Szélsőjobb siker és kudarc az EP választás

Erős maradt a két nagy, jelenleg is koalícióban működő párt Németországban, ahol a liberálisok újabb kudarca mellett több kis párt is brüsszeli mandátumhoz juthatott a bejutási küszöb eltörlése miatt. Parászka Boróka tudósítása a német fővárosból.

Feszült kampányzáró hét után magas részvételi aránnyal zárult az EP-választás Németországban: bár a CDU-CSU 36 százalékos győzelmét prognosztizálták urnazáráskor, a konzervatív oldal szavazóinak bő egy százalékát elvesztette. A Martin Schulz vezette szocdemek a második helyen végeztek, a szavazatok 27 százalékát érték el, szavazótáboruk a legutóbbi választásokhoz képest 6 százalékkal nőtt. A zöldek tíz, a liberálisok 3 százalék körüli eredményre számítanak a szavazófülkék zárásakor, az utóbbiak az idei EP választások nagy vesztesei, 11 százalékról zsugorodott a rájuk voksolók köre. A magas részvételi aránynak több oka volt. A konzervatívok és a szociáldemokraták bár egymással szemben versenyeztek, konszenzus volt a két nagy párt között arról, hogy a választások tétje a szélsőséges erők visszaszorítása. Erős kampányanyagokkal, személyesen szólították meg a szavazókat, visszatérő szlogen volt: „mindegy kire szavazol, csak a nácikra ne”. Olyanok is részt vettek a választási felkészülésben, mint Rainer Hess, az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának, Rudolf Hessnek az unokája, aki szélsőségesekkel szembeni aktív fellépés fontosságára figyelmeztette a németeket.

Nácimentes övezetek A széleskörű társadalmi összefogás mozgósító erővel bírt, de a szélsőjobb számára is felhajtó erőt jelentett: akiket sem a mérsékelt jobboldal, sem a baloldal nem tudott visszatartani, az NPD-re szavazott. A náci pártként számon tartott szervezet egy képviselőt küldhet a brüsszeli parlamentbe, sikerét a bevándorlásellenes politikára és a török munkavállalókkal szembeni fellépésre alapozta. Mandátumhoz juthat még Németországban több kis párt is, így az állatvédők, a családosokat képviselők is küldhetnek egy-egy képviselőt, de sikerrel jár a német kalózpárt is. Az ok: nincs bejutási küszöb.
A kampányhajrában több tüntetés is zajlott Berlinben, rendszeresen összeszólalkoztak a szélsőjobbos és baloldali szimpatizánsok, a politikai viták szó szerint az utcán folytak. A náci szervezetekkel szembeni fellépést a német fővárosban élők jelentős hányada támogatta. Berlin utcáin több helyen láthatóak plakátok, amelyek „nácimentes övezetet” jelölnek, üzletek kirakatában is fel-fel tűnik a „nácikat nem szolgálunk ki” üzenet. Az SPD az Alexanderplazra szervezett választási nagygyűlésén felvonult a rendőrség, és „profi” tüntetők is részt vettek. Amikor a Martin Schulz által vezetett demonstrációt provokátorok próbálták megzavarni, náciellenes jelszavakat hirdető táblákkal körülvették az ellentüntetőket, eltakarták az elutasított jelszavakat, hangos kiabálással lehetetlenítették el a megszólalásaikat. A rendőrség akadályozta meg, hogy a konfliktusok verekedéssé fajuljanak. Egy szélsőjobbos tüntető azt a fényképezőgépet is elvette, amellyel az Erdélyi Riport számára rögzítettem a történéseket: a készüléket a helyszínen rendőr szolgáltatta vissza.

Két oldalról támadva A baloldali tüntetők Martin Schulzon a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség, a TIPP támogatását kérték számon. A kritikusok szerint ez a multinacionális cégek érdekeinek kiszolgálását biztosítja az USA-ban és az Európai Unión belül. A befektetők érdekei érvényesülnének a nemzeti élelmiszerekre és termékekre vonatkozó biztonsági előírásokkal szemben, a kulturális és klímapolitikában, az információszabadságot érintően és az adatvédelemben is. Több baloldali párt, szervezet, szakszervezeti tömörülés is szembefordult az SPD-vel emiatt, a kampányzárón tehát Schulz két irányból is éles támadásokkal nézett szembe: szélsőjobbról, és a szociáldemokratáknál radikálisabb baloldal részéről is. Az SPD listavezetője, és a párt többi megszólalója arra hívta fel a tüntetők figyelmét, hogy Európa, az ukrajnai válság, és az unióellenes erők megerősödése miatt is nehézségekkel néz szembe, és most ennek a krízishelyzetnek a kezelése élvez elsőbbséget, az általa vezetett szervezet pedig arra törekszik, hogy megőrizze az európai közösség nyitottságát és toleranciáját.

Le Pen nyert Franciaországban a németországi folyamatokkal ellentétes tendenciák határozták meg az EP-választás eredményét. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 25 százalékos eredményt ért el, ez a párt vált a francia választások győztesévé. A második helyen az UMP, a konzervatív népi mozgalom végzett. Az urnazáráskor 19 százalékos eredményt becsültek az előrejelzések szerint, ez tíz százalékkal kevesebb, mint az öt évvel ezelőtti választások idején. Radikális törés ez a jobboldalon, azt jelzi, hogy amíg a mérsékeltek szavazataik egyharmadát elvesztették, a szélsőjobboldal támogatottsága négyszeresére nőtt. A szocialisták 14 százalékot kaptak, így övék a harmadik hely az idei megmérettetésben, de ez visszalépést jelent: két százalékot vesztettek a 2009-es teljesítményhez képest.