Székelyföldnek is jut a kínai pénzeszsákból

Nagylelkű beruházásokat és 10,5 milliárd eurós hitelkeretet ígért Romániának és a többi közép- és kelet-európai országnak a térség vezető politikusaival tartott bukaresti csúcstalálkozóján a kínai kormányfő. Az ázsiai befektetők jelenlétéből még Székelyföld is profitálhat. Brüsszel nem nézi jó szemmel a román fővárosban aláírt megállapodásokat. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Már a Hargita és Kovászna megyei gazdák is reménykedve tekintenek múlt hét óta a világ egyik gazdasági nagyhatalmára, Kínára. Az ázsiai ország miniszterelnöke ugyanis nagylelkű beruházásokat (lásd keretes írásunkat) és 10,5 milliárd eurós hitelkeretet ígért Romániának és a többi közép- és kelet európai országnak a térség vezető politikusaival tartott bukaresti csúcstalálkozóján, a megcsörgetett pénzeszsákból pedig Székelyföldre is csurranhat valamicske. A Li Ko-csiang vezette népes küldöttség a román kormánnyal 8,5 milliárd eurós összértékű beruházásokról szóló memorandumokat, szándéknyilatkozatokat írt alá, közöttük a Székelyföldön honos pirostarka szarvasmarhák exportjáról szóló megállapodás is szerepel. Mindez egyelőre azonban csak ígéret, ráadásul az Európai Unió döntéshozói is egyre gyanakvóbban és rosszallóbban követik figyelemmel Kína betörési próbálkozásait a közép-kelet-európai piacra.
A kínai agárbefektetők figyelmét Tánczos Barna szenátor hívta fel a székelyföldi lehetőségekre. A politikus az Erdély Riportnak felidézte: mezőgazdasági államtitkárként 2011-ben járt egy agrárkiállításon Kínában, és akkor kezdődtek el a tárgyalások a romániai szarvasmarha-export lehetőségéről. A kínaiak vegyes hasznosítású marhákat szerettek volna importálni, és a betegségeknek ellenálló, kiváló génállományú pirostarkákra irányult a figyelmük. Ez a fajta pedig Besztercén és Brassón kívül elsősorban Székelyföldön honos. „Amikor először jött kínai delegáció Romániába az állatok iránt érdeklődni, akkor nem Besztercére vittem a küldöttséget, hanem Székelyföldre” – magyarázta Tánczos.
Mint megtudtuk, az exportot a két megye szarvasmarhatartó egyesületei bonyolítják le, nem közvetítő cégek. A kínaiak ezer euró körüli összeget fizetnek egy 300-350 kilogrammos üszőért. „Ez egy tisztességes ár. A székely gazdák egyértelműen jól járnak” – mondta a szenátor, aki példaként hozta fel, hogy a vemhes üszőket 1600 euróért kínálják az osztrák gazdák. Az üzletkötés egyik fontos feltétele a múlt héten, a kínai miniszterelnök vezette küldöttség bukaresti látogatásakor már teljesült: megállapodás született a két ország állategészségügyi hatóságai között az élőállatok exportjáról, és kínai és a román miniszterelnök pedig egyaránt kész tényként említette, hogy a székelyföldi marhák hamarosan hajókra kerülnek. Tánczos szerint ez azért nagy szó, mert az élőállatok és spermájuk exportja problematikus. Az állategészségügyi hatóságok ugyanis „rettenetes kekeckedő”, nehezen meggyőzhető intézmények.

„Magyarországnak például a mai napig nem adtak engedélyt arra, hogy élőállatot exportálhassanak Kínába, ez Romániának sikerült” – mondta a volt mezőgazdasági államtitkár.

Gondot jelent azonban még, hogy az állatokat törzskönyvezni kell. Romániában a Brassó megyei Simental Típusú Pirostarka Tenyésztők Egyesületének van jogosultsága elvégezni az export létrejöttéhez elengedhetetlen törzskönyvezést, valamint a tejkontrollal kapcsolatos vizsgálatokat. Ez a folyamat azonban már elkezdődött. Tánczos tájékoztatása szerint 3800 szarvasmarha törzskönyvezési procedúrája indult el, s reményeik szerint jövő tavaszra 20-25 ezer egyed törzskönyvezése indulhat be. „Ez nem csak a Kínába irányuló export miatt, hanem azért is fontos, mert ezt a szakszerű tenyésztés megköveteli” – magyarázta. Tánczos becslése szerint az első Kínába induló hajóra összesen 4000 egy év körüli pirostarka üsző kerül Konstancán jövő tavasszal, ezek nagy részét Székelyföldről szállítják majd el az ázsiai országba.

Befejeződhet CernavodaA marhaexport csak Székelyföldnek, a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktora befejezésének finanszírozására tett kínai ígéret egész Románia számára fontos. „Ha megépül a két reaktor, az atomerőmű kapacitása megduplázódik, és az ország villamosenergia-szükségletének mintegy negyven százalékát fedezheti” – magyarázta az Erdélyi Riportnak Vajda Borbála. A Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság – egyébként Kínában született – volt elnökétől megtudtuk: a román állam már nagyon rég keres befektetőket a reaktorok befejezésére, annál is inkább, mert ezt az ország energetikai stratégiája 2020-ra irányozza elő. „Igen nagy összegről, 4 milliárd euróról lenne szó. Az európaiaknak nincs, ám a kínaiaknak van ennyi pénzük” – mondta Vajda. A befektetésben a China General Nuclear Power Group érdekelt, amelynek képviselői már 2012 októberében itt jártak. A beruházást jövőre el is kezdenék, és a kivitelezés legtöbb öt évig tartana, így van remény arra, hogy 2020-ig befejezzék. „A Cernavodán is használt CANDU típusú reaktort a kínaiak saját országukban négy év alatt megépítették” – magyarázta a szakember.
Vajda Borbála tájékoztatása szerint a reaktorok megépítésével a kínai befektetők részvényesekké válnak az erőműnél. A munkálatokat a kanadai Lavalin vállalat bevonásával végzik el. A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. A 706 megawatt kapacitású erőmű tavaly az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 18 százalékát fedezte.

A kínai energetikai befektetéseknek van erdélyi vonzata is: szintén az ázsiai ország befektetőinek pénzéből valósulna meg a Kolozs megyei Tarnica-Laposnya vízi erőmű is, amelynek megépítése szintén szerepel az energetikai stratégiában.

„Ez a létesítmény rendkívül fontos lesz Románia energetikai egyensúlya megteremtéséhez. Ha például egy-két napra műszaki okokból leáll a cernavodai erőmű, lenne mivel pótolni a kieső árammennyiséget” – magyarázta Vajda. Az egymilliárd eurós beruházást a kínai Gezhouba Group International valósítaná meg a Bukarestben aláírt szándéknyilatkozat szerint.

Brüsszeli aggodalmakAz Európai Unió döntéshozói egyelőre azt szeretnék, ha Kína Közép-Kelet-Európának tett ígéretei a szándéknyilatkozatok szintjén maradnának. Az Európai Bizottság a múlt heti csúcstalálkozó előtt körlevélben szólította fel a 28 tagállamot, hogy a Kínával fenntartott kétoldalú kapcsolataikban ne lépjék át az ázsiai nagyhatalom és az Európai Unió közötti együttműködés irányelveit. Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő szerint az aggodalom oka, hogy az ázsiai ország felé kacsintgató közép-kelet-európai államok nem tartják be a befektetések uniós szabályait, nem hirdetnek versenytárgyalásokat a közberuházásokra, hanem közvetlenül kínai cégekkel kötnek szerződéseket. Emellett Brüsszel attól is tart, hogy a kínai gyártók európai országokba költöznek és termékeikkel elárasztják az uniós piacot.

„Ha egy kínai cég megveti a lábát Romániában és termelni kezd, akkor már uniós árucikkeket termel. Ezek ellen Brüsszel már nem tud védekezni, és romolhat az uniós piaci szereplők versenyképessége” – magyarázta az az Erdélyi Riportnak az ep-képviselő.

Mindazonáltal Winkler szerint Románia rengeteget nyerhet a Kínával való gazdasági kapcsolatokból, ha nem feledkezik meg arról, hogy fő érdekei az országot az európai unióhoz kapcsolják, és nem válik a kínai érdekek képviselőjévé azEU-n belül. a kínai befektetések égi mannát jelentenek Romániának, ugyanis a külföldi beruházások tekintetében az országnak 2013 volt az elmúlt két évtized leggyengébb éve. ez az EP-képviselő szerint a tavalyi politikai válság következménye. az államfő leváltására irányuló próbálkozások ugyanis megingatták az Európa unió bizalmát Romániával szemben, ami maga után vonta a beruházók bizalmának megingását is. „ezért gazdasági szempontból a most megkötött egyezmények kiemelkedően fontosak lehetnek, ha az EU számára is elfogadható módon valósulnak meg” – összegezte Winkler. megemlítette azt is, hogy az európai beruházási bank korábbi tanulmánya szerint a közép- és kelet-európai tagállamoknak hosszú távon lehetetlen felzárkózniuk az uniós átlaghoz, vagyis tartós lesz a gazdasági leszakadás. „ennek következtében Brüsszel arra sem kötelezheti ezeket az országokat, hogy tartsák be a többnyire a régi és erős tagállamokat előnyben részesítő uniós szabályozást” – fogalmazott az EP-képviselő.
A román kormány a múlt heti csúcstalálkozó előtt és azt követően is igyekezett eloszlatni a brüsszeli aggodalmakat. „a kínaiak maguk sem kérték, hogy direkt megbízással jussanak befektetési szerződésekhez Romániában, csak felajánlották tőkéjüket romániai fejlesztésekhez” – nyilatkozta Victor Ponta kormányfő a kínai delegáció távozása után.