Játékszín, az igazi csíki

2015. 06. 19. 23:05

Összesen 189 előadást, 39 vendégelőadást, két színházfesztivált és több ezer nézőt könyvelhet el a Csíki Játékszín, mely a napokban (június 23-án) évadzáró gálaműsorral búcsúzik otthon a szezontól, majd vendégszerepel még az Édes Annával Kisvárdán és Budapesten. Szilágyi Katalin beszámolója.

 

Jelenet a Victor Ioan Frunză rendezte Éjjeli menedékhelyből

 

Parászka Miklós igazgató szerint a múlt szezon produkcióit „egy szemléletbeli közös nevező köti össze. Mind a három prózai előadásban, perifériájára jutott emberek szemszögéből mutatják be a világot, és én ezt tartom nagyon aktuálisnak. Hiszen a társadalom pontosan ebből a szempontból nagyon megosztott, és akárcsak nekünk, a színháznak is, a maga eszközeivel szembe kell néznie azzal, hogy a perifériára szorult emberek sorsára oda kell figyelni, és felmérni, hogyan viszonyul a társadalom az ő világukhoz. A Kakuk Marci is azt bizonyítja, hogy a reménytelen helyzetbe sodródott emberekben is ott van az erkölcs, a tisztesség és a túlélés iránti igény.”

 

Három plusz egy bemutató

A Kakuk Marcit Parászka Miklós színigazgató-rendező állította színpadra

 

A Csíki Játékszín minden évadban négy nagyszínpadi bemutatót tervez a felnőtt- és ifjúsági bérletes közönség számára, egy mesejátékot, valamint két vendégelőadást a gyerekbérleteseknek.

Idén a gyergyószentmiklósi Figura Studió Színház Kárpáti Péter rendezésében Rumcájsz, a rabló című mesejátékát, illetve a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor színház Az induri szörny című előadását tekinthették meg Moşu Norbert-László rendezésében több alkalommal a legkisebbek.

A Csíki Játékszín gyermekelőadása az idei évadban Karel Jaromír Erben és a Grimm testvérek meséi alapján Budaházi Attila által átírt és rendezett Három Aranyhajszál című mesejáték volt. Ez az előadás két okból is érdekesen rendhagyó: a főszereplő nem a jóért, hanem pont az ellen küzd; a díszlet és a kellékek egyedisége, illetve ezek játékos felhasználása is rendkívüli. A rendező és a díszlettervező, Kelemen Kata elmondásai alapján a kihajtós meséskönyvek inspirálta háromdimenziós elemekből felállított teret alkottak, amelyben különböző sávok vannak kiépítve. Ezeken át tudnak a dekorációs és díszletelemek „bekocsizni”, jelölve a más-más helyszíneket. A humorforrásként is jól működő kreatív megoldásokkal teletűzdelt látványos produkció elnyerte nem csak a gyerekek, de felnőtt kísérőik tetszését is.

A nagyszínpadi bemutatók között az elmúlt évadban is, akárcsak minden évben szerepelt egy operett, amelyet ez alkalommal is a csíkszeredai közönség körében nagy sikernek örvendő Somogyi Szilárd rendező vitt színpadra. A budapesti Operettszínház művésze a Viktória után szintén egy történelmi témát dolgozott fel, a Mária főhadnagyot. A rendező ezúttal is olyan újításokat alkalmazott, amelyekkel megpróbálta aktuálissá tenni a darabot, mivel úgy vélte, a közönség „nem a poros régimódi történetre, a romantikus és elvont szálakra, hanem mai vonatkozásokra és hús-vér emberekre kíváncsi”.

Az operett mellett három prózai előadást mutattak be a felnőtt bérletesek számára. Lendvai Zoltán Kosztolányi Édes Anna című regényét állította színpadra mindvégig kor- és szöveghűségre törekedve, ezáltal helyenként kissé vontatottá téve az előadást – de Czikó Juliánna és Bende Sándor játéka, karaktereik pontos felépítettsége, tünékeny kapcsolatuk közös jelenetei nagyban emelték az előadás színvonalát.

A múlt évad legjobban kidolgozott produkciója a Victor Ioan Frunză rendezte Éjjeli menedékhely. Nem csak a hiteles karakterek rántanak át egy másik valóságba, hanem a dramaturgiailag jól felépített, legapróbb mozzanatokig kidolgozott jelenetek is. Az előadásról hamarosan részletesen is beszámolunk.

A nagyszínpadi előadások sorát a Parászka Miklós által rendezett Kakuk Marci című bohózat zárta, amely sitcom jeleneteivel és bohókás karaktereivel sokszor megnevetteti a nézőket – még ha gyakran kliséket is hív segítségül.

 

Figyelem a perifériára

Parászka Miklós színházigazgató az erdélyiriport.ro kérdésére, hogy miért pont ezekre az előadásokra esett a választás, elmondta, hogy az alkotásokat „egy szemléletbeli közös nevező köti össze. “Mind a három előadásban, perifériájára jutott emberek szemszögéből mutatják be a világot, és én ezt tartom nagyon aktuálisnak. Hiszen a társadalom ebből a szempontból is nagyon megosztott, és akárcsak nekünk, a színháznak is, a maga eszközeivel szembe kell néznie azzal, hogy a perifériára szorult emberek sorsára oda kell figyelni, és felmérni, hogy hogyan viszonyul a társadalom az ő világukhoz. A Kakuk Marci is azt bizonyítja, hogy

a reménytelen helyzetbe sodródott emberekben is ott van az erkölcs, a tisztesség és a túlélés iránti igény”

– fogalmazott az igazgató.

Az említett öt premier mellett – amennyiben a költségvetés engedi – egy stúdió előadás is szerepel a társulat vezetőinek tervei között. Az elmúlt szezon ebből a szempontból is rendkívül eredményesnek bizonyult: a budapesti RAGNAR stúdióval közösen sikerült létrehozni, az Isteni Színjáték, avagy című kétszereplős kamaratermi előadást. Az Orbók Áron nevével fémjelzett produkció a hitről, az egymáshoz való viszonyunkról, a színházról alkotott elképzeléseinkről játékosan megfogalmazott feltételezéseket – hiszen minden csak viszonyítás kérdése – szembesít. A kamaraprodukció bemutatóját június 9-én láthatta a közönség, a további előadásokat a következő évadban játsszák.

A már említett előadások is színpadon maradnak a következő évadban az új, bérletes előadások mellett. 

 

Kihagyhatatlanok a gyerekek

Nyolc társulat képviseltette magát a Lurkó fesztiválon

 

Harmadik alkalommal szervezte meg a Csíki Játékszín a Kortina Egyesülettel közösen a Lurkó gyermek- és ifjúsági színházfesztivált. Májusban hat nap alatt három magyarországi és öt erdélyi társulat lépett színpadra, összesen tizenegy produkciót láthatott a csíkszeredai közönség huszonegy előadásban. Az óvodások, kisiskolások és kamaszok mellett idén két felnőtteket célzó előadás is szerepelt a fesztivál programjában. Emellett az érdeklődők találkozhattak Gimesi Dóra dramaturggal is, aki a meseadaptációról és mesedramaturgiáról tartott egy rendkívül érdekes előadást, amit egy izgalmas beszélgetés, illetve a győri Vaskakas Bábszínház kiadványsorozatának könyvbemutatója követett. Parászka Miklós úgy vélte, a Lurkó fesztivál határozottan illeszkedik a Csíki Játékszín közösségi színházi jellegéhez: „a mi színházunk azon van, hogy felfedezze és kifejezze annak a közösségnek a kulturális értékeit és érdekeit, ahonnan kihagyhatatlanok a gyerekek, ezért a fesztivál azt is szolgálja, hogy a legfiatalabbak színházi látásmódja kialakuljon, a színház járuljon hozzá személyiségük fejlődéséhez”. 

 

Gálával zárnak

Szakmai párbeszéd a telt házakat vonzó interetnikai fesztiválon (IFESZT)

 

A most zárult évadban külön kihívás volt a házigazda csíkszeredai társulatnak az Interetnikai Színházi fesztivál megszervezése. Az IFESZT-en hat napja alatt tizenhárom produkciót láthatott a közönség és közel háromszáz vendég érkezett a városba. A stúdió előadásokra már napokkal a fesztivál kezdete előtt elfogytak a jegyek, de a nagyszínpadi produkciók is teltházasok voltak, a kolozsvári Csipkére több mint négyszáz jegy kelt el. A nézők nem csak az előadásokra, hanem a közönségtalálkozókra is kíváncsiak voltak és érdeklődve, szép számban vettek részt a jól sikerült beszélgetéseken. (A fesztivál előadásairól, a közönségtalákozókról részletesen beszámolt az Erdélyi Riport). 

Összegzésképp Budaházi Attila dramaturg elmondta, az idei évadban 39 vendégelőadás élményeit sikerült megosztani a csíkszeredai közönséggel, és bár évadonként 90 produkciót szoktak előirányozni a Csíki Játékszín termeiben, idén ezt az adatot messze túlszárnyalták, ugyanis – a sikeres fesztiváloknak is köszönhetően – 138 előadást tartottak az épületben, a külföldön és az ország területén is bemutatott produkciókkal pedig összesen 189 előadást játszottak az elmúlt az évadban. Magyarországon a Napsugár fiúkkal lépett fel egy, illetve az Édes Annával két alkalommal a társulat, ahogy a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján is Kosztolányi regényének színpadi változatával szerepelnek.

A Csíki Játékszín tizenhatodik évadát is egy színes, vidám gálaműsorral zárja, melynek Szabó Enikő és Kozma Attila a házigazdái. Budaházi Attila beszámolója alapján egy hangulatos családi este keretében átadják június 23-án a társulat belső díjait, nyilvánosságra kerülnek a közönségszavazások eredményei, hogy a nézők véleménye szerint melyek a legsikeresebb előadások és kik a legnépszerűbb színészek.

 

Fotók: Adriana Grand, Sándor Levente



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!