Amivel Iohannis tartozik

2014. 11. 19. 18:17

„Bízom benne, hogy hamarosan magától értetődően írhatom le azt, amit most, a jelenlegi szabályozás, okiratok alapján nem. Hogy Románia államelnökét úgy hívják: Klaus Johannis.” Parászka Boróka írása.

 

Apák, nagyapák nevei tűntek el a semmibe. A helyzet abszurd, és áttekint-hetetlen. Mégis megszokta, beletörődött az emberek többsége.

Jelentős zavart okozott a frissen megválasztott államelnök, Klaus Iohannis nevének helyesírása. Politikai karrierjét a nagyszebeni polgármester szászként, a német kisebbségi szervezet küldöttjeként kezdte, csúcsra azonban liberális jelöltként jutott, államfői kinevezésén román helyesírással szerepel majd a neve. I vagy J?  Látszólag egyetlen betű a különbség, valójában benne van a huszadik század erdélyi, romániai történelmének legmélyebb drámája.
Romániában évtizedeken át hatalmi erőszakkal vették el, hamisították meg emberek százezreinek identitását. Családnevek évszázadok alatt kialakult formáját változtatták meg, románosították. Évtizedeken át fordították le és anyakönyvezték a kisebbségi közösségekhez tartozó emberek személynevét románra. Erdélyben minden családban van olyan ember, aki nem azon a néven élte le az életét, mint ami a személyi irataiban szerepelt. Akinek más nevet vezettek az anyagkönyvi kivonatára,  a tanulmányi oklevelére, a házassági szerződésére, a halotti bizonyítványára és a sírkövére. Egy emberhez sokszor több névváltozat is köthető: román fonetikus átírás, magyar verzió, de ékezetek nélkül, helytelen ékezetekkel ellátott, román személyneves, magyar személyneves. Apák, nagyapák nevei tűntek el a semmibe. A helyzet abszurd, és áttekinthetetlen. Mégis megszokta, beletörődött az emberek többsége. Pedig – bízvást állíthatjuk – ez a romániai kisebbségek történetének legnagyobb mértékű, legelterjettebb jogsértése. Ma is eleven mementója annak, hogy ebben a nemzetállamban milyen mélyen, alapjogokat – például a szabad identitásválasztás jogát – sértő módon működött a kisebbségpolitika.
Iohannis-Johannis is áldozata ennek a folyamatnak: az új államelnök maga nyilatkozott arról, hogy születésekor a hatóságok megtagadták szülei kérését, családjuk ötszáz éve használt nevét nem anyakönyvezték a német helyesírás szerint. Így lett Johannisból Iohannis.
Egy jogtisztelő, kisebbségi jogokat tiszteletben tartó államfő nem térhet napirendre ilyen jogsértés fölött, nem törődhet bele, nem támogathatja még hallgatólagosan sem az identitás-cserét, -hamisítást.
Két és fél évtizeddel a rendszerváltás után, akkor, amikor a román állami vezetés fenntartja, hogy tiszteli és biztosítja a kisebbségi jogokat, eljött az ideje a kárpótlásnak, a jogsértések korrekciójának.
Klaus Iohannissal kapcsolatban többször felmerült a vád: igazából nem vállalja fel a kisebbségi érdekképviseletet, nem következetes kisebbségi érdekérvényesítő. Sokat enyhíthetne a hasonló kételyeken, ha tenne azért, hogy az elvett neveiket visszakaphatnák a nemzetállami nacionalizmus hazai áldozatai. Ha könnyített eljárással, a jelenleg érvényes adminisztratív szabályokat leegyszerűsítve, illetékmentesítve ki-ki kérhetné saját nevének választott, vállalt, nemzeti identitásának megfelelő átírását. Minden okiraton: születési, házassági leveleken, iskolai bizonyítványokon. Generációkra visszamenőleg is. Felelősek vagyunk saját magunk, szüleink és nagyszüleink nevéért. Mindenkiért, akik elszenvedték ezt a jogtiprást.
Költséges, az egész közigazgatást érintő kampány révén teljesíthető ez a program, de azt hiszem, alapvető feltétele annak, hogy a román nacionalizmus szembenézzen önmagával, hogy a hazai adminisztráció strukturálisan is számot vessen azzal, miféle tétje van a nyelvi jogoknak. Hogy teljesen új, nacionalizmustól mentes, tiszta, a személyi alapjogokhoz kötődő kisebbségpolitika szülessen ebben az országban.
Személyes érdeke ez Klaus Iohannisnak: ha felvállalja ezt az ügyet, immár senki sem állíthatja, hogy kompromisszumot kötött saját identitásának kárára, hogy eladta a J-t, erdélyi szászságát egy román államelnöki I-ért. És végre azt is fent lehet tartani, fenntartások nélkül, hogy Romániának egy kisebbségi jogokra érzékeny, a beidegződésekkel, megbélyegzéssel, diszkriminációval bátran szembeforduló elnöke van. Bízom benne, hogy hamarosan magától értetődően írhatom le azt, amit most, a jelenlegi szabályozás, okiratok alapján nem. Hogy Románia államelnökét úgy hívják: Klaus Johannis.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!