Kaméliás hölgy, szecsuáni módra

2016. 04. 22. 14:37

Különleges estét töltöttem a nagyváradi Szigligeti Színházban: hagyományos szecsuáni operát láttam, hallottam, az előcsarnokban meseszép tradicionális női ruhákat (cheongsam) érinthettem meg, és vásárolhattam volna eredeti kínai csecsebecséket. Mi több, beszélgettem a társulatot kísérő – később tudtam meg – tévésekkel. Simon Judit élménybeszámolója.

 

Shen Tiemei (balra), a szecsuáni operatársulat nemzetközi sztárja a 25. Festum Varadinum meghívottjaként lépett fel társaival a Szigligeti Színházban

 

Élmény volt testközelből látni a több ezer éves, a miénktől gyökeresen eltérő kultúra képviselőit. Először láttam kínai hagyományos operát, bevallom, nem tudom megítélni, hogy a szecsuáni tradicionális színjátszásban mennyire színvonalas vagy sem a Li Yaxian című előadás, engem viszont szó szoros értelmében elbűvölt. Az angol nyelven szerkesztett műsorfüzet szerint ez az alkotás a Kaméliás hölgy kínai változata.

Annyit tudok, hogy a szecsuáni opera a kínai opera egyik típusa, amely Szecsuán Tartományból indult hódító útjára. A szecsuáni operát egyedülálló szólók, kifejező színészi alakítások, gazdag ütőhangszeres játék és vérbő komédia jellemzi, mi több, stílusa pikánsabb, mint a Kína más tartományaiból eredő operák.

 

A zenekari árokban számomra furcsa, érdekes hangzású hangszereket szólaltattak meg a talpig feketébe öltözött zenészek, és ugyanilyen színű ruhákat viseltek a köztük helyet foglaló énekesnők.

A színpadon viszont már gyönyörű, színes jelmezeket látunk, a színek és formák külön jelképek. Hangulatokat, érzelmeket fejeznek ki a művészek azzal is, ahogy ruhájuk nagyon hosszú ujját leengedik, vagy kecses mozdulatokkal felhúzzák, hogy kilátszódjon a kezük. Leheletnyi finom mozdulatokkal kísérik az éneküket, gesztusrendszerük talán a klasszikus balettra hasonlít. Minden mozdulatnak, kéztartásnak jelentősége van, sajnos nem ismerem sem a ruháik használatát, sem a mozdulatok szimbolikáját, így csak gyönyörködtem bennük. A magas hangon énekelve, vagy énekes beszédben előadott történet főszereplői az örömlány és nemes ifjú, akit apja kitagad a lány iránti szerelme miatt. A férfi koldusbotra jut, a nő menti ki a nyomorból, veszi rá, hogy tanuljon – a fordításból kiderül, hogy többek között Konfuciuszt magolja – és elnyerjen az udvarnál egy magas állást.

Eddig semmi megrázó nem történik, a zene, a hangok, a játék tart fogva. Jókat nevetek a népet – az európai színházi kultúrában talán a buffókomikusok a megfelelőik – megjelenítő színészek humoros játékán, táncukon, arckifejezéseiken. Mindegyik kezében valamilyen eszköz – seprű, bot, kosár – ezeknek is jelentésük van, hogy mi, azt persze újfent nem tudom.

A történet folytatása drámai: amiért szerelme az ő tekintete miatt képtelen tanulmányaira figyelni, a nő megvakítja magát. A mozdulat kecses, mégis döbbenetesen drámai hatást kelt. Szinte összerezzenek a mozdulatra, az ezt követő ária – nem biztos, hogy így nevezik a kínai operában – megrázó. Megrázó hatása van az énekművésznőnek, nem csak hangjában, hanem mozdulataiban is. A férfi a vizsgán legyőzi ellenfeleit, elnyeri az állást az udvarban, de a császár megtiltja, hogy egy volt örömlánnyal kössön házasságot. Gyönyörű színpadi megoldás, ahogyan a reménykedő, majd összetört asszony és az immár magas tisztséget betöltő férfi jelenetei váltják egymást. 

Minden kézben tartott tárgynak sajátos jelentése van

 

A világtalan nő fogja a pengető hangszerét, és egy szépséges záróképpel elindul a koldusélet felé.

A szünetben megérintem a nehéz selyemből készült színes kelméket, és nem vásárolok turistáknak szánt csecsebecsét. Szóba elegyedek viszont a fiatal hölggyel, aki árusítja ezeket, és aki az előadás után tolmácsként segít beszélgetni a fotóssal és egy kamerás úrral. Ők megerősítik a jelképekről megfogalmazott gondolataimat, de nem magyarázzák el. A fotós szavait fordítva a tolmács azt mondja: hosszú évekbe telik ezeket megtanulni.

Azt viszont megtudom, hogy Shen Tiemei igazi díva, nemcsak a szecsuáni opera, de az európai és amerikai operaszínpadok ünnepelt művésze.

 

Chongqing Sichuan Opera Theatre (szecsuáni opera) - Kína

Luo Huaizhen: Li Yaxian

 

Főszereplők: Shen Tiemei, Sun Yongbo

Rendező: Xie Ping'an

Díszlet: Zhou Benyi

Jelmez: Wang Ling

Zene: Wang Xiaogang, Chen Anye

Dramaturg: Luo Huaizhen

Művészeti munkatárs: Shen Fucun

Művészeti vezető: Shen Tiemei

Fényterv: Xing Xin

Hang: Liu Feng, Shen Tiemei



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!