Dolgozni csak járulékkal, szépen

2014. 08. 01. 16:34

Levegőhöz jutnak a romániai munkaadók, ha a Nemzetközi Valutaalap és az államfő ellenkezésével dacolva októberben életbe lép a társadalombiztosítási járulék tervezett öt százalékpontos csökkentése. Az intézkedésekről az RMDSZ szakpolitikusait kérdezte Cseke Péter Tamás.

Az egységes adókulcs bevezetése utáni „első valódi gazdaságélénkítő lépésnek” tartják az elemzők a társadalombiztosítási (tb) járulék tervezett öt százalékpontos csökkentését Romániában. Az intézkedéssel, mely október 1-től lépne hatályba, a munkáltatókon akar segíteni a kormány. E szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos járulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után (lásd keretes írásunkat). A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő járulékot is 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék a korábbi 25,8 százalék, illetve 30,8 százalék helyett. Victor Ponta miniszterelnök reménye szerint az intézkedéssel mind a munkáltatók, mind az alkalmazottak jól járnak, hiszen ez komoly csapást jelent a szürke munkaerőpiacra, így a hozzájárulással megtakarított összeg egy része ott szerepelhet majd az alkalmazottak bérében, továbbá újabb munkahelyek keletkeznek.

Aggódik az IMF és a költségvetési tanács Az intézkedés egyetlen bökkenője, hogy bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Ezt a kormány az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadóból fedezné, ám számításait a Nemzetközi Valutaalap bizalmatlanul fogadta. A washingtoni pénzintézet bukaresti küldöttsége ezért a legutóbbi felülvizsgálati látogatása alkalmából nem vonta le a román gazdaság helyzetével kapcsolatos következtetéseit. Legközelebb ősszel tér vissza az IMF-delegáció Romániába, hogy megvizsgálja a jövő évi költségvetés-tervezetet, és megbizonyosodjon, talált-e fedezetet a bukaresti kabinet a bevételkiesés pótlására.
A járulékcsökkentést a költségvetési tanács elnöke régóta várt és „abszolút szükséges” intézkedésnek nevezte, ám az IMF-hez hasonlóan Ionut Dumitru is úgy véli, hogy az oszlopadó nem fedezi a bevételkiesést, ezért a kormánynak más források után kell néznie. A szakember úgy érvelt: a tervezettnél több pénz folyik ugyan be az államkasszába az oszlopadóból, az év elejétől azonban már több mint 1 milliárd lejjel maradtak el a bevételek a költségvetés-tervezetben remélt szinttől. Hozzátette, a jövő évben a kormánynak az idei 2,2 százalékról 1,4 százalékra kell csökkentenie GDP-arányosan az államháztartási hiányt, ezért „számottevő intézkedéseket” kell foganatosítania az államháztartási hiánycél csökkentéséért.

Bizakodó RMDSZ-es államtitkár György Attila RMDSZ-es pénzügyi államtitkár nem osztja a költségvetési tanács elnökének aggodalmait. Szerinte az oszlopadó idén fedezi a tb-járulékcsökkentéssel járó bevételkiesést. Ezt lapunk érdeklődésére adatokkal támasztotta alá: az adóteher csökkentése a 2014-es évre „a legpesszimistább számítások szerint” 850 millió lejes bevételkiesést jelent, ám a kormány előzetes kalkulusai szerinti 488 millió lej helyett több mint 700 millió lejjel gazdagodott a kincstár május végére az oszlopadó bevezetésével. Emlékeztetett, hogy a cégeknek két részletben kell befizetniük az oszlopadót: az egyiket májusban, a másikat szeptemberben. „E szerint szeptemberben ismét legalább 700 millió lejes bevétellel számolhatunk, jóval nagyobbal, mint amennyire számítottunk” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Hozzátette, a járulékcsökkentésről szóló törvénymódosítás októberben lép ugyan életbe, de csak novembertől érezteti a hatását, mert ebben a hónapban folyósítják a munkaadók az előző hónapi fizetéseket. Így az intézkedés ebben az évben csak két hónapot érint.
Az államtitkár szerint jövőre sem okoz gondot a költségvetésnek az adóteher csökkentése, addigra ugyanis az intézkedés jótékony hatásai a gazdaságra már érezhetővé válnak: felélénkülhet és kifehéredhet így a gazdaság. A tb-járulék csökkentésével több pénze marad a vállalkozónak, amit ha nem is fordít az alkalmazottak fizetésének növelésére, de legalább nem feketén adja oda ezt a pénzt. „A vállalkozó kétszer is meggondolja azt, hogy megpróbálja becsapni az államot, a feketén történő alkalmazásért ugyanis igen nagyok a büntetések. Arra számítunk, hogy nő a törvényes munkaszerződések száma, és így nőnek az állam adóbevételei is” – mondta György Attila.

Mit jelent a járulékcsökkentés számokban?

Jelenleg alapesetben a munkaadónak 20,8 százalékos tb-járulékot kell befizetnie az államkasszába az alkalmazott bére után, októbertől ez az arány 15,8 százalékra csökken. Így például egy 900 lejes bruttó fizetés esetében eddig 182 lejt fizetett, októbertől pedig 142 lejt fog fizetni, vagyis 40 lejt takarít meg. Bruttó 1500 lejes fizetés esetében az intézkedés már 75 lejes megtakarítást jelent a vállalkozónak. Bruttó 3000 lejes bér esetében 150 lej maradhat a munkaadó kasszájában vagy a munkavállaló zsebében október elseje után.


Fehérítő hatás A járulék csökkentéséhez az adótörvénykönyvet kellett módosítani. A módosításról szóló jogszabálytervezetet a képviselőház már múlt héten megszavazta, a felsőház pedig az e heti rendkívüli ülésszakán fogadja el. Az intézkedést az RMDSZ frakciói is támogatják. Klárik László háromszéki szenátor, a pénzügyi szakbizottság tagja szerint a bevételkiesést az adóbehajtás hatékonyságának növelésével ellensúlyozni lehet. „Köztudott, hogy minél nagyobbak az adóterhek, annál rosszabb az adóbegyűjtés aránya. Vagyis az adóteher csökkentése serkenti az adózási kedvet” – magyarázta a szenátor az Erdélyi Riportnak. Klárik szerint az eddigi román kormányoknak „talán a legjobb” gazdasági intézkedése az egykulcsos adó bevezetése volt, ami az adóbehajtás hatékonyságának növelésével járt. „Ha csökken az adóteher, a fekete- és szürkegazdaság aránya is csökken. Ez az államnak is megéri, mert több pénz folyik be a költségvetésbe, illetve az alkalmazottnak is, mert hivatalosan fogják megkapni azt a fizetést, amit sok esetben »szürkén« kaptak meg” – fogalmazott a szenátor.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a munkaadók által fizetendő különböző járulékok romániai aránya az egyik legmagasabb Európában. Ezt adatokkal is illusztrálta: egy 800 lejes nettó fizetés esetében 570 lej az adó- és illetékteher. „Ez egy jó 75 százalékos adóteher. Ilyen körülmények között nagyon drága a munkahely teremtése” – jelentette ki.
Králik László korábban maga is vállalkozó volt Sepsiszentgyörgyön. Arra a kérdésünkre, hogy szerinte a tb-járulékcsökkentés nyomán felszabaduló összegeket a munkaadók milyen mértékben fordítják majd az alkalmazottak fizetésének növelésére, kijelentette: erre nincs „egyetemes” válasz. „Szerintem azokban a térségekben, ahol a munkanélküliségi mutatók alacsonyak, a vállalkozónak az az érdeke, hogy megtartsa magasan képzett alkalmazottait. Vagyis ha nem akarja, hogy az alkalmazott a konkurenciához szegődjön, akkor magasabb fizetéssel kell őt motiválnia. Így ő nagy valószínűséggel a bérkeret növelésére fordítja majd ezt a pénzt” – jelentette ki a szenátor. Szerinte ilyen helyzet állhat elő Sepsiszentgyörgyön is, ahol a munkanélküliségi mutató egészen alacsony.

Nem kell már az IMF? Az IMF a következő – feltehetőleg novemberben sorra kerülő – tárgyalásokig a 2015. évi költségvetés kidolgozását várja a kormánytól, amelynek meg kell jelölnie majd a társadalombiztosítási járulék 5 százalékos csökkentésével kieső 2,5 milliárd lej pótlását. Victor Ponta miniszterelnök korábban arról beszélt: nem kell majd újabb adókat bevezetni. Pénzügyi szakértők szerint rövidesen negatív költségvetési kiigazításra kerül sor, mivel a kormány, annak érdekében, hogy pénzt takarítson meg, csökkenteni fogja a beruházásokat. A következő év már csak azért is nehezebb lesz az ideinél, mivel Románia ígéretet tett amerikai partnereinek a katonai költségvetés növelésére. Emellett a bruttó nemzeti össztermék 1 százaléka alá kell csökkentenie strukturális deficitjét.
A miniszterelnök feltehetően azért szegült szembe az IMF akaratával, mivel véleménye szerint Romániának nincs többé szüksége a nemzetközi pénzintézményre. Ez némileg ellentmond korábbi megjegyzésének, miszerint igen nyugtalanul aludt a sorsdöntő tárgyalásokat megelőző éjszakán. Csakhogy a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás – akár a hitelalapok felhasználása nélkül is – nagyobb bizalmat keltene Románia iránt a nemzetközi pénzpiacokon is, ahonnan a kormány rendszeresen kölcsönöket vesz fel. A miniszterelnök úgy látja, az IMF-fel, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal megkötött szerződés továbbra is működőképes marad, azt a felek nem szakították meg, nem is függesztették fel.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!