Marosvásárhely: kihangosított és elhallgatott botrányok

2016. 11. 20. 19:47

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc katolikus gimnázium „korrupciós ügyétől hangos” a román és a magyar sajtó egyaránt, miközben a város jelenleg folyó legnagyobb infrastrukturális beruházása körül súlyos az információhiány. Ma még nem látni, valóban út épül-e itt, de a PSD már profitált az építkezés körüli kampányból. Ki mit fed el a Rákóczi gimnázium ügyével? Parászka Boróka írása.

 

Felüljáró a semmiből a semmibe

 

„Törvénytelen iskolaalapítás”, az igazgató jogszerűtlen kinevezésének valamint hivatali hatáskör túllépésének gyanújával indított eljárást a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc líceum ügyében. November elején őrizetbe vették Ștefan Someșan megyei főtanfelügyelőt és hatósági felügyelet alá vonták Tamási Zsolt igazgatót is. Az eddig ismert ügyiratok szerint az iskola 328 diák érdekeit sértette meg, mert a 2015-2016-os tanévben olyan intézményben tanultak, amely nem rendelkezett működési engedéllyel, s így az itt folytatott tanulmányok sem ismerhetők el – legalábbis a DNA átirata szerint.

Az eljárás jelenleg is tart, így még nem tudható, valóban megalapozott-e az ügyészség gyanúja, és ha igen, kit ért tényleges, eszmei vagy anyagi kár a II. Rákóczi Ferenc gimnázium működése révén. Bár az (elsősorban az RMDSZ-t illető) politikai viták élesek, ebben az ügyben nem látott napvilágot egyetlen számszerűsített adat sem.

Van viszont egy olyan, a katolikus gimnázium ügyével párhuzamosan futó nagy értékű beruházás, amelynek az anyagi háttere ismert, s amely az egész várost, és Marosvásárhely vonzáskörzetét egyaránt érinti. Ez azonban ma még nincs úgy a figyelem középpontjában, mint az „illegális iskolaalapítási ügy”.

A Marosvásárhelyt a Szászrégen-Segesvár tengelyen elkerülő utat 2004-ben hagyták jóvá, azóta többrendbeli nyomvonal-módosítás történt (a nyomvonal kék színnel a térkép jobb oldalán). Számtalan kérdést vetett fel az útszakasz által érintett környezetvédelmi terület (itt található a város „tüdeje”, a Somos tető mögötti völgy), az itt parcellázott magánterületek kisajátítása, és az ezen a területen terjeszkedő városi-falusi infrastruktúra. (A nyilvánosan, több rendben benyújtott panaszok szerint az itt élők számára például nem biztosítanának feljárót az itt elhaladó gyorsforgalmi útra).

Több, sikertelen közvita előzte meg a beruházást, ezekre a spanyol építtető cég (Copsia Constructora Pireneica), illetve annak helyi leányvállalata nem delegált döntési jogkörrel rendelkező képviselőt. A tavalyi évben a kisajátított telkek ügyében indított per után (amelynek keresetét végül az illetékes bíróság elutasította) Ghiocel Matache szállításügyi miniszter írásban elismerte: a Román Közút- és Autópálya-kezelő Társaság kifutott a határidőből. A Koronka-Jedd-Marosszentgyörgy-Nagyernye közé tervezett, 2007-2013-as európai uniós alapokból megpályázott 12 kilométeres utat nem lehet határidőn belül befejezni, ezért leállítják a 2014-ben elkezdett építkezéseket. Az 59,2 millió eurós beruházás úgy tűnt, semmivé lesz – egészen 2016 nyaráig. Az önkormányzati választási kampány hajrájában aztán, a már visszavont, lemondott útépítés nyomvonalán váratlanul újra megindult a munka.

A forgalmat - és a közvélemény figyelmét - ideiglenesen elterelték

 

A Maros Megyei Múzeum munkatársai kezdték meg az útépítések során szokásos régészeti feltárásokat. Soós Zoltán, a múzeum igazgatója kérdésünkre elmondta: idén tavasszal kereste meg az építtető cég a múzeumot a kéréssel, hogy folytassák a feltárást, és késve ugyan, de megtérítették a tavaly elvégzett munka költségeit. A múzeum a nyár folyamán befejezte a munkát, de annak a költségeit többszöri megkeresésre sem fizette ki az építtető – erősítette meg Soós Zoltán, aki úgy összegezte: a kiadások hatvan százaléka egyelőre fedezetlen. A július-augusztusi feltárás után októberben, másfél hónappal a parlamenti választási kampány előtt gyorsultak fel újra az események. A Jeddet és Marosvásárhelyt összekötő úton elkezdték megépíteni a gyorsforgalmi út egyik átvezető elemét úgy, hogy az itt elhaladó forgalmat egy ideiglenes útszakasz felépítésével terelték el. A betonszerkezet egy hónap alatt elkészült, de jelenleg a „semmiben” áll, nem látni, honnan-hova vezet majd itt át út. Egy lazán gyalult nyomvonal látható Koronka és Jedd felé is, néhány betonelem és haszongépjármű vesztegel a területen. A Nyárád-mente legforgalmasabb útvonalán, Marosvásárhely „metropolisz övezetében” hatalmas gödör tátong, akadozva halad a sűrű forgalom. Bár a térség legnagyobb volumenű beruházásáról van szó, az érvényes jogszabályokkal ellentétben sehol semmilyen felirat nem jelzi: milyen beruházó, milyen határidőkkel és min dolgozik itt? Egyetlen cégjelzés, tájékoztató elem sem került ki.

A napokban közérdekű adatigényléssel fordulunk az illetékes hatóságokhoz, hogy követni lehessen: a minisztérium által tavaly fel nem használhatónak minősített forrásokat idén miből és hogyan pótolja a megrendelő, a 12 éve forgalomban lévő hatástanulmányokat hogyan aktualizálták.

Victor Ponta kormányfő 2014-ben avatta fel az építőtelepet

 

Most egyelőre csak annyi látszik, a semmibe épített gyorsforgalmi átkelő, az erdőirtáson átvezető gyalult földút politikailag fontos. 2014-ben maga az elnökválasztási kampányban részt vevő Victor Ponta avatta fel az akkor még üres mezőben a munkálatokat. Az avatás után két évig semmi sem mozdult Marosvásárhely határában – egészen az újabb választási hajráig Most azonban azoktól a cégjelzés nélküli munkagépektől hangos a környék, amelyek nem tudni kinek, mennyiért és hogy dolgoznak.

És hangos még a sajtó a II. Rákóczi Ferenc gimnázium korrupciós ügyétől, amelyben a DNA nyomoz. Az utóbbi iskolaügyben, mint tudjuk, több letartóztatás is történt. Az előbbi, 59,2 millió eurós beruházással kapcsolatban nincs ilyen jellegű intézkedésről megerősített információ.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!