Köldökzsinórvér: megéri tárolni?
2016. 08. 04. 20:37Romániában jelenleg kizárólag magáncégek foglalkoznak a köldökzsinórvér levételével és tárolásával. Tasnádi-Sáhy Péter kétrészes riportja arra keresi a választ, miért lehet hasznos ez az eljárás, s hogyan vehető igénybe ez az egészségügyi szolgáltatás.
A szülői szerepkörben az egyik legnehezebb tétel, hogy egy másik ember életével kapcsolatban kell hosszú távú döntéseket hozni: milyen irányba fejlődjön inkább, mitől tartsa távol magát, összességében hogyan ossza be az erőforrásait, hogy mindenféle veszélytől minél inkább védve legyen, adott esetben betegségektől is, a minél teljesebb és értékesebb emberi élet reményében.
Bizonyos döntések korrigálhatóak, bizonyos kapuk viszont egy adott pillanatban lezárulnak. Utóbbi csoportba tartozik a kizárólag szüléskor elraktározható, őssejteket tartalmazó köldökzsinórvér levétele (avagy nem levétele) is, melynek „bespájzolásáról”, a raktározást végző magáncég kiválasztásáról már a terhesség ideje alatt dönteni kell. A döntés viszont nem könnyű, hiszen egyik oldalon ott áll a gyermek érdeke, a másikon pedig az ésszerűség, lévén szó tulajdonképpen egy befektetésről, aminél érdemes megtérüléssel számolni (elsőre nem látszik, lakáskasszáról, avagy Holdon árult telekről van-e szó). Az információ sok, a támpont viszont kevés, ezért döntöttem úgy, hogy kétrészes riportot szánok a témának. Ebben az első részben az otthonról, minden szülő számára egyaránt elérhető tudnivalókat összegzem, a következőben pedig a romániai piacon fellelhető szolgáltatások minőségének járok utána.
Még nem specializálódott
Na de kezdjük az alapokkal. A köldökzsinórvér, mint a neve is mutatja, a köldökzsinórból, illetve a méhlepényből nyerhető ki, és nagyban különbözik a nagyobb gyerekek, valamint a felnőttek vérétől. Mivel a benne lévő hemoglobinok nem alkalmasak az oxigén szállítására, így ezek a vérsejtek nagyon hamar elhalnak, ha nem kezdünk velük semmit, a szülés után orvosi hulladékként megsemmisítésre kerülnek. Manapság viszont már van lehetőség elraktározni (Romániában kizárólag magáncégekkel szerződve) a köldökzsinórból kinyert életképes őssejteket, akár 20 évre is, természetesen bizonyos (előteremthető, de azért elég borsos) anyagi ellenszolgáltatás fejében.
Már csak ugye azt kéne tudni, hogy mi is az az őssejt, és miért kell belőle készleteket halmozni. Nem feltétlenül szakszerű definícióval élve az őssejt olyan sejt, ami még nem specializálódott semmilyen feladatra, tehát nem lett belőle, teszem azt, vérsejt, (hámsejt, szívizomsejt, idegsejt, stb.) bár ez csak korlátozott esetben jelenti azt, hogy bármilyen sejtté képes átalakulni. Az igazi őssejt az ondó-, illetve a petesejt találkozásakor jön létre. Ez az egyetlen sejt ezután osztódásnak indul, kialakul az embrió, aztán pedig az emberi szervezet. Ez az ős-őssejt, minden sejttípus létrehozására képes még (szakszóval: totipotens). Az ilyen típusú sejtekkel viszont a legtöbb országban tilos kísérletezni, vagy csak erősen korlátozva lehet, hiszen ezek a beavatkozások jellemzően a fejlődő embrió életébe kerülnek. A komoly etikai kérdéseken túl azt is érdemes tudni, hogy a tudomány jelenleg nem képes még befolyásolni, hogy ezek az embrionális őssejtek mivé alakuljanak, ergo a Kínában vagy Latin-Amerikában elérhető illegális eljárások nem csak etikátlanok (hiszen, amennyiben nem klasszikus csalásról van szó, az őssejtek megölt embrióból vagy elhalt magzatból származnak), de veszélyesek is, legtöbbször több kárt okoznak, mint hasznot.
Úgynevezett szöveti-őssejtek, kis számban, a felnőtt szervezetben is megtalálhatóak. Alapesetben ezek biztosítják a folyamatosan használódó sejtek újratermelődését, illetve ezek „sietnek segítségünkre,” javítanak, gyógyítanak bennünket bármilyen sérülés (akár egy horzsolás), károsodás esetén. Az őssejt-típusok szervrendszerenként különböznek, tehát egészen más őssejt kell a hasnyálmirigy gyógyításához, mint a csontképzéshez.
Felnőtt szöveti-őssejteket többféle módszerrel is ki lehet nyerni az emberi testből. A legismertebb forrás talán a csontvelő, amihez a csípőtövisekből, esetleg a szegycsontból szoktak „hozzájutni” speciális tű segítségével. A másik alkalmazott megoldás a perifériás vér, nem részletezem, de előkezelés után közvetlenül a keringésből is kinyerhetőek (csontvelő eredetű) őssejtek. A harmadik forrást pedig a most górcső alá vett köldökzsinórvér jelenti, amiben az előzőekhez hasonlóan szintén szöveti, csontvelő eredetű őssejtek találhatóak.
A vérellátáshoz hasonló rendszer kellene
Fentiekből kifolyólag az a remény, hogy a köldökzsinórvérből kinyert őssejtek valamiféle varázselixírként funkcionálnak, amivel épp megszülető gyermekünket minden bajtól megóvhatjuk, a tudomány mai állása szerint mindenképpen téves, hiszen ezek sem mindenné átalakulni képes embrionális őssejtek, jelen pillanatban kizárólag vérképzőszervi megbetegedések esetén a csontvelő pótlására lehet őket felhasználni. Ez a helyzet az első 1989-es, Egyesült Államokbeli köldökzsinórvér transzplantáció óta nem változott. Természetesen ez sem kevés, hiszen ma már több mint 80 vérképzéssel kapcsolatos betegséget, köztük a leukémia bizonyos fajtáit is tudják ezzel az eljárással hatékonyan kezelni. Azt viszont érdemes figyelembe venni, hogy a leukémia egyes formáit genetikai defektus okozza, ami már a köldökzsinórvérben is jelen lehetett.
A szakemberek egy részének véleménye szerint a saját őssejtek egyéni tárol(tat)ása helyett, sokkal jobb megoldást jelenthetne egy, a vérellátáshoz hasonló rendszer, ahová mindenki térítésmentesen felajánlhatná a szüléskor kinyerhető köldökzsinórvért, és bárki fordulhatna ide betegség esetén megfelelő donorért. Mivel ilyen Romániában nem áll rendelkezésre, maradnak a piacon fellelhető vállalkozók.
A köldökzsinórvér tárolásával foglalkozó cégek szolgáltatásainak ismertetését, illetve cégek képviselőinek szolgáltatások mellett szóló érveit a következő részben ismertetjük.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
