Je suis supporter (3.)

2016. 06. 25. 12:37

Már a legjobb tizenhat csapat folytatja Franciaországban az EB-t, itt az egyenes kieséses szakasz. De azért még visszatekintünk arra, hogyan nézték Kolozsváron a magyar-portugál meccset. Sarvadi Paul és Sipos Krisztina gasztro- és kultúrszálakkal átszőtt krónikája a foci EB-ről.

 

Gera labdája úton a kapu felé a sok portugál láb között

 

Vége a csoportmeccseknek. Listán a legjobb tizenhat. Az írek, a magyarok, a welsziek, az izlandiak, de leginkább az észak-írek várakozáson felülit teljesítettek. Következik a spanyol–olasz, a portugál–horvát és a magyar–belga. Nincs több számolgatás. Nincs alapember pihentetés. Nincs nagyvonalú taktikázás. Aki veszít, utazik haza! Mától az egyetlen cél a győzelem, az „utazás a tizenhatos mélyére”. Hisz, Esterházy Pétert idezve: „A futball durva játék, nem azért, mert rugdosnak, és az fáj, hanem mert csak a győztesnek van igaza. És aki vesztett, az nem tudja megvédeni magát.”

Az idei EB újra igazolta azt, hogy a foci, ugyanúgy, mint a színház, kiszámíthatatlan csapatjáték! Bárki megbukhat, és bárki okozhat meglepetést. A hiba lehetősége mindenkiben ott van. Minden meccs egyedi, mint minden előadás. Ugyanazt kétszer egyformán nem lehet! Egyszerűen képtelenség! Bármennyit is készül a csapat a „bemutatóra”, Buffon lesérülhet, Modrić késhet egy kényszerítőzésnél, Bale pontatlankodhat egy háromszögelésnél, Giroud elcsúszhat egy megkerülésnél pont úgy, ahogy Hamlet lenyelhet egy végszót, Lopahin kihagyhat replikákat, Bicska Maxi lekéshet egy ütemet. És pont ettől gyönyörű mindkettő! Emiatt szeretjük őket feltételek nélkül!

Az idei EB azt is megmutatta, hogy a mai vezetőedző fő feladata, ugyanúgy, mint a mai rendezőké, megtalálni a játékos/színész számára azt a pozíciót, melyben a legjobban érvényesítheti képességeit, és a leghatékonyabban játszhat, illetve, hogy megtalálja azt a játékrendszert, amelybe a legtöbb játékos beleillik úgy, hogy közben a legkevésbé korlátozza őket. A kezdő tizenegy, mint legjobb szereposztás!

 

Isten keze

Estadio Azteca, Mexikó, 1986 június 22. Négy évvel a Falkland- szigetekért vívott háború után, a pályán Argentína és Anglia, a világbajnokság negyeddöntőjében. 114.580 néző, napsütés. Az 51. percben Diego Armando Maradona kézzel szerzi meg a dél-ameikaiak első gólját, négy perccel később a másodikat, miután becselezi magát és országát a focitörténelembe: Isten keze és a század gólja!

Stade des Lumières, Franciaország, 2016. június 22. Négy évvel Anders Behring Breivik, norvég sorozatgyilkos elítélése után, a pályán Portugália és Magyarország, az Európa-bajnokság F csoport utolsó meccsén. 55.515 néző, napsütés. A 47. percben Dzsudzsák Balázs szabadrúgásból szerzi meg a magyarok második gólját, nyolc perccel később pedig a harmadikat. Az első André Gomesről, a második Naniról pattant a hálóba.

 

Gurmé

A francia Guide Michelin egy nevezetes étterem- és szállodakalauz, melynek a Michelin-csillag nevű elismerése a tökéletesség nemzetközi szimbólumává vált a szakácsművészet területén. Franciaország a konyhaművészet szülőhelye. Az eddigi meccseket Bordeaux-ban, Saint-Etienne-ben, Lyon-ban, Párizsban, Saint Denis-ben, Marseille-ben, Nice-ben, Lens-ban, Lille-ban es Toulouse-ban játszották. Mindegyiknek megvan a jellegzetes étele és itala.

Gólhelyzetet ki lehet hagyni, ám egy adag Bouillabaisse levest Marseille-ben aligha

 

Bordeaux az osztrigák városa. A Franciaországban megevett mennyiség legnagyobb része az Arcachon-öbölből származik, amely a város közelében található. Természetesen a világhírű vörösborokat több száz bortermelő kínálgatja. Saint-Etienne a csokoládéról híres, a sok műhely közül a Weiss nevet viselő a legkiemelkedőbb. Közkedvelt ital a városban a Chartreuse, egy likőrféle, amit az 1700-as évektől kezdtek összeállítani a szerzetesek. Sárgás-zöldes színe van, több mint 130 növényt tartalmaz, 55% vagy 40 % az alkoholtartalma. A disznóhúsból előállított kolbászok jellemzik Lyon-t és környékét. Ezeket vékony szeletekre vágják tálalás előtt, és többnyire könnyű Beaujolais vörösborral párosítják. Párizsban hódít a híres macaron és a kávé, Saint-Denis-ben pedig a libamáj és a pezsgő, hisz Champagne másfél órás autóútnyira van. Marseille az ország legrégibb városa, történelme 2500 évre nyúl vissza, és Monte Cristo sokat tudna róla mesélni. Jellegzetes étele a Bouillabaisse, egy erősen fűszerezett halból készült ínyencség, és a helybéliek leginkább a Pastis-t isszák (ánizs likőr vízzel hígítva). Nizza a hegyek és a tengerpart között nyújtózkodik. A melegben legjobban a rosék csúsznak és ezeket általában socca előzi meg, a jellegzetes étel egy palacsinta fajta, fő hozzávalója a csicseriborsó. Lens-ban potjevleesch-et esznek, csirke, nyúl, sertés ás marhahúsbol elkeszített főzelékszerű ételt. Ezt követi általában a híres Calvados almapárlat. A meert gofrit egy titkos recept szerint állítjak elő, Lillben, amely egyben Franciország sör-fővárosa is, ahol legalább annyi sörfajta található, mint Belgiumban. Tolouse-ban az Armagnac iható, a híres konyakot Gascogne tartományban készítik, a várostól nyugatra. A kedvenc étel, arrafelé a casserole, bab és hús alapú finomság.

Eközben a profi focisták menüit profi szakácsok és nutricionisták állítják össze. A szénhidrát, fehérje- és vitamindús táplálkozást helyezik előtérbe, kizárva a zsíros és sült ételeket. A reggeli és az uzsonna opcionális a játékosoknál, mert ha nincs edzés, vannak, akik délig alszanak. Egyébként reggelire jellemzően gyümölcsöket, gabonaféléket, pirítóst, lekvárt, joghurtokat, gyümölcszseléket, sajtot, tejet és gyümölcslevet kapnak.  Az ebédjük és a vacsorájuk fehérjedús, könnyű húsokból és halakból – párolva, grillezve, a sültek kizárva – valamint zöldségekből, főleg brokkoliból, zöldbabból, spárgából, spenótból áll. A szénhidrátot sem vonják meg tőlük, mehet a tányérra édesburgonya, tészta, rizs. A menü végén szezonális gyümölcsök, sajtok. Mérkőzésnapokon erősítésként még hozzáadott szénhidrátok – pizza szósz nélkül – és fehérje, leginkább bélszín burgonyapürével.

 

Magyarország–Portugália Kolozsváron

Az első félidőt egy közismert vendéglő teraszán néztük, a másodikat az Ördögtérgye néptánc-csoporttal és barátaival a próbatermükben, ahol ad-hoc vetítést alakítottak ki. A két helyszín teljesen más hagulatot generált, de ehhez kellett a mára már legendássá vált második félidő első 20 perce és a magyar válogatott eddigi kiváló szereplése.

A teraszon mosolyogva gyűlnek a focikedvelők. Egy asztalnál ülnek nyakkendős úriemberek, elegáns hölgyek és néhány gyerek. Családi délután. A kicsik arcán piros-fehér-zöld csíkok, néha hangosan ria-ria hungáriáznak. De amúgy csendes a társaság. Nincs izgalom, hisz a csapat továbbjutott, bármi is legyen az eredmény. Inkább büszkeséget, vagányságot érzékelek mindenkiben. Egy másik asztalnál egyetemisták. A lányok alkalomhoz illően kiöltöztek, a fiúknak is rendezett a külsejük. Sok a szelfizés, viccelődés. Lehet, hogy randiznak?

Senkin nincs focimez, vagy mackónadrág, csak egy-egy sál lóg itt-ott. Nincs félpucér, kigyúrt drukker, nincs szupermannek vagy csíkosnak beöltözött kabalaember sem. Hiányzik az ilyen jellegű foci-kultúra mifelénk.

A kedvenceim a mellettem ülő kőművesek. Fekete pólót hordanak, derekas nadrágokat és a munkavédelmi elvárásoknak megfelelő cipőket. Előttük egy nagy veder, tele jéggel és jó sok sörrel. Képtelen vagyok eldönteni, hogy a meccsnek, Guzmicsnak vagy a hideg italnak örülnek jobban. De lehet, hogy mindháromnak, hiszen három a magyar igazság. Lényeg, hogy ott vannak, hogy senki nem nézi le őket, hogy közösségi életet élnek legalább 90 percig.

A pincér sokat szaladgál, izzad. Már csak pár perc van a kezdésig, mikor megérkezik az evangélikus lelkész is, a frissen városi tanácsossá vált RMDSZ-tag, néhány régi barát. Jó végre vidám magyarokat látni, az öngyilkosjelöltek száma nagyot csökkenhetett az elmúlt napokban. A pincér ismét tesz egy kört. Tálcáján két literes korsó, négy hagyományos, két üveges ital és pár limonádé.

A 19. percben Gera távirányított lövése a hálóban landol. A tömeg meglepetten örül. Nehéz elhinni, hogy egy ilyen góllal vezetnek a magyarok. Nagyobb a hangzavar az ismetlések után. Ezek miatt látszik az, hogy valójában mekkorát rúgott Ronaldoéknak Zoli. A pincér újra szaladgál. Sokat. De most már mi is izzadtak vagyunk.

A második félidőre átköltözünk az Egyetemisták Művelődési Házába. Az első emeleten, a Zsebnek keresztelt teremben az Ördögtérgye néptáncegyüttes nézi a meccset (fotó). A hangulat teljesen más. Itt nem szaladgál senki. Házibort isznak a fiatalok, műanyag palackban adogatják körbe. Sok a lány, és nagy a vidámság. Olyanok is akadnak, akik a földre ülnek. Itt is Király Gábor a nagy kedvenc, és Ronaldot fikázzák leggyakrabban. A nagyképű kitűnő focista nem vált ki szimpátiát, ez már tény!

Ami a második félidő elején történik, a két magyar gól, a gyors portugál egyenlítések, a játék alakulása döbbenetet okoz. Legalábbis bennem. Csendben ülök, csak a falra vetített képeket tudom nézni. Valahogy úgy vagyok most ezzel a focimeccsel, mint Kvarg Lipi a sajttal. 3-3 lehetne simán egy vízilabda eredmény is, nem? Vagy mi van?! Cristiano Ronaldo, Nani, Quaresma, Carvalho és Dani  egyenlőek Korhuttal, Besével, Elekkel, Stieberrel és Juhásszal!

A magyarok nyerik a csoportot!

A futball megunhatatlan!

A továbbjutásnak örvendő északír szurkolók. Maradnának Európában, s nem csak az EB-n

 

P.S. Mire elkészültünk a beszámolónkkal, jöttek a hírek, Nagy-Britannia kilép az Europai Unióból, s talán Skócia és Észak-Írország is kiválhat a királyságból. A legjobb 16 között, az EB-n, legalább még néhány napig a szigetekről azért ott lesz Európában: Anglia, Wales, Írország és Észak-Írország!

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!