Elektra a táncszínházban

2015. 02. 12. 09:18

 

Euripidész Elektrája a szenvedélyek, a bosszú tragédiája. Egy nő, aki megtagadja nőiségét, feláldozza a gyűlölet oltárán. Györfi Csaba előadásában minden mulandó, csak a szenvedély örök. A nézők egy mélyített teret ülnek körül, a gyilkos szenvedélyek katlanát, amelybe egy csövön, talán csatornanyíláson érkeznek a szereplők. Simon Judit kririkája.

 

Az irodalomtörténészek szerint Euripidész nem dönti el, hogy jogos-e vagy sem a véres bosszú. A nagyváradiak előadása szerint értelmetlen. Mert nem megtisztulást, nem megnyugvást, hanem újabb szenvedést, a lélek békétlenségét viszi tovább.
Izgalmas előadás, melyben semmi sem maradandó, csak a szenvedély, a bosszúvágy. Ezt az örökkévalóságot egy eleven teknősbéka jeleníti meg. Nagy merészség, de nem ez az egyetlen. Nő táncolja (Iván Enikő Kitty) az aggastyán szerepét, a vén bölcset, aki megjósolja, de meg nem akadályozza a pusztulást. Képtelen rá, de mintha nem is akarná igazán. Ez a sors, melynek be kell teljesülnie.
Az előadás kezdetén a színpadon gyilkolják meg Agamemnont (Szőnyi József). Klütaimnésztra (Szabó Enikő Ágnes) a felesége, a hatalomra vágyó királyné és szeretője a következő király Aigisztosz (Brugós Sándor Csaba). Oresztész (Rácz Lajos Levente), a fia elmenekül, Elekra (Timár Tímea) marad, a dereka köré csavarja a gyilkos kötelet, mint a ciliciumot, hogy emlékeztesse anyja bűnére. Oresztészt várja, a fiútestvérnek kell végrehajtani a bosszút.
A kar mint őrség jelenik meg, mindenki szolgálja az új királyt, akár a régit, aki legidősebb leányát áldozta fel, hogy övé lehessen a trón. Ezt nem bocsátja meg neki a felesége, aki másik lányát már képtelen szeretni.
Agamemnon második áldozata a tébolyító szenvedélyeknek.
A bosszú nyomán vér ömlik a katlanba, Elektra arca is véres, s bár a ciliciumot leveszi, a vezeklés elmaradhatatlan. A jövő a boldogtalanságé.
Hangok és csendek kísérik a nagyszerűen megkomponált mozgást. (Sajnálatos, hogy a szórólapon nem szerepel a zenei vezető neve, hogy dicsérni lehessen).

A rendező-koreográfus úgy meséli el a történetet, úgy beszél a szenvedélyről, bosszúról, halálról, hogy annak is nyilvánvalók ezek, akik nem ismerik behatóan Euripidesz tragédiáját.

Egyetlen fölösleges mozdulat nincs az előadásban, minden szimbólum olvasható, érthető.  Semmi sincs túlbeszélve, de mindent elmond a sötét emberi érzelmekről. Nem ment fel és nem is ítél Györfi előadása, csak elmondja, a bosszú mennyire nem vezet sehová. Teszi ezt izgalmas koreográfiával, remek táncosokkal. A szereplők ugyanis arcukkal éppoly kifejezően alakítanak, mint testükkel, mozdulataikkal.

Ha ilyen a táncszínház, akkor én elkezdtem szeretni ezt a műfajt. Köszönet érte.

 

 

Nagyvárad Táncegyüttes – Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem

Euripidész: Elektra  

mozgásszínházi előadás Euripidész tragédiája nyomán

 

Rendező-koreográfus: Györfi Csaba 

Színpadkép, díszlet, jelmez: Márton Erika

Rendezőasszisztens:  Szőke Zsuzsi  



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!