Segesvár: fesztivál helyett ingyencirkusz
2016. 07. 29. 14:37Már javában zajlania kellene a hétvégi segesvári középkori fesztiválnak, ám a városvezetés váratlanul kihátrált a szervezés jogát pályázaton elnyert civil szervezet mögül, s azt fontolgatja, hogy ősszel maga szervezi meg az eseményt. A magyarázatok elég homályosak, valójában arról lehet szó, hogy a júniusi választás után felálló új városvezetés nem a pályázaton nyertes partnerrel akarja megrendezni a fesztivált. Bögözi Attila riportja.
Minden nyáron megtöltötte érdeklődőkkel az óvárost a középkori fesztivál
Július 28-i ülésén úgy döntött a városi tanács, hogy a Segesvári Középkori Fesztiválra július vége helyett valamikor ősszel, valószínűleg szeptemberben kerül sor. Azt már korábban lehetett tudni, hogy az egyik legrangosabb országos fesztiválként nyilvántartott rendezvényt 2016-ban szinte egészen biztos, nem a huszonhárom év alatt immár jól bejáratott időpontban, vagyis július utolsó napjaiban tartják meg.
Bárhogy is döntött volna az önkormányzat, netán az utolsó pillanatban július 28-31. között végül mégis zöld utat adott volna a nyaranta 30-40 ezer turistát vonzó fesztiválnak (a 28 ezer lakosú városban), vagy a 24. kiadást végérvényesen lefújja, esetleg – ahogy az végül megtörtént – más időpontot jelölnek ki, a fesztivál szempontjából egyik sem igazán jó döntés.
Rosszkor jött botrány
Már napokkal ezelőtt, amikor először röppentek fel az első kósza hírek, hogy bizonytalanná válhat a fesztivál hagyományos időpontja, a szállodatulajdonosok, a turisztikai vállalkozók érthető felháborodással fogadták az információt, hiszen az utóbbi évek bevételei alapján jó üzletnek ígérkezett a több tízezer turistával kecsegtető rendezvény, amely mára Európa egyik legnagyobb középkori fesztiváljává nőtte ki magát. Arról nem is beszélve, hogy azok, akik főleg külföldről július végére jó előre betervezték Segesvárra utazásukat, repülőjegyet, szálláshelyet foglaltak, most veszni hagyják pénzüket, esetleg fesztivál nélkül látogatnak el a Küküllő-parti városba.
A botrány azért is káros, mert Európa-szerte minden fontosabb turisztikai katalógusban jegyzik a népszerű kulturális rendezvényt, mi több, a rangos fesztiválnak komoly szerepe volt abban, hogy 2012-ben a város Európa-díjas lett.
A turisták pedig megszerették az 1992-ben indított eseményt, évről évre mind nagyobb számban látogatták meg Európa egyetlen lakott középkori várerődjét, hogy a Központi, az Óratorony előtti, valamint a Bohém téren megnézzék a középkort megidéző lovagi tornákat, udvari táncokat, az udvarhölgyek felvonulását, a lovagrendek, régizene-együttesek, színjátszó csoportok fellépését, és szabadon válogassanak a helyi vagy távolabbi vidékekről érkezett kézművesek portékáiból.
Persze, több mint két évtized alatt sokat változott a fesztivál arculata, színvonala. A kezdetekben még olyan tudósításokat is lehetett olvasni, mint: „csak a szemét emlékeztetett a középkorra, a középkoritól igencsak távol álló zene, vizelettől bűzlő sikátorok, alkoholizmus és drogok minden mennyiségben – röviden így lehetne jellemezni a Segesvári Középkori Fesztivált”. (Uh, 2003)
Ehhez képest tavaly még el sem kezdődtek a rendezvények, máris tele voltak az ódon utcák az angolul, franciául, németül beszélő külföldiek százaival, ezreivel. Még Ausztráliából is érkeztek vendégek.
„A város ma már többnyire a turizmusból él, különböző vendégcsalogató programokkal próbálja idevonzani az idegeneket, fellendíteni a forgalmat” – fogalmazott Gáll Ernő, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke. Szerinte a 90-es évek elején még gondot jelentett az ide igyekvők elszállásolása, de ma már teljesen a turizmusra állt rá a város, rengeteg a vendéglő, a szálloda, a panzió, és ezek mind készen állnak a tömegesen Segesvárra látogatók fogadására.
Ugyan a fesztivál történelmi hitelessége vitatható, de turisztikai hatása érvényesült. A város a maga kezébe veszi a szervezést
Nem hiteles, de hasznos
Mindez, szó szerint így igaz, ha a középkori fesztiválra fókuszálva közelítünk a témához, viszont a város új magyar alpolgármestere, Tóth Tivadar, a júniusi önkormányzati választás utáni egyik első nyilatkozatában úgy vélekedett: „Ha tetszik, ha nem, abból a felismerésből kell kiindulni, hogy Segesvár egy visszafejlődött város, amelynek az idegenforgalma sem képes nagyot lendíteni a gazdaságon. Hiányzik a turisztikai infrastruktúra és a koncepció, amely a pár órás vagy egynapos célpontból olyan várossá varázsolja Segesvárt a messziről érkezettek számára, ahol érdemes három-négy napot is eltölteni”.
„Az mindenki számára vitathatatlan, hogy egy fesztivál a kulturális diverzitás és identitás kifejezőeszköze” – hangsúlyozta az Erdélyi Riport által megkérdezett Györffy Tamás, fiatal kulturális menedzser, aki évek óta lelkes résztvevője a középkori fesztiválnak. Azt mondja: „az ókori és középkori ünnepektől eltérően a mai fesztiválok jellemzően nem évszázados szokásokra, hanem egyedi ötletekre épülnek, a művelődésben játszott szerepük is ennek megfelelően változatos. A hagyományra alapozó fesztiválok valamilyen történelmi eseményre, vagy személyre építenek, vagy utalnak, ezek emlékét szeretnék fenntartani. Segesváron a fesztiválhelyszín tárgyi és szellemi öröksége, a helyi örökség kontextusa adja a fesztivál jellegzetességét, máshol ugyanígy nemigen lehetne megvalósítani, de legalábbis az már nagy valószínűséggel nem ugyanaz lenne”.
Mindezt a történész sokkal árnyaltabban látja. Spielmann Mihály marosvásárhelyi történész, először is azt hangsúlyozta lapunknak, hogy az, amit a szervezők a középkori fesztivál kapcsán ma középkori hagyományként emlegetnek, az a nyugat-európai reneszánsz udvarokra volt jellemző és nem a kelet-európai zárt kisvárosokra. „Segesvár amúgy is a reformáció óta (a 16. század közepétől) lutheránus város volt és a korabeli puritán kereskedő társadalomban a prédikátorok mélyen elítélték az efféle világi vígságokat” – vélekedett Spielmann. Mindezek ellenére a történész nem tartja rossz dolognak a segesvári középkori játékok megrendezését, hiszen nemcsak a település forgalmát lendíti fel, de amellett, hogy elősegíti a lokálpatriotizmus erősödését, alkalmat nyújt a kapcsolatteremtésre és arra, hogy egy színháznélküli város, élő kapcsolatba kerüljön a komplex művészetekkel. Mert tavaly is rengeteg kulturális rendezvény idézte François Villon korát, idén pedig halálának négyszázadik évfordulóján, William Shakespeare életműve előtt tisztelegtek volna a Segesvári Középkori Fesztivál szervezői, a tervek közt szerepelt a Vihar című dráma előadása a segesvári várban. S ha már a tervekről esett szó, a programot beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott: az idén is tematikus előadások sokasága, színház, zene, bábelőadás, szimfonikus hangverseny, dzsessz, középkori zene, mutatványosok, lovagok, bohócok, bűvészek, képzőművészek, utcazenészek, táncosok és előadóművészek sokasága várta volna a hazai és külföldi látogatókat, július 28-31. között.
Mindebből egyelőre nem lesz semmi.
Új többség a tanácsban
Segesvár 2015 tavasza óta (Nagybányához némileg hasonló módon) polgármester nélkül működött, miután a Maros megyei Törvényszék törvényesnek mondta ki Dorin Dăneșan eltávolítását a tisztségből, akit korábban másfél év felfüggesztett börtönre ítéltek hivatali visszaélés vádjával. Feladatköreit ideiglenesen a liberális Dan Bândea vette át.
A június 5-i önkormányzati választáson a szocdem Mălăncravean Ovidiu Dumitru nyert a szavazatok 36,65 százalékával, második lett a Független Szövetség Segesvárért (UIPS) Sîrbu Ioan Iulian 33 százalékkal, míg harmadik Tóth Tivadar (RMDSZ) 11 százalékkal.
A helyi tanács új összetétele: PSD 7 mandátum, UIPS 6 mandátum, RMDSZ 3 mandátum, PNL 3 mandátum.
Liviu Pancu marosvásárhely színész, a fesztivál kitalálója, eddigi főszervezője. Nem volt elég megnyerniük a pályázatot
Hiába nyert a pályázaton
Úgy egészen biztosan nem, ahogy azt a fesztivál ötletgazdája, eddigi főszervezője, a színész-rendező Liviu Pancu elképzelte.
Bár a fesztivál idei szervezését befolyásolta az önkormányzati választás, azt aligha lehetett előre látni, hogy a politikai széljárás változását a fesztivál annyira megsínyli, hogy – középkori lovagi hasonlattal éve – rövid idő alatt kivérzik. Pancu, újságíróknak nyilatkozva, a maga részéről szintén középkorinak minősítette a módszert, ahogy a mostani segesvári városvezetés az általa kitalált, és 23 éven át megszervezett fesztivál idei kiadásához viszonyult.
A dolog előzménye, hogy idén az önkormányzat pályázatot írt ki a középkori fesztivál megszervezésére. Ennek eredményeként három hónapja a szervezés jogát a Liviu Pancu vezette Szcéna Színház Kulturális Egyesület nyerte el. A bíráló bizottság a Szcéna pályázatát tartotta a legjobbnak, ennek alapján az önkormányzat a rendezvény 400 ezer lejes összköltségvetéséből 130 ezret vissza nem térítendő támogatásként meg is ítélt az egyesületnek. A két vesztes pályázó ugyan megóvta a döntést, ám egy újabb bizottság ismét Pancu tervét találta a legjobbnak arra, hogy a város arculatát jelentősen meghatározó rendezvénysorozat idei programjait megszervezze.
Miután kétszer is értesítettek, hogy az ő pályázata a nyertes, Liviu Pancu legnagyobb megdöbbenésére, a sajtóból értesült arról, hogy elmarad a fesztivál, esetleg másik időpontban kerül rá sor.
Az ismert marosvásárhelyi színész, az Erdélyi Riportnak is megerősítette: a legutolsó pillanatig nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy július 28-án nem kezdődhet el a hétvégére tervezett középkori fesztivál. Legutóbbi levelében arra a kérdésre várt választ a városházától, hogy ha kétszer is nyertesnek nyilvánították, miért nem kötöttek vele szerződést? „Egy ilyen rangú fesztivál megbuktatásának ugyanis komoly pénzügyi vetületei vannak mind a résztvevők, mind a vállalkozók szempontjából” – fejtette ki Pancu.
A fesztivál körüli bonyodalmak hátterét az önkormányzat szemszögéből Tóth Tivadar alpolgármester foglalta össze: „A pályázatban a pályázó egyrészt beleszámolta azt, hogy ő a köztereket (ingyen) meg fogja kapni és ezeket tovább tudja adni, másrészt a várba való belépést is egy bizonyos összeg befizetéséhez kötötte volna, jegy formájában, amire megint nem volt engedélye az önkormányzattól.”
Az alpolgármester által említett kifogás, ami alapján a nyertes pályázat ellenére sem kötötték meg a szerződést a Szcéna Egyesülettel (utóbbi időközben mégis hozzálátott a fesztivál szervezéséhez), minden törvényességi megalapozottsága ellenére annyira átlátszó, hogy csak a vak nem látja, hogy itt másról, többről lehet szó, csak ezt hivatalosan senki sem meri, akarja elismerni.
A téren a beöltözött harcosok küzdenek, a háttérben talán az érdekek
Magyarázatok helyett egy kis jogászkodás
A múlt héten még úgy tűnt, a segesvári tanács végül mégis rábólint a szerződéskötésre, csakhogy a tanácsülés elmaradt, de nem ezért nem írták alá a szerződést (amelynek értelmében az önkormányzat fizeti a maga 130 ezer lejes részét), hanem mert a helyi tanács jogi szakbizottsága, illetve a tanács jegyzője negatívan véleményezte a határozattervezetet. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a tanács jogi szakbizottságának kedvezőtlen véleményezése csupán konzultatív jellegű, a jegyző törvényességi kifogásai pedig olyan „szilárd” lábakon állnak, mint ahogy azt fentebb az alpolgármester kifejtette, akkor könnyű belátni, hogy azoknak van igazuk, akik az egész történet mögött azt látják, hogy a politika megint beledugta farkincáját egy olyan ügybe, amihez semmi köze nem kellene legyen.
Sajtónyilatkozatában Tóth Tivadar alpolgármester nem tartotta helyénvalónak, hogy a város 130 ezer lejt fizessen ki a szervezőknek különböző szolgáltatásokra, a fellépők fellépési költségeinek fedezésére stb., egy olyan fesztiválért, amely a város nevét is viseli. Úgy véle: a rendezvénynek inkább bevételt kellene hoznia a városnak, nem pedig pénzt elvinnie. „Ha már pénzt szavaz meg az önkormányzat, akkor a város is megrendezhetné a fesztivált” – hangsúlyozta az alpolgármester, aki szerint át kell gondolni a rendezvény további sorsát, és eldönteni, 2017-től hogyan tovább.
Ovidiu Mălăncrăvean, Segesvár polgármestere, alpolgármesterével azonos állásponton, az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy ha szeptember elejére halasztják a középkori fesztivált, lehet, hogy azt a városháza fogja megszervezni, s erről a július 28-i rendes tanácsülésen születhet majd döntés.
Hát nem született.
A középkori fesztivál ügyét a különfélék napirendi pontnál hozták szóba, de el is halasztották, már ki tudja hányadszor, a jövő heti rendkívüli tanácsülésre.
Valami azonban mégis történt.
A tanácsülés után, melyen részt vett Liviu Pancu is, elsőnek az Erdélyi Riportnak erősítette meg, hogy a számára megalázó meghallgatása után úgy döntött, nem folytatja tovább a 23 évvel ezelőtt megkezdett projektet. Ugyanakkor nem hagyja annyiban a dolgot, nem utolsó sorban igazának bizonyításáért per indítását fontolgatja.
Ovidiu Mălăncrăvean polgármester a tanácsülés után azt mondta, hogy a fesztivál új időpontjául leghamarább szeptember 3.-ban gondolkodnak, addig pedig a polgármesteri hivatalban kineveznek majd egy igazgatótanácsot, amelyik a szervezéssel foglalkozik.
Ezzel pedig a Segesvári Középkori Fesztivál – legalábbis eddigi formájában – kimúlt.
Élt huszonhárom évet.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
