Viharoszlató

2010. 10. 13. 14:38A festői tengerparti város, amely négyszáz évig volt portugál fennhatóság alatt, jól ötvözi a keleti és a nyugati kultúrát. Makaó egyébként a világ második legnagyobb népsűrűségű területe, Monaco után. Három részből áll: Makaó-félszigetből, Taipa és Coloane szigetekből; ez utóbbiakra hídon, illetve töltésúton lehet eljutni. A város neve a dél-kínai halászok által tisztelt szentnőhöz, Macőhoz fűződik. A hagyomány szerint évszázadokkal ezelőtt váratlanul viharba került egy halászhajó a tengeren, s a halászokat a velük utazó fiatal lány mentette meg: eloszlatta a zivatarfelhőket. A partra érve a lány a Macö-hegy felé szaladt, s füstté vált. Ezen a helyen templomot emeltek Macö tiszteletére. Az istennő a makaóiak szívében a kegy, a szeretet, a béke, a nyugalom és a boldogság szimbóluma, temploma ma is zarándokhely.

Luzitánok. Az első európaiak, akik Makaóba érkeztek, 1513-ban, portugálok voltak. Az idegenek jelenlétét ellenségesen fogadó kínai hivatalnokok sorra lerombolták az európai jövevények által alapított kikötői vásárhelyeket, de Makaóval kivételt tettek, mert a portugál hajósok kiűzték a térségből a maláj kalózokat. 1553-ban a portugálok kikötési és raktározási engedélyt kaptak a helyi mandarintól. A bérleti díjat ezután rendszeresen megfizették a kínaiaknak, elismerve, hogy csupán bérlői, nem pedig urai a területnek. Makaó két kikötőjével gyorsan a Távol-Kelet kereskedelmi központjává fejlődött, s kiindulópontja lett az Ázsia más részei, Európa és Amerika felé vezető hajózási útvonalaknak.
A kereskedés mellett keresztény missziós központ is volt. 1575-ben a pápa létrehozta a makaói katolikus egyházkerületet, s ennek fennhatósága kezdetben kiterjedt az egész Távol-Keletre. Jelenleg is itt él a legnagyobb távol-keleti katolikus közösség, amely a város lakosságának 7 százalékát teszi ki.
Makaó gazdaságára a hongkongi brit gyarmat 1842-es létrejötte mért csapást, amely átvette a térség kereskedelmi központjának szerepét. Makaó elvesztette gazdasági jelentőségét, kikötője eliszaposodott, jövedelmező üzletágként csupán a helyi kereskedelem, a csempészet és a szerencsejáték maradt meg.
Kína már 1966-ban, a maoista kulturális forradalom idején megpróbálta átvenni Makaó ellenőrzését. Az úgynevezett 12–3 lázadásban több száz Kína által felbujtott makaói indított támadást a helyi portugál hatóságok ellen. A lázadást, amely hat halálos áldozatot követelt, leverték. A város harminc évvel később, 1999-ben került vissza Kínához, s Peking megígérte, hogy további ötven évig fenntartja a terület különleges státusát.

Makaói kreol. Az itteni kínaiak alig 3 százaléka beszéli a mandarin nyelvjárást otthon, s 60 százalékuk nem is érti a kínai irodalmi nyelvet. A legtöbben a kantoni nyelvjárást beszélik, de van makaói kreol nyelv is. Ezt már csak néhány száz helyi lakos ismeri, pedig évszázadokon át az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz volt a városállamban: a kantoni nyelvjárás és a portugál nyelv keveredéséből jött létre, de sok maláj és szingaléz szót is használ.

Kelet Monte-Carlója. A város évente 7-8 millió turistát fogad. Többségük Hongkongból érkezik, de sokan jönnek Tajvanról, Japánból is. A turisták túlnyomó többségét a kaszinók vonzzák. A szerencsejátékból befolyó adó a GDP mintegy negyedét adja, az idegenforgalom bevételének kétharmadát és a költségvetés bevételének mintegy felét. Ennek alapján Makaót joggal nevezik Kelet Monte-Carlójának. Sok érdeklődőt vonzanak a lóversenypályák és az agárversenyek is. A fogadóirodák működését külön törvény szabályozza.

Králik Lóránd

Makaó Különleges Igazgatású Terület
Terület: 29,2 km2
Népesség: 542.200 fő
Hivatalos nyelv: kínai, portugál.
Népcsoportok: kantoni 86%, han 3%, portugál 0,6%, angol 1,5%, más 8,9%.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!