Változó trendek a hazai magyar médiafogyasztásban

2015. 12. 23. 23:09

Szinte hírportálként, de mindenképpen hírforrásként kezelik az erdélyi magyarok a – valójában aggregátor – Facebookot, mégis nehéz ezt a közösségi média térnyeréseként értelmezni a hírpiacon, mert mindössze a médiafogyasztók 27%-a támaszkodik internetes tartalmakra hírforrásként, a televízióra továbbra is majdnem háromszor ennyien tekintenek forrásként. Ez is abból a felmérésből derült ki, amelyet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete felkérésére végzett a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2015. szeptember 24. és október 18. között, 1573 személy megkérdezésével. Az eredményeket a Kolozsvári Rádió hangversenytermében mutatta be Kiss Tamás és Barna Gergő szociológus. Az elhangzottakat rádiós kollégánk, Rácz Éva foglalta össze.

 

Szerény szakmai érdeklődés kísérte a december 22-i kolozsvári bemutatót

 

Egy 2007-ben végzett felmérés szerint, az akkori válaszadók kevesebb, mint egynegyede használta az internetet, mára arányuk 57,6%. (Egy friss országos felmérés - CANnual 2015 Report - szerint az internetpenetráció Romániában ma 62 százalékos, Magyarországon 73, Csehországban 82.) A szociológusok szerint, az utóbbi évek más jellegű kutatásai azt mutatják, az internethasználók aránya már nem emelkedik jelentősen. A felhasználás célja viszont módosul, a most megkérdezettek kétharmada mondta, hogy „Facebookozik” (76% – lásd az ábrán), 13% más közösségi oldalakat látogat, és 10%-kal emelkedett (25%-ra) az online-média fogyasztóinak aránya, illetve ugyanennyivel azoké, akik vásárlás előtt internetről tájékozódnak, s azoké is, akik online vásárolnak. A korábbinál 7%-kal többen „szórakozás, szabadidő céljából” használják a netet, 4%-kal emelkedett a tanulási célú használat. Viszont 2%-kal kevesebben dolgoznak ma interneten keresztül, mint 2007-ben. Visszaesőben a levelezés, s kevesebben töltenek le zenét, filmet vagy játékokat.

Kevesebbet leveleznek, több médiatartalmat fogyasztanak az erdélyi magyar netezők

 

Csak „nagyban” érvényes mérés

A szakemberek elmondták: a Kisebbségkutató felmérése reprezentatív az erdélyi magyarság egészére, a Marosvásárhelyi Rádió és a Kolozsvári Rádió adáskörzetére nézve. A bemutató után a házigazdák ismét felhívták a kutatók figyelmét, hogy a Kolozsvári Rádió esetében nem a teljes, nyolcmegyés adáskörzet adatait adták össze, így ezek a végleges kutatási jelentésben korrekcióra szorulnak.

A számadatok értelmezéséhez tartozik, hogy a megkérdezett minta (1573 személy) leképezi ugyan az erdélyi magyar társadalom összetételét, de megyei vagy más bontásban (az említett rádiók adáskörzetét leszámítva) nem reprezentatív egyetlen földrajzi területre. Ezért például a napilapok vagy hetilapok említéseinek száma nem tekinthető relevánsnak sem az újság népszerűségére, sem előfizetőinek számára nézve.

 

Vezet (minket) a tévé

A megkérdezettek 93,3%-a néz tévét, ezek háromnegyede kábelszolgáltatón keresztül. A magyarországi csatornák állnak az élen a romániai magyarok érdeklődésében. Az RTL Klubot a televíziózók 73%-a nézi legalább hetente pár napon, ugyanez a csatorna 2007-ben harmadik volt a preferenciák sorában 62,7%-kal. Mostanra (korábbi mérések szerint, már 2010-re) a kereskedelmi csatorna lekörözte a Duna TV-t (67,3%), amely 2007-ben még vezetett, 71,7%-kal. A másik nagy kereskedelmi csatorna, a TV2 nézettsége ma Erdélyben 53,7% (2007-ben 65,6% volt). A hírcsatornává előlépett M1 is eléri még az 50%-ot a felmérésben szereplők válaszai szerint, a gyerek- és ifjúsági csatornává alakult M2 nézettsége jelenleg 30,2%, a korábbi MTV2 2007-ben mért 56,1%-ához képest. A romániai csatornák között vezető helyen maradt a Pro TV, 44,7%-kal, ami jelentős csökkenés a 2007-ben mért 61,8%-hoz képest, de még így is megelőzi a többi hazai csatorna nézettségét.

A Pro TV sok romániai magyar nézőtt vesztett, de még mindig vezető csatorna

 

Nem okozott meglepetést a televíziós csúcsidő: az erdélyi magyarok is 19.00-20.30 óra között (61%) illetve azt követő időszakban, 22 óráig (80%) nézik leginkább a televíziós műsorokat, és átlagban napi 4 órát töltenek a készülék előtt (hétköznap 3,95 hétvégén 4,05 órát). Magasan vezet a híradónézés (63,8%, a 2007-ben mért 55%-hoz képest), ezt a játékfilmek követik (23,2%) – s a 2007-ben mért adatokhoz viszonyítva, visszaesett a beszélgetős műsorok nézettsége (17-ről 10%-ra).

 

Autóban szól a rádió

A megkérdezettek közel kétharmada (64,7%) szokott rádiózni, de már nem ugyanott, s nem ugyanúgy, mint korábban: otthon, a konyhában vagy valamelyik szobában még mindig, sőt, még többet szól a rádió (70, illetve 45%, 2007-ben pedig 53 és 38%), az autóban rádiózók aránya látványosan nőtt, a 2007-ben mért 17%-ról 59-re ugrott. Ezek után várható eredmény volt, hogy legtöbben (90%) FM-frekvenciákon hallgatják a rádiót – ez az autóban leginkább hallgatható, a közszolgálati és kereskedelmi rádiók által is használt sugárzási forma. A csak közszolgálatiak által használt középhullámon (AM-en) hallgatók aránya jelenleg 41%. Az online-hallgatók aránya nem nevezhető jelentősnek: 21% hallgat online élőben rádiót, 18% használ táblagépet vagy telefonos applikációt, és csupán 4% hallgat vissza interneten elérhető tartalmakat. (Az internetes rádiózást ma még nem tudják folyamatában megvizsgálni, hiszen erre vonatkozóan nem voltak korábbi mérések.)

 

A közszolgálat válsága?

Megugrott az erdélyi magyar kereskedelmi rádiók hallgatottsága a megkérdezettek körében: míg 2007-ben szinte egyforma volt azok aránya, akik hazai magyar közszolgálati és kereskedelmi rádiókat hallgattak (42, illetve 44%), mostanra a kereskedelmiek népszerűsége 56%-ra nőtt, miközben a közszolgálatiaké kissé csökkent (38%-ra). Ugyanezen időszakban a román kereskedelmi csatornák hallgatottsága 5%-kal emelkedett, a magyarországi rádiók hallgatottsága viszont mindkét médiatípus esetében csökkent (kereskedelmiek 13-ról 9%-ra, közszolgálatiak 19-ről 15%-ra).

Három rádiócsatornát lehetett említeni, amelyeket „az elmúlt héten” hallgattak. A válaszokból úgy tűnik, a legtöbben az erdélyi magyarság felét kiszolgáló Marosvásárhelyi Rádiót hallgatják (283 említés, 27,9%), és ezt más profilú adók követik: a fiataloknak szóló, zenére alapozó román nyelvű Kiss FM (135, 13,3%) és az egyházi tartalmú Mária Rádió (126, 12,4%). A Maros megyében fogható GaGa Rádió, a magyarországi közszolgálati Kossuth Rádió, valamint a hazai kereskedelmi Pro FM és Europa FM láncok említettsége egyaránt 11-12% közötti.

A rádiót hallgatók 32,2%-a követi a Marosvásárhelyi Rádió magyar adását, 12 százalékuk a Kolozsvári Rádió magyar adását. (Előbbi reggel 7-től éjfélig sugároz magyarul közép- és ultrarövid hullámon, adáskörzete 3 megyéjében szinte teljes lefedettséggel, utóbbi napközben 5 órát szól magyarul, ebből egyet csak FM-en, de az FM-sugárzás csak az adáskörzet töredékét éri el.) Őket követi a magánkézben lévő, de közszolgálatiak közé sorolható Erdély FM (5,1%), majd a bukaresti (4,9%) és a temesvári (2,5%) magyar adás. A csúcsidők itt sem lepnek meg: reggel 8-10 óra között 45%-os csúcsot ér el a rádióhallgatás, majd visszaesik 30% körülire, és innen emelkedik ismét délután 4 és 6 óra között 35% közelébe. A kutatásvezetők szerint, a Marosvásárhelyi Rádió masszív hallgatósággal rendelkezik (52% legalább hetente hallgatja őket), a rádiózók között 57% a vidéken élők aránya, háromszor annyi az idős (54 év feletti) hallgató, mint a fiatal, és szintén háromszorosa az alapfokú végzettségűek aránya a középfokú végzettekének. Ezzel szemben, a Kolozsvári Rádiót legalább hetente hallgatók aránya 40,8% (Szilágy, Kolozs és Fehér megyében mért adatokból számítva), őket valamivel többen hallgatják városiak – de, mint kiderült, ezekhez az adatokhoz hozzá kell számolni a további 5 (Szatmár, Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Szeben) megyében mért adatokat, s akkor alakul ki a teljes adáskörzetre érvényes helyzet.

A hallgatók leginkább zenét várnak a rádiótól, ezért hallgatják 10%-kal többen (ma 58%), mint 2007-ben – ez választ adhat a Kiss FM népszerűségére – de a zenéről szóló műsorok iránti érdeklődés enyhén csökkent. A hallgatók érdeklődési listáján második az „erdélyi és országos hírek” – ennek némileg ellentmond, hogy a két közszolgálati rádió híradója nem végzett a legnépszerűbb három között.

Több zenét szeretnének az erdélyi rádióhallgatók

 

Ami a zenei stílusokat illeti, a hallgatók – nem a rádióban, hanem általában – egyre jobban kedvelik a régi magyar slágereket, a magyar népzenét, a magyar nótákat, lakodalmas, mulatós zenét (pedig ez utóbbit az említett rádiók általában nem is sugározzák) és a komolyzenét. Csökkenni látszik viszont az érdeklődés a régi nemzetközi és az új magyar slágerek iránt.

A közszolgálati televíziók esetében a megkérdezettek 4,5%-a mondta azt, hogy rendszeresen nézi a közszolgálati csatorna valamelyik magyar nyelvű műsorát, a havonta egy-két alkalommal nézők aránya összesen 7,2%. Ez összesítve is azt jelenti, hogy az 1999-ben mért 52%-os (legalább havonta) nézettség folyamatosan és szinte lineárisan (évente átlag 2%-kal) csökkent, mára alig éri el a 12%-ot. Leginkább a szórványban (és inkább városon) ragaszkodnak a magyar adásokhoz. Adáskörzetükben mérve, a tévénézők 82%-a nem nézi a Kolozsvári Televízió magyar adásait, 74% egyáltalán nem nézi a Marosvásárhelyi Televízió magyar műsorát.

 

Barna Gergő és Kiss Tamás (mikrofonnal) ismertette a felmérés eredményeit

 

Írott sajtó, nyomtatva, online

A megkérdezettek 45,4%-a olvasott a kérdezés előtti héten valamilyen nyomtatott újságot: heti- vagy havilapot – a csökkenés a print média esetében 2007 óta mintegy 6%-os, a vártnál lassúbb. A kutatók elmondták, a lapok név szerinti említése önmagában nem reprezentatív, összességében viszont elmondható, hogy az újságolvasók 88,5%-a erdélyi magyar helyi (napi vagy heti) lapot olvas. A román helyi lapok olvasottsága a magyar olvasók körében nem éri el a 10%-ot, a román országos lapok iránti érdeklődés a magyar újságolvasók körében 3%-on áll, ennél jobban állnak a magyarországi lapok (7% beleértve a folyóiratokat is) és a ma már egyedül a Krónika által megjelenített erdélyi magyar országos sajtó (4,7%).

Az online médiára vonatkozóan zárt kérdésben szerepelt néhány portál. Ezek közül a szekelyhon.ro-t az internetezők egynegyede követi legalább hetente (ez a teljes mintából 13,2%-ot jelent; naponta követi 11,4%). Második helyen áll a pár éve nyomtatott változat nélkül maradt maszol.ro portál (18,5%), amely kismértékben megelőzi a sokkal régebben létrejött transindex.ro-t (17,6%), de mindkét portált naponta az internetezők 6,5%-a olvassa. (Facebook kedvelői számát tekintve néhány napja a Maszol tekinthető piacvezetőnek, harmincezret meghaladó lájkolóval.)

Hírforrásként 76%-ban a tévét említették a megkérdezettek, ezek közül a Pro TV, majd a Duna TV a leggyakoribb. A rádiókra hivatkozott az alanyok 43%-a, a leggyakrabban említettek: a Marosvásárhelyi Rádió (111 említés), a szatmárnémeti központú, fokozatosan hálózattá épülő City Rádió (64) és a GaGa Rádió (58) – de 897-en nem említettek rádiót hírforrásként. Az újságok közül 79-en a Háromszéket, 75-en a Szatmári Friss Újságot, 62-en a Csíki Hírlapot említették – 1014 megérdezettnek pedig nem hírforrás az újság.

És végül, ami az erdélyi magyarok médiával kapcsolatos nyelvhasználatát illeti: 70%-uk csak magyarul olvas újságot, 54%-uk csak magyarul hallgat rádiót. Internetezéskor és tévézéskor 38-39%-uk szintén csak a magyar nyelvet használja – utóbbi esetben szintén majdnem egyenlő a „fele-fele arányban magyar és román” nyelv használata. Idegen nyelvű médiatartalmakat szinte csak az internetezők fogyasztanak, közülük is csupán 6%.

 

Többet szeretnének olvasni az egészségügy helyzeéről, s kevesebb szenzációt és baleseti hírt igényelnek a felmérés adatai szerint az erdélyi magyar médiafogyasztók. Nem kell a bulvár?



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!