Ügyek gyűrűjében Ponta kampánya
2014. 11. 01. 22:37Sorra indulnak a korrupciós bűnvádi eljárások a Victor Ponta kormányfőhöz és államfőjelölthöz közel álló szociáldemokrata politikusok ellen. SZÉKELY ISTVÁN politológust Cseke Péter Tamás arról kérdezte, mindez hogyan befolyásolja az elnökválasztást, amelynek első fordulóját a hét végén tartják.
Victor Ponta kormányfőnek és államfőjelöltnek a múltját belengő titkosügynök-vádak mellett a korrupcióellenes ügyészség (DNA) offenzívájával is szembesülnie kell az elnökválasztási kampány hajrájában. Az utóbbi napokban a DNA bűnvádi eljárás-sorozatot indított a miniszterelnököt körülvevő magas rangú politikusok ellen, amely még a Szociáldemokrata Pártban (PSD) dúló belső hatalmi harcokat is felszínre hozta. A kérdés csak az, hogyan befolyásolja mindez az államfőválasztás végkimenetelét.
A Microsoft-dosszié
A PSD több vezető politikusának már szeptemberben meggyűlt a baja az ügyészséggel. Akkor robbant ki a Micfrosoft-dosszié néven ismert korrupciós ügy, amelynek felgöngyölítésével példátlan visszaélés-sorozatra derülhet fény. Nem kevesebb, mint kilenc miniszter ellen indult vagy készül bűnvádi eljárás, közülük hét a PSD volt vagy jelenleg is aktív politikusa. A dosszié lényege, hogy az ügyészek szerint a kormány 2004 áprilisában a román államot megkárosító és törvénytelen licenc- és számítógép-vásárlási szerződést kötött a Microsoft cégóriással. Ezt a szerződést az egymást követő kormányok meghosszabbították, szintén törvénytelenül. A gyanú szerint több érintett miniszter hivatali hatalmával visszaélve nyerészkedett az ügyön: állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadtak el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló szerződéseket hagyjanak jóvá. A vádhatóság szerint az iskolai Microsoft-licencekre 2004-ben kifizetett 54 millió dollárból 20 millió a nagyszabású közbeszerzés jóváhagyásában és lebonyolításában érintett minisztériumi döntéshozókhoz vándorolt.
Az erdő-visszaszolgáltatási ügy
A Microsoft-dossziénál is fájóbbnak ígérkezik a PSD számára az október elején kirobbant illegális erdőrestitúcióval kapcsolatos ügy. Ebben ugyanis a párt szürke eminenciásaként emlegetett Viorel Hrebenciuc képviselőházi frakcióvezető, Ilie Sârbu szenátor (Victor Ponta apósa), Dan Şova szenátor (Victor Ponta kampányának szóvivője) és Ioan Adam képviselő ellen indult bűnvádi eljárás. Az ügyészség már a parlament jóváhagyását is kérte Hrebenciuc és Adam előzetes letartóztatásához. Előbbi hamarosan fogdába is került, mert időközben lemondott a mentelmi jogáról.
Viorel Hrebenciucot (fotónkon Ponta táraságában) befolyással való üzérkedéssel, bűnszövetkezet megalakításával gyanúsítják. Konkrétan arról van szó, hogy közbenjárt az önmagát a nagybojár Nicolae D. Ghika örököse, Elie Vlad Sturza utódjának valló Paltin Sturza érdekében, aki bírósági határozattal akart jelentős erdőterületet megszerezni Moldovában. Hrebenciuc azt követően járt közbe az ügyben az ügyészek szerint, hogy a Bákó megyei erdészeti igazgatóság megfellebbezte a Kovászna megyei törvényszék ítéletét, amellyel Paltin Sturza 43 ezer hektárt kapott volna vissza, holott eredetileg csak 23 ezer hektárt kért. Hrebenciuc szerette volna „lecsillapítani” az erdészeti igazgatóságot, ezért felvette a kapcsolatot a Romsilva vezérigazgatójával, Adam Crăciunescuval. A közvetítő az ügyészek szerint az ügyben Ilie Sârbu volt, akire „igen hallgatott” a vezérigazgató. A DNA lehallgatott telefonbeszélgetések jegyzőkönyvével is bizonyítná a vádakat.
Az erdőrestitúciós ügy kirobbanása után Hrebenciuc ellen újabb bűnvádi eljárás is indult, szintén befolyással történő üzérkedés gyanújával. A politikus ugyanis megijedhetett a vádaktól, és felvette a kapcsolatot Dan Şovával. Beszélgetésüket szintén lehallgatta az ügyészség. Így derült ki, hogy Hrebenciuc egy újabb amnesztiatervezet előterjesztését kérte a szenátortól, akinek állítólag támogatást ígért a párt elnöki tisztségének megszerzéséhez, ha Victor Ponta az államfőválasztás után távozik az alakulat éléről.
Şova tisztség nélkül, Dragnea elnök lenne
A frakcióvezetőt ért újabb korrupciógyanút Victor Ponta pártelnök-kormányfő nem kívánta kommentálni, csak annyit jegyezett meg, hogy hiába van elnökválasztási kampány, a hazai média csak két „szereplővel” foglalkozik, vele és a DNA-val. Mindenesetre Victor Ponta érezhette, hogy a DNA hadjárata beleszólhat a választási eredményeire is, ezért sürgősen felfüggesztette összes párttisztségéből Şovát, illetve további két politikust, aki nyilvánosan gyalázta egymást, ártva a párt megítélésének.
A PSD-t nem csak a korrupciós vádak gyengítik, hanem belső hatalmi harcok is feszítik. Ezek annak nyomán kerültek felszínre, hogy Hrebenciuc támogatást ígért Şovának a pártelnöki tisztségre. Erre reagálva Liviu Dragnea kormányfő-helyettes, PSD-főtitkár máris bejelentette, hogy megpályázza a pártelnöki – egyben a miniszterelnöki – tisztséget, ha Ponta megnyeri az államfőválasztást. Csakhogy a PSD megyei kiskirályainak képviselőjeként ismert Dragneának szintén gondja van az ügyészséggel. Éppen a bejelentésének a másnapján több mint száz tanút hozatott buszokkal Bukarestbe a legfelső bíróság abban a perben, melyben a politikust választási csalás megszervezése és befolyással üzérkedés vádjával állított bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség.
Székely: a DNA előremenekül
A Victor Pontát körülvevő vezető szociáldemokrata politikusok elleni korrupciós vádak elsősorban azokat a választókat lázítják fel, akik egyébként sem szavaznának a miniszterelnökre – válaszolta Székely István (fotó) arra a kérdésünkre, hogyan hatnak a választási eredményekre a PSD vezetői elleni bűnvádi eljárások. „Az eddigi felmérések szerint a kormányfő szavazóbázisa elég stabil, bár a legfrissebb közvélemény-kutatások támogatottságának enyhe csökkenését mutatják” – emlékeztet a politológus. Hangsúlyozta azonban, hogy az egyes korrupciós esetek már olyan „kritikus tömeggé” állhatnak össze, aminek már lehet hatása az elnökválasztásra. „Ha a sok korrupciós eljárás nyomán az a kép alakul ki a választókban a PSD-ről, hogy ez egy korrupción alapuló párt, amely az államfőjelöltje révén a parlamenti többség megszerzése és az önkormányzati választásokon aratott győzelme után a totális hatalomátvételre készül, akkor ez kihatással lehet a PSD megítélésére” – fogalmazott Székely.
Arra a kérdésünkre, hogy összefügg-e a választási kampány a korrupciós bűnvádi eljárások sorozatával, a politológus kijelentette: a DNA tevékenysége az elmúlt hónapokban kétségtelenül felerősödött, egymás utáni veszik őrizetbe Románia meghatározó politikusait, elsősorban a szociáldemokraták soraiból. „Szerintem a korrupcióellenes ügyészség előremenekül, a PSD vezetői ugyanis kinyilvánították, hogy a DNA eljárásait inkorrektnek tartják, politikai indíttatásúnak gondolják és elsősorban Traian Băsescu államfővel hozzák kapcsolatba” – jelentette ki, arra utalva, hogy a DNA attól tart: az elnökválasztás után már nem áll módjukban az eddigi hatékonysággal fellépni a korrupció ellen. Az ügyészek aggodalmának lehet némi alapja a politológus szerint. Attól tartanak ugyanis, hogy ha Ponta megszerzi az államelnöki tisztséget, nem lesz többé akadálya az igazságszolgáltatás átszabásának. Pontának miniszterelnökként a PSD-n belül éppen azt róják fel, hogy nem tudja leállítani a politikustársai ellen kezdeményezett eljárásokat, ő pedig Băsescu államelnöki pozíciójával magyarázza ezt.
Székelynek ugyanakkor meggyőződése, hogy az amerikaiak – akár önös gazdasági érdekre visszavezethető – szempontjai segítettek felpörögni a korrupcióellenes harcot Romániában. „Nyilván, felmerül a kérdés: ha az Egyesült Államok annyira szigorú a magyarországi korrupcióval szemben, akkor miért nincs egy szava sem Románia esetében? Ez egyrészt azért van, mert Bukarest másképp viszonyul Moszkvához, mint Budapest, másrészt Romániában a korrupcióellenes küzdelem ténylegesen felpörgött” – magyarázta. A telefon- és beszélgetés-lehallgatásokra alapozó bűnvádi eljárásokról ugyanakkor megjegyezte: számára meglepő, hogy az elmúlt évek történései után még akadnak olyan politikusok Romániában, mint Viorel Hrebenciuc, akik azt gondolják, hogy ők érinthetetlenek.
A politológus a PSD-n belül beinduló hatalmi harcokról megállapította: szerinte Victor Ponta hibázott, amiért nem zárkózott el bármilyen találgatástól a következő miniszterelnök személyét illetően. Felidézte, hogy a kormányfő már korábban elkezdte előkészíteni George Maiornak, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójának a miniszterelnöki kinevezését arra az esetre, ha megnyeri az államfőválasztást. Azt próbálta megnyugtatásképpen üzenni a szavazóknak, hogy a PSD nem kívánja mindenáron az összes hatalmi pozíciót megszerezni magának. „Ponta ezért azt mondta: ha államfő lesz, a kormányfőnek nem kellene PSD-snek lennie. Ezzel beindultak a találgatások a pártban, mert a szociáldemokrata megyei kiskirályok miniszterelnök- és pártelnök-jelöltje köztudottan Liviu Dragnea főtitkár. Nem kellett volna ezt a kérdést semmilyen formában elővenni, mert a téma megnyitásával óhatatlanul az összes PSD-n belüli érdekcsoport bejelentette az igényét a Victor Ponta államelnökké választása után felszabaduló tisztségekre, ez a rivalizálás pedig zavart okoz a pártban a választási kampány hajrájában” – mondta a politológus.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!