Dolgozni csak járulékkal, szépen
2014. 08. 01. 16:34Levegőhöz jutnak a romániai munkaadók, ha a Nemzetközi Valutaalap és az államfő ellenkezésével dacolva októberben életbe lép a társadalombiztosítási járulék tervezett öt százalékpontos csökkentése. Az intézkedésekről az RMDSZ szakpolitikusait kérdezte Cseke Péter Tamás.
Az egységes adókulcs bevezetése utáni „első valódi gazdaságélénkítő lépésnek” tartják az elemzők a társadalombiztosítási (tb) járulék tervezett öt százalékpontos csökkentését Romániában. Az intézkedéssel, mely október 1-től lépne hatályba, a munkáltatókon akar segíteni a kormány. E szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos járulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után (lásd keretes írásunkat). A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő járulékot is 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék a korábbi 25,8 százalék, illetve 30,8 százalék helyett. Victor Ponta miniszterelnök reménye szerint az intézkedéssel mind a munkáltatók, mind az alkalmazottak jól járnak, hiszen ez komoly csapást jelent a szürke munkaerőpiacra, így a hozzájárulással megtakarított összeg egy része ott szerepelhet majd az alkalmazottak bérében, továbbá újabb munkahelyek keletkeznek.
Aggódik az IMF és a költségvetési tanács
Az
intézkedés egyetlen bökkenője, hogy bevételkiesést jelent a költségvetésnek.
Ezt a kormány az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadóból
fedezné, ám számításait a Nemzetközi Valutaalap bizalmatlanul fogadta. A
washingtoni pénzintézet bukaresti küldöttsége ezért a legutóbbi felülvizsgálati
látogatása alkalmából nem vonta le a román gazdaság helyzetével kapcsolatos
következtetéseit. Legközelebb ősszel tér vissza az IMF-delegáció Romániába,
hogy megvizsgálja a jövő évi költségvetés-tervezetet, és megbizonyosodjon,
talált-e fedezetet a bukaresti kabinet a bevételkiesés pótlására.
A járulékcsökkentést a költségvetési tanács elnöke
régóta várt és „abszolút szükséges” intézkedésnek nevezte, ám az IMF-hez
hasonlóan Ionut Dumitru is úgy véli, hogy az oszlopadó nem fedezi a
bevételkiesést, ezért a kormánynak más források után kell néznie. A szakember
úgy érvelt: a tervezettnél több pénz folyik ugyan be az államkasszába az
oszlopadóból, az év elejétől azonban már több mint 1 milliárd lejjel maradtak
el a bevételek a költségvetés-tervezetben remélt szinttől. Hozzátette, a jövő
évben a kormánynak az idei 2,2 százalékról 1,4 százalékra kell csökkentenie
GDP-arányosan az államháztartási hiányt, ezért „számottevő intézkedéseket” kell
foganatosítania az államháztartási hiánycél csökkentéséért.
Bizakodó RMDSZ-es államtitkár György
Attila RMDSZ-es pénzügyi államtitkár nem osztja a költségvetési tanács
elnökének aggodalmait. Szerinte az oszlopadó idén fedezi a tb-járulékcsökkentéssel
járó bevételkiesést. Ezt lapunk érdeklődésére adatokkal támasztotta alá: az
adóteher csökkentése a 2014-es évre „a legpesszimistább számítások szerint” 850
millió lejes bevételkiesést jelent, ám a kormány előzetes kalkulusai szerinti
488 millió lej helyett több mint 700 millió lejjel gazdagodott a kincstár május
végére az oszlopadó bevezetésével. Emlékeztetett, hogy a cégeknek két
részletben kell befizetniük az oszlopadót: az egyiket májusban, a másikat
szeptemberben. „E szerint szeptemberben ismét legalább 700 millió lejes
bevétellel számolhatunk, jóval nagyobbal, mint amennyire számítottunk” –
magyarázta az Erdélyi Riportnak. Hozzátette, a járulékcsökkentésről
szóló törvénymódosítás októberben lép ugyan életbe, de csak novembertől
érezteti a hatását, mert ebben a hónapban folyósítják a munkaadók az előző
hónapi fizetéseket. Így az intézkedés ebben az évben csak két hónapot érint.
Az államtitkár szerint jövőre sem okoz gondot a
költségvetésnek az adóteher csökkentése, addigra ugyanis az intézkedés jótékony
hatásai a gazdaságra már érezhetővé válnak: felélénkülhet és kifehéredhet így a
gazdaság. A tb-járulék csökkentésével több pénze marad a vállalkozónak, amit ha
nem is fordít az alkalmazottak fizetésének növelésére, de legalább nem feketén
adja oda ezt a pénzt. „A vállalkozó kétszer is meggondolja azt, hogy
megpróbálja becsapni az államot, a feketén történő alkalmazásért ugyanis igen
nagyok a büntetések. Arra számítunk, hogy nő a törvényes munkaszerződések
száma, és így nőnek az állam adóbevételei is” – mondta György Attila.
Mit jelent a járulékcsökkentés számokban?
Jelenleg alapesetben a munkaadónak 20,8 százalékos tb-járulékot kell befizetnie az államkasszába az alkalmazott bére után, októbertől ez az arány 15,8 százalékra csökken. Így például egy 900 lejes bruttó fizetés esetében eddig 182 lejt fizetett, októbertől pedig 142 lejt fog fizetni, vagyis 40 lejt takarít meg. Bruttó 1500 lejes fizetés esetében az intézkedés már 75 lejes megtakarítást jelent a vállalkozónak. Bruttó 3000 lejes bér esetében 150 lej maradhat a munkaadó kasszájában vagy a munkavállaló zsebében október elseje után.
Fehérítő hatás A
járulék csökkentéséhez az adótörvénykönyvet kellett módosítani. A módosításról
szóló jogszabálytervezetet a képviselőház már múlt héten megszavazta, a
felsőház pedig az e heti rendkívüli ülésszakán fogadja el. Az intézkedést az
RMDSZ frakciói is támogatják. Klárik László háromszéki szenátor, a pénzügyi
szakbizottság tagja szerint a bevételkiesést az adóbehajtás hatékonyságának
növelésével ellensúlyozni lehet. „Köztudott, hogy minél nagyobbak az adóterhek,
annál rosszabb az adóbegyűjtés aránya. Vagyis az adóteher csökkentése serkenti
az adózási kedvet” – magyarázta a szenátor az Erdélyi Riportnak. Klárik
szerint az eddigi román kormányoknak „talán a legjobb” gazdasági intézkedése az
egykulcsos adó bevezetése volt, ami az adóbehajtás hatékonyságának növelésével
járt. „Ha csökken az adóteher, a fekete- és szürkegazdaság aránya is csökken.
Ez az államnak is megéri, mert több pénz folyik be a költségvetésbe, illetve az
alkalmazottnak is, mert hivatalosan fogják megkapni azt a fizetést, amit sok
esetben »szürkén« kaptak meg” – fogalmazott a szenátor.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a munkaadók
által fizetendő különböző járulékok romániai aránya az egyik legmagasabb
Európában. Ezt adatokkal is illusztrálta: egy 800 lejes nettó fizetés esetében
570 lej az adó- és illetékteher. „Ez egy jó 75 százalékos adóteher. Ilyen
körülmények között nagyon drága a munkahely teremtése” – jelentette ki.
Králik László korábban maga is vállalkozó volt
Sepsiszentgyörgyön. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte a tb-járulékcsökkentés
nyomán felszabaduló összegeket a munkaadók milyen mértékben fordítják majd az
alkalmazottak fizetésének növelésére, kijelentette: erre nincs „egyetemes”
válasz. „Szerintem azokban a térségekben, ahol a munkanélküliségi mutatók
alacsonyak, a vállalkozónak az az érdeke, hogy megtartsa magasan képzett
alkalmazottait. Vagyis ha nem akarja, hogy az alkalmazott a konkurenciához
szegődjön, akkor magasabb fizetéssel kell őt motiválnia. Így ő nagy
valószínűséggel a bérkeret növelésére fordítja majd ezt a pénzt” – jelentette
ki a szenátor. Szerinte ilyen helyzet állhat elő Sepsiszentgyörgyön is, ahol a
munkanélküliségi mutató egészen alacsony.
Nem kell már az IMF? Az
IMF a következő – feltehetőleg novemberben sorra kerülő – tárgyalásokig a 2015.
évi költségvetés kidolgozását várja a kormánytól, amelynek meg kell jelölnie
majd a társadalombiztosítási járulék 5 százalékos csökkentésével kieső 2,5
milliárd lej pótlását. Victor Ponta miniszterelnök korábban arról beszélt: nem
kell majd újabb adókat bevezetni. Pénzügyi szakértők szerint rövidesen negatív
költségvetési kiigazításra kerül sor, mivel a kormány, annak érdekében, hogy
pénzt takarítson meg, csökkenteni fogja a beruházásokat. A következő év már
csak azért is nehezebb lesz az ideinél, mivel Románia ígéretet tett amerikai
partnereinek a katonai költségvetés növelésére. Emellett a bruttó nemzeti
össztermék 1 százaléka alá kell csökkentenie strukturális deficitjét.
A miniszterelnök feltehetően azért szegült szembe az
IMF akaratával, mivel véleménye szerint Romániának nincs többé szüksége a
nemzetközi pénzintézményre. Ez némileg ellentmond korábbi megjegyzésének,
miszerint igen nyugtalanul aludt a sorsdöntő tárgyalásokat megelőző éjszakán.
Csakhogy a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás – akár a hitelalapok
felhasználása nélkül is – nagyobb bizalmat keltene Románia iránt a nemzetközi
pénzpiacokon is, ahonnan a kormány rendszeresen kölcsönöket vesz fel. A
miniszterelnök úgy látja, az IMF-fel, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal
megkötött szerződés továbbra is működőképes marad, azt a felek nem szakították
meg, nem is függesztették fel.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!