Adósságbiznisz határok nélkül

2014. 07. 12. 20:53

Látszólag legális módja az adósságok rendezésének a „cégeladás”, „cégátvétel”, valójában illegális tranzakciók százai zajlanak Kelet-Európa szerte, az Unió határain kívül és belül. A bajba jutott vállalatok tulajdonosai színlelt szerződésekkel szabadulnak cégeiktől. Magyarországon romániai és ukrajnai fantom-tulajdonosok rövidítik meg a költségvetést, Romániában moldáv álbefektetők vesznek részt gazdasági bűncselekményekben. Parászka Boróka írása.

Cégtemetőként tartják nyilván Magyarországon Romániát: könnyen lehet úgy megszabadulni adósságokkal terhelt cégtől, hogy román állampolgárnak adják át a működésképtelen vállalatokat. Bár Románia és Magyarország is uniós tagállam, így a pénzügyi eljárások elvileg áttekinthetőek és követhetőek a határ mindkét oldalán, a pénzügyek jogsértő rendezése így is megoldható. Idősek, hajléktalanok, perifériára szorult emberek válhatnak egyik napról a másikra euró-milliós tartozásokat felhalmozott cégek tulajdonosává.
 A jelenség nem új, Románia uniós csatlakozása előtt virágzott igazán ez a bűncselekmény (akkor ugyanis az adminisztratív kiskapuk sokkal könnyebben elérhetőek voltak), mostanra közvetítők, ügynökök, ügyvédek segítségével lehet hasonló tranzakciókat lebonyolítani. Magyarországon 40 ezer olyan vállalkozás működik, amelynek tulajdonosa nem magyar állampolgár, illetve nem magyarországi lakhellyel rendelkezik. Mivel Magyarország legfontosabb gazdasági partnere Németország (dacára az utóbbi években-hónapokban kialakult válságnak), a legtöbb tulajdonos német. Nagyon sok az ukrajnai és a romániai befektető is. A német cégek többsége jogszerűen működik (5200 ilyen gazdasági egységről tud a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt.), harminc milliárd adóforintot ezek a vállalatok fizetik be a magyar költségvetésbe. Az ukrajnai és romániai vállalatok már nem követhetőek ilyen pontosan és eredményesen, nagyon sok az adósságokkal rendelkező cég. A tapasztalat pedig az, hogy a külföldön (Romániában, Ukrajnában) élő adóstól gyakorlatilag lehetetlen behajtani a tartozást, mert nem lehet a nyomára bukkanni, vagy ha mégis, vagyontalan, aki csupán névlegesen birtokolja az érintett céget. Összesen tízezer körülire tehető azoknak a cégeknek a száma, amelyeknek a tulajdonosi köre áttekinthetetlen, nehezen azonosítható, vagy felelősségre nem vonható. A fantomszerződésekben résztvevő vállalatok háromnegyede egyáltalán nem nyilatkozik gazdasági működéséről, így a vonatkozó magyarországi törvények szerint az adószám törlése a jogszabályok által meghatározott időn belül megtörténik. Az sem feltétlenül szerencsés, ha a cégátvételen átesett vállalatok mégis nyilatkoznak a pénzügyi-gazdasági tevékenységükről, mert a tapasztalatok szerint általában negatív mérleggel jelentkeznek a magyar adóhatóságoknál és az adminisztratív időhúzásra játszanak. Vélhetően azért, hogy a tulajdonosi körre vonatkozó információk elrejtésére haladékot kapjanak és az eredeti, adósságot felhalmozó felelősök kiléte már sem a székhely, sem a telephely révén ne legyen azonosítható.

Moldáv megoldások A „cégátvétel” jelenségével a román, az ukrán és a moldáv sajtó is folyamatosan foglalkozik, ez az egyik legelterjedtebb, határokon átnyúló gazdasági bűncselekmény. Jellemző, hogy az ügylet lebonyolítását végzők újsághirdetésben vagy internetes posztokon reklámozva kínálják szolgáltatásaikat. A cégátvételre pedig felelős döntésre képtelen, tájékozatlan „befektetőket” alkalmaznak, akik nagyon alacsony értékű ellenszolgáltatásért (pár száz lejért, egy-kétszáz euróért) vállalnak hasonló tranzakciót. A tipikus hirdetések „legális cégátvételt”, „adósságátvállalást”, „professzionális, jogi garanciát” ígérnek a topcégalapítás.blog.hu szerzői szerint. A jogi fórumon közlők úgy tudják, hogy hajléktalanokat és idős embereket vonnak bele a hasonló eljárásokba, akik egyik napról a másikra vesznek a nyakukba eurómilliós tartozásokat, anélkül, hogy tudnának erről, illetve felmérnék ennek következményeit. Gyakori, hogy az áldozatok kiszolgáltatott helyzetben vannak: alkalmazottai, adósai annak, aki a tranzakciót lebonyolítja. Az építőiparban különösen sok érintett dolgozik. Mihaela Bãdescu ügyvédnő, aki szintén szakmai blogján számolt be hasonló jellegű tapasztalatairól, megerősíti: Romániában a hátrányos helyzetű településeken élő, többnyire idős emberek válhatnak érintetté, de több olyan esetről is tudomása van, amikor már elhunyt személyek adataival éltek vissza a lebonyolítók. A moldáviai oknyomozó újságírói oldal a CIJ (Centrul de Investigatii Jurnalistice) olyan fiatalokról közölt riportot, akik a magyarországihoz hasonló tranzakciót vállalnak Romániában. Négy, Bacioi faluból származó fiatal összesen 26 adóssággal terhelt cég tulajdonosává vált, ezek között van olyan vállalat, amely másfél millió dollárral tartozik a román költségvetésnek. A fiatalok úgy vettek részt a tranzakciókban, hogy nem is tudták, milyen okiratokat írnak alá, baráti szívességből vállalták „néhány papír” ellenjegyzését. Esetükben a román hatóságok vádalkut ajánlottak: a 3-tól 10 évig terjedő börtönbüntetés alól kínáltak mentesítést, cserébe azért, hogy az érintettek az adásvétel lebonyolítóit, illetve értelmi szerzőit lebuktassák. A moldáv fiatalok nem csak román, de magyar cégek átvételét is vállalták. Az ügymenetet könnyítette, hogy sokáig több céget is be lehetett ugyanarra a címre jelenteni Romániában, ezért vezette be a törvényhozás azt a szigorítást, mely szerint vizsgálni kell: az adásvételben megjelölt székhely, telephely alkalmas-e a vállalkozás működtetésére?
A cégátvételt, adósságrendezést ígérő, jelenleg is elérhető oldalak a felhalmozott tartozás 2-10 százalékáért ígérnek teljes körű lebonyolítást. Általában minimálisan fizetendő összeget is megneveznek, 500-1000 euró körüli árra lehet számítani a kisebb tartozást felhalmozott cégek esetében. Abban az esetben, ha a cégátvétellel új céghelyet is szeretne biztosítani az eladó (lehetőleg úgy, hogy később ne lehessen a nyomára bukkanni), akkor száz-kétszáz euróért erre is van mód.

Bárhol, bármennyit A tranzakció idejére vonatkozó ígéretek változnak: a hasonló ajánlatokkal élők általában egy-két hetes átfutási időt ajánlanak, de találni olyan lebonyolítót is, aki 12 óra alatt ígér cégbírósági bejegyzést. Az eljárás során rendszerint több jogsértés is történik: színlelt adásvétel (mivel valódi pénzügyi tranzakció nem történik), magán- és közokirattal való visszaélés, okirathamisítás egyaránt terheli a lebonyolításban résztvevőket. Míg Magyarországon Budapesten és Debrecenben található a legtöbb, hasonlóan működő cég, addig Romániában Bukarest és Konstanca a „legfertőzöttebb”. Megkeresésünkre azonban a lebonyolítók bármilyen helyszínre bejegyzett vállalat adósságainak rendezését megoldhatónak nevezték, többen megerősítették, hogy az ország egész területén vannak „jogi szakértőik és segítőik”. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékű adósság rendezését vállalják, azt a típusválaszt kaptuk: megegyezés kérdése, megfelelő jutalék ellenében minden megoldható. Az sem jelent problémát, hogy az eladni kívánt vállalat milyen régóta működik, több olyan eset is felbukkant a hasonló tranzakciók listáján, amikor két-három hónapnyi működés után adtak tovább kft-ket. A cégbejegyzés után a tulajdonosok különböző építőipari nyersanyagokat vásároltak, illetve rendeltek meg, majd az átvétel után, de a fizetés teljesítése előtt túladtak a vállalaton. Nem csak a kereskedelmi egységek által felhalmozott adósságok rendezhetőek ily módon. A cégátvételt ígérő hazai hirdetések kiterjednek a céges adósságállomány „rendezésén” túl a lízinges tartozásra, a köztartozásokra és a banki kölcsönökre is: az előrejelzések szerint a lakosság eladósodásával egyenesen arányos módon nőhet a hasonló bűncselekmények száma is. Védelmet csak a pontosabb cég- és lakossági nyilvántartás jelenthet, valamint annak a tudatosítása, hogy a pénzügyi felelősség színlelt szerződések révén át nem terhelhető, a rosszhiszemű adásvétel pedig viszonylag könnyen bizonyítható.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!