Szép kilátások

2016. 01. 18. 19:24

Egy január 17-ei Financial Times cikk szerint több EU-s ország (Ausztria, Dánia, Németország, Hollandia) is gondolkodik Cameron brit miniszterelnök javaslatán, miszerint meg kéne kurtítani az Unión belüli (tehát más tagállamból érkező) migránsok szociális juttatásait. Tasnádi-Sáhy Péter jegyzete.

 

A történet valahol ott kezdődik, hogy David Cameron brit miniszterelnök a tavalyi választási kampányban megígérte a választóinak, népszavazást ír ki az uniós tagságról. Viszont, mivel személy szerint nem szeretné, hogy az istenadta nép a kilépés mellett döntsön, ezért elkezdett bizonyos kedvezményekért lobbizni országa számára, melyek közül a keleti blokkot húsbavágóan érintő tétel az lenne, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó EU-s állampolgárok nem kapnának ott tartózkodásuk első négy évben munkanélküli segélyt. Ez ügyben járt január 7-én rövid látogatáson Budapesten Orbán Viktornál, aki a legtöbb kérdésben támogatónak mutatkozott brit kollégája felvetéseivel kapcsolatban, a segélyek ügyében viszont az éppen az ő nyomdokain taposó lengyelekkel takarózott, mondván, ami ez ügyben jó Varsónak, neki is megfelel, hiszen a magyar statisztikai hivatal adatai szerint 55 ezer magyar munkavállaló dolgozik Nagy-Britanniában, szóval ez a kérdés őt nem is igazán érinti.
Ezzel szemben a brit nagykövet már 2012-ben 300 ezer magyar munkavállalóról beszélt, s 2013-ban legalább 85 ezer magyar munkavállaló érkezett a legnépszerűbbnek számító Nagy-Britannián kívüli európai célországokba, jelenleg az egyéb EU-s országban tartósan letelepedett magyar munkavállalók száma több becslés szerint félmillió körül lehet. Akinek nagynak tűnnek ezek a számok, érdemes egy pillantást vetnie a román adatokra. A 2014-es demográfia évkönyv szerint tavalyelőtt 80 ezer fővel csökkent a román népesség, az elmúlt 25 évben pedig, de főleg a 2007-es EU csatlakozás óta milliós nagyságrendű volt a kivándorlás, leginkább Olaszország és Spanyolország irányába.
Szóval könnyen belátható, hogy mind Magyarországot, de legfőképpen Romániát érinteni fogja, ha

egyre több tagállam – leginkább a migrációs válság hatására – a segélyezési politika szigorítása felé tolódik el,

akár az összeurópai szabályokból kiiktatva a szolidaritási faktort.
Persze, hogy miként, arról lehet vitatkozni. Első kézből azt mondaná az ember, hogy legalább majd többen maradnak itthon vagy jönnek haza. Lehet ebben némi igazság, az viszont nagy kérdés, hogy kik maradnak, az pedig még inkább, hogy kik mennek ezután is el.
Egyértelmű, hogy a társadalom leghatékonyabb, legproduktívabb, legbátrabb része, még inkább, mint eddig. Akinek megfelelő képzettség, tudás van a kezében, akinek kevésbé van szüksége védőhálóra, mert nem fél, hogy leesik. Aki céltudatos, aki a terveihez, céljaihoz a legjobb körülményeket keresi, aki nehezített terepen is jól mozog, sőt még inkább inspirálja, hogy csak a legjobbakkal kell versenyeznie, főleg, hogy a szigorúbb szabályok mellett a tét (azaz a fizetés) is nő.
Mármint ott, azokban a távoli célországokban, merthogy a származási országokban, a jól működő agyszivattyú másik oldalán pont ellentétes lesz a hatás. Itt maradnak a minimálbérek, az összeszerelő országok, és a következménynélküliség.
Nem baj, ha a DNA továbbra is szorgosan dolgozik, legalább friss olvasnivalóból mindig kapunk utánpótlást a sittes politikusoktól.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!