Verespatak – pró és kontra

Okoz-e a ciántechnológiás aranykitermelés visszafordíthatatlan környezeti károsodást Verespatakon? Cseke Péter Tamás a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai elnökének, CSIBI MAGORNAK az álláspontját ütköztette a beruházó RMGC műszaki igazgatója, SZENTESSY CECíLIA érveivel.

Továbbra is bizonytalan a verespataki bányabefektetésről szóló törvénytervezet sorsa a román parlamentben (lásd erről szóló keretes írásunkat), ám az alapkérdés marad: okoz-e a ciántechnológiás kitermelés visszafordíthatatlan környezeti károsodást az országban? A válasz késik, mert a kormány és az ellenzék elsősorban nem gazdasági vagy környezetvédelmi, hanem politikai szempontok szerint közelíti meg a Rosia Montana Gold Corporation beruházását
A bányaterv ellenzőinek – köztük a napokban lezajlott országos tiltakozáshullám résztvevőinek – három fontosabb kifogásuk van. Szerintük senki sem garantálhatja száz százalékosan, hogy nem kerül a cián az élővizekbe, és nem okoz ökológiai katasztrófát. A zöldek attól is tartanak, hogy a felszíni kitermelés miatt „holdbeli táj” marad a bánya helyén, mert „elhordanak négy hegyet”, az élővilág pedig kipusztul. A kifogások között szerepel az is, hogy értékes régészeti leletek, római tárnák találhatóak a tervezett kitermelési helyszíneken, amelyek végleg megsemmisülnének.

Csibi: ez a demokráciáról is szól

Ezekkel a kifogásokkal egyetért Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai elnöke is, aki maga is részt vett a tüntetéseken. Szerinte azonban a demonstrációk korántsem csak a verespataki beruházásról, hanem a román demokráciáról szólnak. „Arról szólnak, hogyan születnek meg a döntések a befektetésekről Romániában, mennyire átlátható ez a folyamat” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi tíz évben az egymást követő kormányok mindegyike megígérte, hogy nyilvánosságra hozza a román állam és az RMGC közötti kitermelési licencszerződést, ám ez csak ígéret maradt. „Mindegyikük arra hivatkozik, hogy ez a dokumentum titkos. Nehéz egy olyan szerződésről beszélni, amelynek az előírásai titkosak” – tette hozzá.
Csibi szerint a Verespatak-tüntetések Románia jövőképéről is szólnak. „A kérdés az: olyan államot szeretnénk építeni, amely csak az azonnali profitra hajt, a kormány csak azon gondolkodik, hogy miként tudja minél hamarabb a rendelkezésre álló erőforrásokat kiapasztani, vagy egy olyan országot szeretnénk, amely közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiát ajánl állampolgárainak” – magyarázta.
A WWF romániai elnöke egyetért a zöld szervezetek álláspontjával, amely szerint a verespataki befektetés helyrehozhatatlan károkat okoz Romániának. „Hegyeket meddő földdé változtatnak, a biodiverzitás bizonyos régiókban teljesen eltűnik. Nem ez a járható út, függetlenül attól, hogy arany- vagy palagáz-kitermelésről, vagy más beruházásról van szó” – vélekedett. Szerinte az élővilág eltűnésével pótolhatatlan veszteség éri a vidéket. „Az élővilág nagyon sok fajból áll, mesterségesen újrateremteni lehetetlen, legalábbis emberöltők perspektívájában gondolkozva. Ezer vagy kétezer év után lehet, hogy helyreáll Verespatak környékén is a természet egyensúlya, csakhogy ebből mi már semmit nem fogunk látni” – tette hozzá.
Csibi a rossz erőforrás-gazdálkodás példájaként emlegette a Galac megyében a napokban végigsöprő árvizet. „Ez a kalózgazdaság eredménye. Ha a rövid távú profitmaximalizálásban gondolkodunk, az hosszú távon az állampolgároknak rossz lesz. Erről van szó Verespatakon is. Ha 1999-ben elkezdődött volna a kitermelés, akkor pár év múlva már a régió egy lepusztult ipartelep lenne. Néhány év múlva már azt látnánk, hogy azok a bányászok, akik most tüntetnek, mert nincs amiből megélniük, ismét földönfutókká váltak” – részletezte a környezetvédő szakember.
Arra a felvetésünkre, hogy jelenleg a világ aranybányáinak többségében ciántechnológiát használnak, biztonságos körülmények között, Csibi kijelentette: másodlagos kérdésnek tartja, hogy ezt a technológiát lehet-e biztonságosan használni. „Szerintem arra kellene figyelni, hogy az Európai Unió legnagyobb demokratikus fóruma, az Európai Parlament hatalmas többséggel kimondta: a ciántechnológia használata Európában nem biztonságos. Ez olyan döntés, amelynek nem kell semmilyen hátsó magyarázatát keresni. Nem lehet azt mondani, hogy hozzá nem értő emberek jutottak erre a következtetésre” – mondta a szakember, aki korábban – liberális színekben – maga is európai parlamenti képviselő volt. Emlékeztetett arra, hogy az EP padsoraiban számos környezetvédelmi szakember ül, sok országból, valamennyi politikai frakcióban. „Ott voltam közöttük, ezek az emberek nem döntenek úgy, hogy nem tudják, miről beszélnek” – fogalmazott Csibi.

Szentessy Cecília: minden előírást betartunk

A hazai környezetvédők, illetve Csibi Magor felvetéseivel az RMGC műszaki igazgatóját szembesítettük. Szentessy Cecília hangsúlyozta, csak a kitermelési technológiával kapcsolatos környezetvédelmi aggályokra kíván válaszolni, a tüntetéseket és a politikusok nyilatkozatait nem szívesen kommentálja.
A mérnök-szakember elöljáróban emlékeztetett arra, hogy jelenleg a világon a bányák közel 95 százalékában ciános technológiát használnak az arany kitermelésére. Ezzel a módszerrel vonják ki a nemesfémet az ércből az Egyesült Államokban, Kanadában, Európában Finnországban és Svédországban, a legbiztonságosabb körülmények között. Felidézte, hogy az EU nagyon szigorúan szabályozza e technológia alkalmazását, és ezek az előírások Romániában is érvényesek.
Szentessy elmagyarázta: a ciános eljárás nem szabad levegőn zajlik, hanem zárt rendszerben, acéltartályokban. Ezeket a tartályokat olyan betonmedencékbe helyezik, amelyek képesek felfogni bármilyen szivárgást, így kizárt, hogy a méreg a talajba, majd a talajvízbe kerüljön. Az eljárás során az ércet ciános oldattal mossák át, az arany és az ezüst az aktív szén pórusaiba kerülve a folyadék felszínére jut. A fennmaradó salakanyagot alaposan átmossák vízzel, így visszanyerik a ciánmennyiség nagy részét, a vizet pedig újra felhasználják a technológiai folyamatban. Az átmosott salakanyagot méregtelenítik: ennek eredményeként ciántartalma nem haladja majd meg a tíz milligrammot literenként, ez az Európai Unió által megszabott felső küszöbérték is. „Emlékeztetnék azonban arra, hogy az RMGC vállalta: a salakanyag ciántartalma legfennebb 7 milligramm lesz literenként abban a tározóban, amelyben elraktározzuk” – magyarázta az Erdélyi Riportnak a műszaki igazgató.
Szentessy az élővilágot féltő környezetvédőknek azt üzeni: Verespatakon és vidékén már régóta „holdbéli” a táj, mert a korábbi állami bánya már tönkretette a környezetet. A kitermelést az RMGC ezeken „a holdbéli tájakon” végzi, a föld felszínén és részben a mélyben. A műszaki igazgató elmondta: a kitermelést a tervezett négy helyszínen (Cetate, Kirnyik, Orla és Zsig) nem egyszerre, hanem egymás után kezdik el. Addig nem nyitnak új helyszínt, ameddig a másikon nem zárult le a folyamat. A környezet rehabilitációját is azonnal megkezdik, amint végeztek a kitermeléssel az adott helyszínen. „Ennek már a menetrendjét is kidolgoztuk. A munkálatok befejezése után a kitermelési helyszíneket kő-, agyag-, majd talajréteggel borítjuk be, amelyet füvesítünk, növényekkel ültetünk be. Ugyanez történik a zagytározóval is: kiszárítjuk, követ, agyagot és talajt hordunk rá, és ismét zöldülni fog” – magyarázta. Hozzátette, a környék folyóvizeit is megtisztítják a nehézfémektől, savasságát pedig csökkentik.
Szentessy elmondta, az RMGC kulturálisörökség-védelmi programot dolgozott ki, amelynek fő célkitűzése a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának a megmentése és értékesítése. Ezek közé tartoznak a Hollókő különleges történelmi jelentőséggel bíró bányajáratai, a Katalin-tárna (Cãtãlina-Monuleºti) feltárása, helyreállítása és látogathatóvá tétele, a Tãul Gãuri római kori temetkezési hely, az Alburnus Maior-i római kori leletek, a Carpeni körzet (beleértve a római kori, a középkori és jelenkori járatokat), a védett területen található 41 műemléképület és Verespatak történelmi központjának a felújítása, valamint több mint 100 km bányajárat és tárna régészeti kutatása és dokumentálása. Erre a programra 70 millió eurót fordít a cég. A terv része egy független szakértőkből álló bizottság megalakítása is, amelynek feladata a kitermelés állandó felügyelete és a munkálatok azonnali leállítása abban az esetben, ha a szakemberek fontos régészeti felfedezéseket tesznek.
A műszaki igazgató szerint az RMGC befektetéséből nem csak a helyiek, hanem a román állam és a kisvállalkozók is profitálnak. Mint mondta, a hazai beszállítók várható jövedelme 2,3 milliárd dollár, az ország költségvetéséé 2,3 milliárd dollár, a cég profitja pedig 1,3 milliárd dollár lesz. „Így elmondható, hogy a nyereség 78,8 százaléka Romániát illeti meg. Az ország egyben a legnagyobb aranykitermelő állam lesz Európában” – jelentette ki Szentessy Cecília.