Dolgozni csak járulékkal, szépen

Levegőhöz jutnak a romániai munkaadók, ha a Nemzetközi Valutaalap és az államfő ellenkezésével dacolva októberben életbe lép a társadalombiztosítási járulék tervezett öt százalékpontos csökkentése. Az intézkedésekről az RMDSZ szakpolitikusait kérdezte Cseke Péter Tamás.

Az egységes adókulcs bevezetése utáni „első valódi gazdaságélénkítő lépésnek” tartják az elemzők a társadalombiztosítási (tb) járulék tervezett öt százalékpontos csökkentését Romániában. Az intézkedéssel, mely október 1-től lépne hatályba, a munkáltatókon akar segíteni a kormány. E szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos járulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után (lásd keretes írásunkat). A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő járulékot is 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék a korábbi 25,8 százalék, illetve 30,8 százalék helyett. Victor Ponta miniszterelnök reménye szerint az intézkedéssel mind a munkáltatók, mind az alkalmazottak jól járnak, hiszen ez komoly csapást jelent a szürke munkaerőpiacra, így a hozzájárulással megtakarított összeg egy része ott szerepelhet majd az alkalmazottak bérében, továbbá újabb munkahelyek keletkeznek.

Aggódik az IMF és a költségvetési tanács Az intézkedés egyetlen bökkenője, hogy bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Ezt a kormány az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadóból fedezné, ám számításait a Nemzetközi Valutaalap bizalmatlanul fogadta. A washingtoni pénzintézet bukaresti küldöttsége ezért a legutóbbi felülvizsgálati látogatása alkalmából nem vonta le a román gazdaság helyzetével kapcsolatos következtetéseit. Legközelebb ősszel tér vissza az IMF-delegáció Romániába, hogy megvizsgálja a jövő évi költségvetés-tervezetet, és megbizonyosodjon, talált-e fedezetet a bukaresti kabinet a bevételkiesés pótlására.
A járulékcsökkentést a költségvetési tanács elnöke régóta várt és „abszolút szükséges” intézkedésnek nevezte, ám az IMF-hez hasonlóan Ionut Dumitru is úgy véli, hogy az oszlopadó nem fedezi a bevételkiesést, ezért a kormánynak más források után kell néznie. A szakember úgy érvelt: a tervezettnél több pénz folyik ugyan be az államkasszába az oszlopadóból, az év elejétől azonban már több mint 1 milliárd lejjel maradtak el a bevételek a költségvetés-tervezetben remélt szinttől. Hozzátette, a jövő évben a kormánynak az idei 2,2 százalékról 1,4 százalékra kell csökkentenie GDP-arányosan az államháztartási hiányt, ezért „számottevő intézkedéseket” kell foganatosítania az államháztartási hiánycél csökkentéséért.

Bizakodó RMDSZ-es államtitkár György Attila RMDSZ-es pénzügyi államtitkár nem osztja a költségvetési tanács elnökének aggodalmait. Szerinte az oszlopadó idén fedezi a tb-járulékcsökkentéssel járó bevételkiesést. Ezt lapunk érdeklődésére adatokkal támasztotta alá: az adóteher csökkentése a 2014-es évre „a legpesszimistább számítások szerint” 850 millió lejes bevételkiesést jelent, ám a kormány előzetes kalkulusai szerinti 488 millió lej helyett több mint 700 millió lejjel gazdagodott a kincstár május végére az oszlopadó bevezetésével. Emlékeztetett, hogy a cégeknek két részletben kell befizetniük az oszlopadót: az egyiket májusban, a másikat szeptemberben. „E szerint szeptemberben ismét legalább 700 millió lejes bevétellel számolhatunk, jóval nagyobbal, mint amennyire számítottunk” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Hozzátette, a járulékcsökkentésről szóló törvénymódosítás októberben lép ugyan életbe, de csak novembertől érezteti a hatását, mert ebben a hónapban folyósítják a munkaadók az előző hónapi fizetéseket. Így az intézkedés ebben az évben csak két hónapot érint.
Az államtitkár szerint jövőre sem okoz gondot a költségvetésnek az adóteher csökkentése, addigra ugyanis az intézkedés jótékony hatásai a gazdaságra már érezhetővé válnak: felélénkülhet és kifehéredhet így a gazdaság. A tb-járulék csökkentésével több pénze marad a vállalkozónak, amit ha nem is fordít az alkalmazottak fizetésének növelésére, de legalább nem feketén adja oda ezt a pénzt. „A vállalkozó kétszer is meggondolja azt, hogy megpróbálja becsapni az államot, a feketén történő alkalmazásért ugyanis igen nagyok a büntetések. Arra számítunk, hogy nő a törvényes munkaszerződések száma, és így nőnek az állam adóbevételei is” – mondta György Attila.

Fehérítő hatás A járulék csökkentéséhez az adótörvénykönyvet kellett módosítani. A módosításról szóló jogszabálytervezetet a képviselőház már múlt héten megszavazta, a felsőház pedig az e heti rendkívüli ülésszakán fogadja el. Az intézkedést az RMDSZ frakciói is támogatják. Klárik László háromszéki szenátor, a pénzügyi szakbizottság tagja szerint a bevételkiesést az adóbehajtás hatékonyságának növelésével ellensúlyozni lehet. „Köztudott, hogy minél nagyobbak az adóterhek, annál rosszabb az adóbegyűjtés aránya. Vagyis az adóteher csökkentése serkenti az adózási kedvet” – magyarázta a szenátor az Erdélyi Riportnak. Klárik szerint az eddigi román kormányoknak „talán a legjobb” gazdasági intézkedése az egykulcsos adó bevezetése volt, ami az adóbehajtás hatékonyságának növelésével járt. „Ha csökken az adóteher, a fekete- és szürkegazdaság aránya is csökken. Ez az államnak is megéri, mert több pénz folyik be a költségvetésbe, illetve az alkalmazottnak is, mert hivatalosan fogják megkapni azt a fizetést, amit sok esetben »szürkén« kaptak meg” – fogalmazott a szenátor.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a munkaadók által fizetendő különböző járulékok romániai aránya az egyik legmagasabb Európában. Ezt adatokkal is illusztrálta: egy 800 lejes nettó fizetés esetében 570 lej az adó- és illetékteher. „Ez egy jó 75 százalékos adóteher. Ilyen körülmények között nagyon drága a munkahely teremtése” – jelentette ki.
Králik László korábban maga is vállalkozó volt Sepsiszentgyörgyön. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte a tb-járulékcsökkentés nyomán felszabaduló összegeket a munkaadók milyen mértékben fordítják majd az alkalmazottak fizetésének növelésére, kijelentette: erre nincs „egyetemes” válasz. „Szerintem azokban a térségekben, ahol a munkanélküliségi mutatók alacsonyak, a vállalkozónak az az érdeke, hogy megtartsa magasan képzett alkalmazottait. Vagyis ha nem akarja, hogy az alkalmazott a konkurenciához szegődjön, akkor magasabb fizetéssel kell őt motiválnia. Így ő nagy valószínűséggel a bérkeret növelésére fordítja majd ezt a pénzt” – jelentette ki a szenátor. Szerinte ilyen helyzet állhat elő Sepsiszentgyörgyön is, ahol a munkanélküliségi mutató egészen alacsony.

Nem kell már az IMF? Az IMF a következő – feltehetőleg novemberben sorra kerülő – tárgyalásokig a 2015. évi költségvetés kidolgozását várja a kormánytól, amelynek meg kell jelölnie majd a társadalombiztosítási járulék 5 százalékos csökkentésével kieső 2,5 milliárd lej pótlását. Victor Ponta miniszterelnök korábban arról beszélt: nem kell majd újabb adókat bevezetni. Pénzügyi szakértők szerint rövidesen negatív költségvetési kiigazításra kerül sor, mivel a kormány, annak érdekében, hogy pénzt takarítson meg, csökkenteni fogja a beruházásokat. A következő év már csak azért is nehezebb lesz az ideinél, mivel Románia ígéretet tett amerikai partnereinek a katonai költségvetés növelésére. Emellett a bruttó nemzeti össztermék 1 százaléka alá kell csökkentenie strukturális deficitjét.
A miniszterelnök feltehetően azért szegült szembe az IMF akaratával, mivel véleménye szerint Romániának nincs többé szüksége a nemzetközi pénzintézményre. Ez némileg ellentmond korábbi megjegyzésének, miszerint igen nyugtalanul aludt a sorsdöntő tárgyalásokat megelőző éjszakán. Csakhogy a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás – akár a hitelalapok felhasználása nélkül is – nagyobb bizalmat keltene Románia iránt a nemzetközi pénzpiacokon is, ahonnan a kormány rendszeresen kölcsönöket vesz fel. A miniszterelnök úgy látja, az IMF-fel, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal megkötött szerződés továbbra is működőképes marad, azt a felek nem szakították meg, nem is függesztették fel.