Mit üzen ma Mátyás király?

Az igazságos és erőskezű Mátyás király születésének 570., trónra lépésének 555. évfordulóját ünnepelték a kolozsváriak. Látványos lámpás-röpítés, mesemondás, zenélés, előadás hívta össze a megemlékezni kívánókat, az Amaryllis Társaság szervezésében. A 21. Kolozsvári Mátyás Napokról Kustán Magyari Attila tudósított.

Több ezer magyar és román kolozsvári gyűlt össze a Mátyás-szobor előtti téren, hogy az égbe engedett 570 lámpással köszöntsék Hunyadi Mátyást. Kisebb malőröktől eltekintve – volt, aki túlságosan hamar gyújtott be a lámpás alá, más esetben a pehelysúlyú tárgy rakoncátlankodott, és nem felfelé, hanem inkább oldalra sétált, riadt emberek közé –, a Szent Mihály-templom harangszavára engedték fel a lampionokat, s azok aztán, megadva magukat a szélnek, előbb Mátyás szülőháza, majd a Fellegvár felé szálltak.

Megelevenedő Mátyás-mese A király szülőházában több tucat gyermek és szülő részvételével közös mesekönyvet állítottak össze szombaton délelőtt. A szervezők, kürtőskalácsot használva hangerősítőül, előbb felszólították a megjelenteket, hogy a király szónokai hallgattassanak meg, a szabályok alapján várnagyokat jelöltek ki – a munkára kész anyukák-apukák sorából –, és elhangzott az a mese, amelyet a gyerekeknek kellett megrajzolniuk. A várnagyok feladata volt, hogy a részeire bontott mese egy-egy mozzanatát elmagyarázzák a kisebbeknek, és ügyesen vezessék a színes ceruzáikat, ecseteiket. Egy-egy asztal köré féltucatnyi gyerek tömörült; előbb fittyet hányva az instrukcióknak, maguk kalandoztak el a tengernyi fehér papíron: ki madárkát, ki embert rajzolt maga elé, míg a gondos szülők nem terelték őket az együttműködés irányába. A ficfakirály című mese megrajzolása alatt a Csereklye zenekar húzta a talpalávalót, így azok a kicsik és nagyok, akik táncolni szerettek volna, a székektől megszabadulva ropni kezdték a több évszázados házban. A mese végül elkészült, a gyerekek ujjongva dicsekedtek a maguk rajzával, és kíváncsian figyelték, hogy Mátyás király rajzkoronája csinosabb lett-e a mások papírján.

Szólni a többségi társadalomhoz is Az elkészült rajzokat az elképzelések szerint mielőbb könyvvé formálják Kürti Andrea illusztrátor segédletével, ezeket pedig szétosztják az alkotásban részt vevő kicsik között. Macalik Arnold, az esemény egyik szervezője szerint azonban nemcsak egy belterjes rendezvénysorozat gazdái szeretnének lenni, hanem megszólítják a románokat is. Huszonegyedik alkalommal ünneplik meg Mátyás király születésének évfordulóját, az eddigi rendezvényeken is arra törekedtek, hogy az érdeklődők szűkebb körét minél tágabbra nyissák: az idei lampionos mozzanattal éppen azt tervezték, amit végül sikerült is elérniük, hiszen több ezer ember figyelmét hívták fel Hunyadi Mátyás személyére, ezáltal a szombati és vasárnapi programpontokon is a reméltnél többen jelentek meg.
Az Amaryllis Társaság egyébként hosszú évek alatt kialakult baráti közösséget tömörít, vallomásuk szerint olyan értékeket szeretnének átadni a városlakóknak, amelyek a mindennapi élet részét képezik. A többségi társadalom megszólítása az elmúlt évek során jellemezte őket, habár az utóbbi egy-két esztendőben ez némileg háttérbe szorult. Macalik Arnold úgy véli, a nyelvi különbségek gyakorlati nehézségei ellenére változtatni kell azon, ahogyan a két nemzet egymás mellett, mindenféle áthallások nélkül lakja a várost.

Mese három szemszögből Az idei kolozsvári Mátyás Napok egyik legizgalmasabb momentumának ígérkezett az a beszélgetés, amelyben egy művészettörténész, egy néprajztudós és egy pszichológus közelítette meg a királyról szóló meséket.
Figyelembe véve, hogy hosszú és kalandos uralkodásról van szó, királysága művészettörténeti korszakot is jelent, Lupescu Radu művészettörténész szerint Mátyás személye bőven ad muníciót a róla kialakult történetekhez. Érdekes uralkodóról beszélünk, hiszen nyitott a nyugat felé, ugyanakkor szinte minden évben viselt hadjáratot, a rengeteg esemény pedig oda vezetett, hogy a cselekedeteiről számos történet alakult ki. Mátyás király személyét azonban hiba volna elszakítani az apjáétól, akiről szintén keringtek történetek, az viszont egyértelmű, hogy a különbségek is szembeötlőek: Hunyadi János esetében inkább a török hadjáratokra fektettek hangsúlyt, vezérként jelenítették meg, míg Mátyás más figuraként jelenik meg.
Királykultusz persze korábban is létezett, elég Szent Istvánra vagy Szent Lászlóra gondolni, vagy akár a ma nem túl közismert Nagy Lajosra, aki szintén álruhás király szerepében tetszelgett – róla szóló anekdoták szereplőjévé vált később Hunyadi Mátyás.
Az igazságos királyról szóló történetek nem annyira Mátyás személyéről, mint inkább a mesemondókról rántják le a leplet Keszeg Vilmos néprajztudós véleménye szerint. Minden korszaknak megvannak a maga hősei, bolondjai és haramiái: a bolond az, aki megkerüli, a haramia pedig, aki megsérti a társadalmi normákat. Mátyás mint hős évszázadokon keresztül eszményeket testesített meg, és nem feltétlenül azokat, amelyek az ő korszakát jellemezték. Az ország- és vallásalapító hősök mellett léteznek az országot megvédő figurák, akik sorába Mátyás király is behelyezhető, a 18. századtól számított új hős, az értelmiségi, szintén jellemzi őt. A róla szóló történetekből kirajzolódik, hogy ő tiszteli az erőt, az értékeket, a leleményességet, az őszinteséget, ugyanakkor a szegények pártolója, felkarolja a dolgozó embereket, a hatalmukkal eltelt hatóságokat pedig rendre utasítja. Keszeg meglátása szerint tehát széles skálán mozognak az értékrendek, amelyek Hunyadi Mátyás nevéhez kapcsolódnak, ugyanakkor a történetek műfaja is sokféle.
A királyról szóló történetek abban a korban születtek, amikor a meséket felnőttek mondták, felnőtt hallgatóság számára. Érdekes megfigyelni, hogy a népmesékben mindig a jó győz, s a gonosz elnyeri méltó büntetését, ezek az elemek pedig a Mátyás-történetekben is jelen vannak, Antalfai Márta pszichológus szerint. Miután az ország szétesett a Mátyás királyt követő időszakban, érthető, hogy a nép nosztalgiával tekintett a néhai uralkodójára, akinek a személye önmaguk „isteni énjét”, erkölcsi tisztaságát is szimbolizálta. A mese a lélek mélyéig hatol, és onnan hozza felszínre azokat a vágyakat, amelyekre az emberek áhítoznak: a kapzsik, telhetetlenek megbüntetését, a jók megjutalmazását, az értékek védelmezését stb. – Mátyás mint igazságos király ezt jelképezte, ugyanakkor mint okos király a bölcsesség, talpraesettség elismerését is.

Gyerekeknek ajánlott! Kisebbek számára kifejezetten ajánlott a Mátyás király-mesék felolvasása, a pszichológus véleménye szerint pedig nem érdemes ezeket megbeszélni, legalábbis jobb, ha ülepedni hagyjuk a leszűrendő tanulságokat. A beszélgetésen elhangzott meglátások szerint érdemes arra is odafigyelni, hogy a mellékelt rajzok helyett a gyerek képzelőerejére bízzuk a mese vizuális megjelenítését, ezzel is elősegítve a készségek kialakulását. A néhai uralkodó jóságos alakja 570 év elteltével is hatással lehet ránk, valós és vélt figurája, történetei az igazságot hirdetik napjainkban is – nemcsak a kisebbek, hanem bárki számára.