Kommandó a semmibe

A publicista az a madár, aki nem mindig szereti, ha igaza van. Alig több mint egy hete keseregtem azon, hogy a kvótaellenes magyarországi népszavazást övező bárgyú populizmus meg fog fertőzni minket is, akik menekültet legfeljebb fényképen látunk, és tessék, most itt van, durvábban, mintsem bölcselmünk álmodni képes. Tasnádi-Sáhy Péter írása.

Kisebb incidens zavarta meg vasárnap a Kommandói Napok eseménysorát. Szíriai fagylaltos furgonokba bújt migránsok érkeztek a falu határába, áttörték a Grenzkommando vámot. A szolgálatos határőrök végül sikeresen megállították az illegális fuvarozókat, előállították a határt törvénytelenül átlépő szíriaiakat. Azok spontán tüntetésbe kezdtek, eurót, Németországot és nőket követelve. A hatóságok azonban kitartottak, feltoloncolták őket a kommandói gőzös szerelvényére, és elküldték „Merkel nagymamájukhoz” – írja Sikeres falunapok Kommandón című cikkében a Háromszék. Mindez persze nem a valóság, hanem „a kommandói fiatalok által megrendezett paródia”, amit az egybegyűlt 200 érdeklődő vidáman nézett.
Nyomor a sokadik hatványon. Először is nyilvánvalóan azért, mert egy falunyi ember Csíksomlyótól 100 kilométerre viccesnek tartja más emberek tragédiáját, sőt szándékosan viccet csinál, gúnyt űz belőle.
Másodsorban azért mert a környék egyik legolvasottabb sajtóorgánuma ezt az eseményt kritika nélkül, sikeres falunapként tudósítja.
Harmadrészt azért, mert egy gazdag kultúra (ízelítőként elég csak Balázs Lajos tanár úr munkásságába belekóstolni, hogy a székely népi hagyomány milyen gazdag világképet őrzött és működtetett a közelmúltban is) ilyen mélyre süllyedt, egyik fontos eszközében, az alakoskodásban, ennyit tud kiszűrni a világból, a Napból, Holdból és mindenféle csodálatos mágikus cselekedetből a „tolonc” és a „kisvasút” maradt.
Ráadásként pedig azért, mert az egyház és a politikum hallgat, az erkölcsi és a közösségi immunrendszer lebénult. Egyetlen reményünk a gyógyító csend maradt.