymillió euró jut.
Romániában 18 felekezetet ismertek el hivatalosan, az ország lakosságának nagy része, 89 százaléka azonban az ortodox egyházhoz tartozik, így ide jár a legnagyobb állami támogatás is. Ennek biztosítására a jelenlegi román állam jogelődje 1863-ban, az egyházi javak részleges államosításának idején vállalt garanciát. Az, hogy mit is jelent az egyházi vagyon az ortodox egyházat érintően, nehéz megmondani, egyrészt a nyilvántartások hiányos volta miatt, másrészt az egyházi intézmények hézagos és nehezen kikérhető adatszolgáltatása okán, harmadrészt pedig azért, mert nagyon sok egyházi tevékenység kívül esik az adóhatóság látókörén, ezért pénzügyi szempontból ezeket szinte lehetelten követni. Ami tudható: Romániában a legmagasabb az ország lakosságának számarányához viszonyított templomok, kegyhelyek száma. 18 ezer templom működik (összehasonlításként: 400 kórház várja a gyógyulni vágyókat). Az ortodox egyház 40 000 hektár szántóföld fölött rendelkezik, ennek összértéke eléri 420 milló eurót. Mindezeken túl az ortodox egyház jelentős bevételekre tesz szert évente könyveladásból, kiadói tevékenységből, jelentős profittal dolgozik a kegytárgy-ipar, magas a különböző karitatív adományokból-pénzügyi segélyekből származó bevétel, és egyáltalán nem elhanyagolható a bérleményekből származó jövedelem sem. Hogy az ortodox egyház, mint gazdasági egység, „cég” működhessen 350 világi személy dolgozik főállásban. Különböző társult cégek, gazdasági alegységek is erősítik a profitszerzést. Ilyen jól felépített rendszere van az egyházi turizmusnak, amelynek legsikeresebb példája a Dániel pátriárkához köthető Basilica Travel. Ez a cég 2008-ban alakult, és már ekkor 142 ezer lejes forgalmat bonyolított öt főállású alkalmazottjával, igaz, ekkor még veszteségesen működött, majdnem húszezer lejjel több volt a kiadás, mint a bevétel. De megérte a befektetés, mert a válság első éveiben megugrott a forgalom, egy évvel az alapítás után már nyereséget könyveltek el: majdnem 50 ezer lej profitot, az éves forgalom meghaladta a 200 ezer lejt. Négy évvel az alapítás után már 441 ezer lejes forgalmat könyvelhetett el a Basilica Travel. (Daniel pátriárka egyébként külön nyilatkozatot adott ki a gazdasági világválságról, amelyben leszögezte: a krízisnek spirituális oka van, és csak azok lehetnek úrrá rajta, akik példás egyházi életet élnek.) Hasonló modell több egyházkörzetben is működik, egy évtizede kísérleteznek az egyházturizmussal Olténiában is, itt a Praxis Kft működteti a Pelerin Azi ügynökséget, ám itt a veszteségek még mindig évről évre nagyobbak, mint a profit. Hozzájárul ehhez az, ahogyan a gazdasági életét az egyház szervezi. Daniel pátriárkát éppen ezért, a „menedzser pap” imázsért éri sok kritika. Szóvivője, Constantin Stoica tavaly korrekcióra is kérte a sajtót, pontosítása szerint az egyházra nem használható a „profit” kifejezés, mert az egyházi gazdasági tevékenység egyáltalán nem része a versenyszférának.

Szociális és turisztikai hálózat A pénzügyi visszaélésekre vonatkozó vádakra (amelyeket az egyházak állami finanszírozását kifogásoló civil szervezetek fogalmaztak meg, s amelyek szerint az ortodox egyház több esetben adókerülő, tranzakciói átláthatatlanok és igazolhatatlanok, visszaél monopolhelyzetével) adott közleményben a pátriárka hivatala arra figyelmeztetett, egyháza jelentős társadalmi feladatokat lát el, hiánypótló módon. E szerint az állam csak a hatvan százalékát fizeti a papok és egyházi alkalmazottak bérének (56 ezer főből áll a személyzet), 8500 szerzetes és szerzetesnő ellátását szintén az ortodox egyház végzi. Ugyancsak az ortodox egyház tartja fent azt a 700 szociális intézményt (iskolát, öregotthont stb.) amelyben – a pátriárka hivatalának adatai szerint – egymillió román állampolgár ellátását biztosítják. Ezeknek a központoknak az éves költségvetése 12,5 millió euró. Daniel pátriárkához hasonló pénzügyi sikerember Andrei Andreicuþ, aki 2011-ig a gyulafehérvári főpüspökség hivatalát viselte, majd mint kolozsvári érsek nyert kinevezést. Gyulafehérvárról irányítják az egyik legnagyobb ortodox szociális hálózatot, ez a pátriárka közleményének megfelelően igaz, az azonban már cáfolható, hogy ezt a BOR saját költségeiből finanszírozza. A gyulafehérvári, több millió euróból finanszírozott projektek jelentős része mögött EU-s alapok vannak, így tehát az ortodox egyház nem csak a román állam, de az Európai Unió támogatását is élvezi, szakszerű módon él is az elérhető forrásokkal. Ezen túl a főpüspökség működtet egy rendkívül jó lefedettséggel bíró rádióállomást, saját nyomdával rendelkezik, és még tőzsdei bevételei is vannak, részvényese például a Marosvásárhelyi Prodcomplex Rt-nek is.
Míg az erdélyi püspökség az infrastruktúra fenttartásáért felel, és bevételi forrásai a kegytárgyak forgalmazásából, pályázatokból és különböző ingatlanok bérbeadásából származik, Moldova és Bukovina érseksége turistaparadicsomként működik. Itt több kolostorban, illetve kolotorhoz közeli szálláson is várják a látogatókat, de az érsekség nem szerepel a Neamþ megyei adóhivatal nyilvántartásában, tekintettel arra, hogy csak akkor köteles adózni, ha jelzi az illetékesek felé, hogy gazdasági tevékenységet folytat. Mindeddig nem jelezte. Az érsekség birtokában van egy hotel, és több motel is, valamint a Sturdza család kastélyát is megszerezte ez az egyházkörzet. Ugyancsak Neamþ megyében az egyházi javak visszaszolgáltatása révén majdnem tízezer hektár erdő került az érsekség tulajdonába. Suceava és Rãdãuþi főpüspöksége 166 ezer hektár erdőt igényel vissza a román államtól jelenleg, hat évvel ezelőtt a követelés még elérte a 192 ezer hektárt, úgy, hogy kilenc éve már visszakapott az egyházkerület 45 ezer hektárt. A főpüspök gazdasági szakértője Catalin Axinte azzal érvelt a követelések mellett: ha nem kapják vissza az erdőket, akkor az egyházkerület képtelen lesz ellátni a bukovinai műemlékek állagmegőrzését. Victor Ponta idén kompromisszumos javaslattal élt, és 110 ezer hektáros kártalanítást indítványozott, erről azonban egyelőre nem sikerült megegyezni az érintettekkel.

Visszaélés a monopolhelyzettel Az adóhivatalokon keresztül nehéz követni a pénzmozgásokat, az egyházkerületek vagy nem nyilatkoznak üzleti tevékenységükről, vagy megtagadják az adatszolgáltatást. A kolozsvári főpüspökség például 2009 óta egyáltalán nem iktatott elszámolást – legalábbis a gazdasági minisztérium adatbázisa szerint. A legutolsó dokumentum alapján ezen egyházkerület által birtokolt ingatlanok értéke elérte a 7,7 millió eurót, míg a különböző ingóságok értéke a 3,5 milliót. A legfrisebb (négy évvel ezelőtti) adatsor szerint a korabeli profit meghaladta a 800 ezer lejt, a főpüspökség alaptőkéjét pedig 5 millió lejre becsülték. A gazdasági ügyek irányítását 84 főállású, világi alkalmazott látta el.
Meglepő módon a legtehetősebb egyházkerületek közé tartozik az egyébként kis alapterületű, gyéren lakott Szilágy megyei, annak ellenére, hogy ez a legfiatalabb egysége a román ortodox egyháznak: csupán hat éve, 2007-ben hozták létre. Itt kétmillió eurós költségvetésből építettek központot a püspökség számára. A szóvivő, Gabriel Gardan szerint jelentős részben a hívek adományából, s csupán a kiadások tíz százalékát fedezték állami forrásokból. A beruházás megosztotta a híveket, itt indult el az egyik legradikálisabb tiltakozás az egyházi költekezés ellen: a helyiek több tiltakozó akciót is szerveztek a püspök „szemérmetlen, egyház és vallásellenes költekezése ellen, facebook-csoportot is indítottak, amelyben a püspök, Petronin Floreat viselt dolgait is megszellőztették.
Nem csak a Szilágyságban, hanem országszerte elégedetlenséget szül, hogy nagyon sok területen visszaél az ortodox egyház a monopolhelyzetével. Nem járul például hozzá a hamvasztásos temetésekhez, a híveknek tehát vállalniuk kell a tradicionális temetés magasabb költségeit. S nem is nem akárhol, hanem csakis az egyházi temetőkben, amelynek a fenntartási, bérleti költségei szintén a híveket terheli. Ugyanilyen költségekkel jár minden, egyházilag hitelesített kegytárgy beszerzése, ide értve a szentképeket és az ortodox liturgiában fontos szerepet betöltő gyertyák vásárlását is. („Nem is az ortodox egyház találta fel a viaszt, mi alapján kötelez arra, hogy az egyház gyertyakészítő műhelyeiből vásároljunk? – háborog egy neten keringő, az ortodox egyház gazdasági visszaélései ellen fogalmazott petíció szerzője.)
Daniel pátriárka mindeddig nem vállalta a nyílt társadalmi párbeszédet, holott ezt több rendben, több civil szervezet, politikus, így a Zöld Párt elnöke, a kormánypárti padsorokban ülő Remus Cernea is kérte. Az egyházfő szerint a „militáns ateizmus” miatt alakult ki a jelenlegi feszültség. Azoknak, akik kétségbe vonták az egyházi visszaszolgáltatások jogszerűségét, azt üzente: a román fejedelemségek területének 15-16 százalékát valaha ez az egyház birtokolta, és javairól csak bizonyos feltételek mellett mondott le, amire most igényt tart, az csak a töredéke az egykori ingóságoknak. Nem igaz, hogy a román állam „túltámogatja” az egyházat, hanem – figyelembe véve a társadalmi szerepvállalás mértékét – alulfinanszírozza azt . Mindezzel együtt Ferenc pápa felszentelése alkalmából küldött üzenetében Daniel pátriárka együttműködéséről biztosította a katolikus egyház fejét, és arra kérte, működjenek együtt a rászorulók és nélkülözők támogatásában.