Hét férfi, akikkel megesett

2015. 04. 01. 14:27

Andrzej Saramonowicz lengyel újságíró, író, rendező már az első drámájával berobbant a köztudatba, de a hangos sikert a Tesztoszteron hozta meg neki. Számos nyelvre lefordították, a belőle készült filmet 1,4 millión nézték meg. Sepsiszentgyörgy után Temesváron is bemutatták a – szerintem – nőknek szóló színdarabot. Simon Judit kritikája.

 

Fotók: Bíró Márton

 

Szívem szerint kortárs bulvárnak nevezném a darabot, közhelyes, de vicces. A szerző egy adott színházi társulat számára írta, minden szerep egyfajta jutalomjáték. Férfiak mesélnek benne magukról és a nőkről. Ami kiderül: a férfiak vajmi keveset tudnak a nőkről, de a nők sem sokkal többet a férfiakról. És ez így van jól, így kerek a világ, legyünk kíváncsiak egymásra, szeressük és gyűlöljük az ellenkező nemet, de ismerjük el – az előadás egyik dalában ez megtörténik – az élet csak velük érdekes. Nekem pasikkal, a pasiknak a nőkkel. Megér ez minden szenvedést, csalódást, nyugtalanságot, és némi áldozatot is.
A történet maga nem lényeges: a vőlegényt az oltár előtt hagyja el menyasszonya, mert úgy véli, a botrány jót tesz majd énekesi karrierjének.
A férfiak összegyűlnek a lagzinak berendezett étterembe, ahol elpanaszolják a nőkkel kapcsolatos bújukat, bajukat. A férfiak közelebbi-távolabbi rokonságban állnak egymással, mint kiderül, a pincér is a családhoz tartozik, a dobos „sógorságba” került egyikkel-másikkal. Jóképű gyerek és zenész, buknak rá a nők. A többiek sem panaszkodhatnak ezen a téren. Közös még bennük, hogy a galád nők megcsalták, átverték őket.
 

A pincért kivéve mindannyian értelmiségiek, de ez néhány pohár pálinka után már fel sem tűnik. Veszekednek, kakaskodnak, verekednek, és messze nem irodalmi nyelven fejezik ki magukat.


A Tesztoszteron temesvári előadását – a műsorlap tanúsága szerint – két nő akarta színpadra állítani, de vélhetően nem boldogultak a nőknek szóló pasis történettel, mert egyikük megmaradt konzultánsnak, a másik koordinátornak, ami tolvajnyelven azt jelenti: mindkettő idő előtt feladta. Nem baj, nem nőnek való feladat a Tesztoszteron.
Annál inkább annak hét nagyszerű színésznek, akik eljátsszák. Ebben az előadásban a játék az, ami minden pénzt megér. Azon túl, hogy jó látni a színpadon hét remek pasit, akik különböző okok miatt rendkívül vonzóak, kiválóan komédiáznak. Úgy játszanak, ahogy a nagykönyvben elő van írva: halálosan komolyan, megélik a figurákat, nem ők nevetnek magukon, hagynak minket, nézőket kacagni, mit kacagni, röhögni. Szívből, igazán játszanak és ezért én szívből, igazán tudok nevetni. S miközben mondják a szöveget, alakítják szerepüket, a szemükben ott csillog valami, mintha kacsintanának és azt mondanák: „beszélünk mi rólatok, beszélhettek ti rólunk, de mi tudjuk a férfi titkot, amit soha nem árulunk el igazán”. Mondom, ez nem hangzik el, csak ott van szemükben és a dalaikban.
A hét férfi ugyanis néha zenekart alkot, mindegyik jó zenész is, mindegyik játszik valamilyen hangszeren. Amúgy Fonográf, Kispál és a Borz, Hobó Blues Band, Bizottság, Magna Cum Laude dalokat adnak elő áthangszerelve, meg egy közös szerzeményt. Kiss Attila, Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Kocsárdi Levente, Aszalos Géza, Molnár Bence, Molnos András Csaba ismét bizonyították: nagyszerű színészek, akik mindent tudnak a színpadon ahhoz, hogy fergeteges előadás legyen a Tesztoszteron. Élvezik a játékot, de nem ripacskodnak. Az ilyen előadásra mondják: színvonalasan szórakoztató színház.

Hölgyeknek kötelező, uraknak sem árt.

 

Temesvái Csiky Gergely Színház

Andrzej Saramonowicz: Tesztoszteron

 

Fordította: Pászt Patrícia

Művészeti koordinátor: Kedves Emőke

Konzultáns: Katarzyna Raduszýnska

Látványterv: Paweł Walicki, Albert Alpár

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!