„Ponta győzelmében érdekelt Băsescu”
2014. 10. 03. 15:59
Traian Băsescunak az az érdeke, hogy ne Klaus Iohannis, hanem Victor Ponta nyerje meg az elnökválasztást – véli CRISTIAN PÂRVULESCU, a Pro Democratia Egyesület elnöke. A politológust Cseke Péter Tamás az RMDSZ autonómiatervezetéről is kérdezte.
Tizennégy jelölt indul a romániai államelnök-választáson. Az egyik közülük az államfő szerint titkosügynök volt. Provokáló kérdésnek szánom: melyik jelöltre utalhatott Traian Băsescu?
Fogalmam sincs, ezt csak az államfő tudja. Mindenesetre a titkosügynök-téma eddig az összes választási kampányban felbukkant különböző változatokban, a „volt szekusok” témájával együtt. Már a legelső, 1990-es választások a jelszavak szintjén a neokommunista és a kommunistaellenes erők küzdelme volt. Akkor az volt a központi téma, hogy ki tartozott a volt pártnómenklatúrához és ki ette a híres szójás szalámit. Azóta eltelt huszonöt év, és már nem olyan hatékony a szekusozás, így a titkosügynök-vád lett a divat. Már a 2012-es parlamenti választások kampányában is használták.
Mi volt a célja az államfőnek az egyik jelölt állítólagos titkosügynöki múltjának a meglebegtetésével?
Több válasz is lehetséges. Ha valóban titkosügynök volt valamelyik jelölt, a múltját a törvény nem engedi feltárni. Így az államfő sem juthatott törvényes úton az információihoz, legfennebb gyanakodhat. Ezért azt gondolom, hogy Traian Băsescu azt szeretné, ha utódját az elnöki székben gyanú lengené körül, bárki is legyen az a személy. Egyébként hivatalosan valóban tizennégy jelölt van, ám csak kettő juthat a második fordulóba: a szociáldemokrata kormányfő, Victor Ponta, és a jobboldali pártszövetség jelöltje, Klaus Iohannis. Akármelyikük nyer, a múltjával kapcsolatban kérdőjelek lesznek a választókban, ami csökkenti a legitimitását, tekintélyét, és ezzel a hátránnyal kezdi majd a mandátumát.
Szerintem Traian Băsescunak az az érdeke, hogy Victor Ponta győzzön a választásokon, mert csak így válhat a jobboldali ellenzék informális vezetőjévé.
Azért informális, mert nem hinném, hogy valamelyik párt élére állna a mandátuma lejárta után. Ha pedig Ponta győz, a múltjával kapcsolatos gyanú nagy teher lesz a számára. Mindenesetre a titkosügynök-vád az első látványos témája ennek az elnökválasztási kampánynak, és meggyőződésem, hogy számíthatunk még hasonlókra a következő hetekben. Lesznek még akár övön aluli ütések, amelyek kibillentenek egyensúlyukból egyes jelölteket. Nem hiszem azonban, hogy ezek a kampányelemek meghatározó módon befolyásolni tudják majd a jelenlegi erőviszonyokat: Ponta és Iohannis kerül a második fordulóba, mert jelentős pártok állnak mögöttük.
Néhány nappal azután, hogy az államfő elhintette a titkosügynök-témát, egy hozzá közel álló ismert román újságíró élő adásban vallotta be, hogy a katonai hírszerzésnek dolgozott. Van-e összefüggés Robert Turcescu őszinteségi rohama és Traian Băsescu számításai között?
Egyesek szerint van, ám egyelőre nehéz megmondani, hogy valójában mi késztette Turcescut erre a lépésre. Azt sem tudni, hogy valóban dolgozott-e a katonai hírszerzésnek, mert az újságíró által bemutatott, az állítólagos titkos múltját bizonyító dokumentumok nem meggyőzőek. Nem tartom kizártnak azt a forgatókönyvet, miszerint Turcescu beismerő vallomása marketingfogás. Csak a napokban derült ki, hogy az újságíró játszik Tudor Giurgiu rendező legújabb filmjében, amely Cristian Panait ügyész rejtélyes okokból elkövetett 12 évvel ezelőtti öngyilkosságát dolgozza fel. Ezt a filmet október végén mutatják be, Turcescu benne önmagát, azaz Robert Turcescu újságírót alakítja. A mozi némileg kényelmetlenül érintheti Victor Pontát, aki Cristian Panait barátja volt.
Ha mindez nem lett volna elég, az utolsó pillanatban megvált a posztjától, s leadta a jelölését a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója. Miért tette meg Teodor Meleşcanu ezt a lépést?
Ezen csak spekulálni lehet. Ne feledjük, hogy Meleşcanu már korábban, 2000-ben is indult az államelnök-választáson, és igen szerény eredményt ért el. Mivel az utolsó pillanatban, ráadásul gyanús körülmények között szállt be a választási küzdelembe, nem számít erős jelöltnek. Nagy hátránya, hogy egyetlen politikai párt sem áll mögötte.
A szóbeszéd szerint Teodor Meleşcanu a jobboldal tartalékjelöltje arra az esetre, ha időközben Klaus Iohannis számára kedvezőtlen ítélet születik a legfelső bíróságon az összeférhetetlenségi ügyében, és nem kaphat köztisztséget. Ezt hogy kommentálja?
Ez spekuláció. Kicsi a valószínűsége annak, hogy a legfelső bíróság az elnökválasztás előtt ítéletet hoz Iohannis ügyében. Egyelőre ugyanis a bírák még csak azt vizsgálják, hogy egyáltalán tárgyalják-e a feddhetetlenségi ügynökség fellebbezését. Ha pedig Johannis államfő lesz, a mandátuma idejére a törvény szerint ezt a pert felfüggesztik. Úgy vélem, a tizennégy jelölt közül legalább tíznek nem az elnökválasztás megnyerése a célja, hiszen esélytelen erre. A valós cél erősíteni az alkupozícióit a második forduló előtt. Meleşcanu mandátuma a SIE élén még nem közeledett a végéhez, de az elnökválasztás után – akár Ponta, akár Iohannis nyer – már nem lehet biztos abban, hogy megőrizheti. Ezért indulásával inkább azt szeretné elérni, hogy az első fordulóban szerzett támogatottságát pozíciója megőrzésére válthassa a második fordulóba bejutó jelöltek valamelyikénél.
A titkosügynök-téma mintha részben még az RMDSZ által közvitára bocsátott autonómiatervezet visszhangját is elnyomta volna. Álltak-e ön szerint választási számítások a mögött, hogy a jogszabályt Kelemen Hunor közvetlenül a kampány kezdete előtt mutatta be?
Természetes, hogy az RMDSZ a választási kampányt felhasználja az elképzelései széles körű ismertetésére. Ezt talán az utolsó esélye arra, hogy egy olyan kérdéssel álljon a román közvélemény elé, amelyet más időszakban esély sincs vitára bocsátani. A választási kampány erre lehetőséget ad. A székelyföldi autonómia gondolata ugyan nem új, de megvitatása eddig elmaradt. Most a román pártoknak ilyen vagy olyan módon, állást kell foglalniuk róla. Persze, álláspontjuk sejthető, de a lényeg, hogy a téma kikerülhetetlen. Ha pedig az RMDSZ-nek sikerül racionális partnert találnia, akkor el is kezdheti a tárgyalásokat a tervezetről. Egyébként elképzelhető, hogy Klaus Iohannisnak gondokat okozhat majd a szembesülés a székelyföldi autonómia kérdésével. Őt ugyanis a választók a romániai német közösséghez tartozónak könyvelik el, így érzékenyebbnek kellene lennie a kisebbségi közösségek akarata iránt. Azért lesz a téma számára kényelmetlen, mert román szavazatokra hajt, és tudja, a román választók elsöprő többsége még csak hallani sem akar a székely autonómiáról.
Több elemző arra számított, hogy a tervezet közvitára bocsátása után Victor Ponta drasztikus lépésre szánja rá magát, és eltávolítja az RMDSZ-t a kormányból. Ez nem történt meg, miért?
Ponta nem engedhette meg magának, hogy megváljon az RMDSZ-től, hiszen a második fordulóban magyar szavazatokra is számít. Terjed ugyan a sztereotípia, hogy a magyarok – főként a székelyföldiek – általában a jobboldali jelöltre szavaznak az elnökválasztás második fordulójában, de ez nem igaz. Tíz éve, 2004-ben például a Hargita megyeiek 75 százaléka Adrian Năstaséra szavazott. Persze, az más időszak volt, az RMDSZ-nek akkoriban nem volt magyar ellenzéke sem, most azonban Kelemen Hunornak magyar ellenjelöltje is van az államelnök-választáson. De a lényeg: van tétje annak, hogy kire szavaznak a magyarok a második fordulóban, és ezt Ponta is jól tudja, ezért nem bántotta az RMDSZ-t. Amúgy a Szociáldemokrata Párt álláspontja jól ismert, mondhatni szabványos az autonómiatervezettel kapcsolatban: szerintük a jogszabály alkotmányellenes.
Ön szerint nem alkotmányellenes?
Ezt nem lehet megállapítani addig, amíg az alkotmánybíróság nem fogalmazza meg az álláspontját a tervezetről.
Miért lenne alkotmányellenes Romániában egy olyan törvény, amelyhez hasonló Spanyolországban vagy Olaszországban alkotmányos?
Pedig az utóbbi két ország is egységes állam. Vajon erről nem inkább az alkotmánybíróságnak kellene állást foglalnia a Legfelső Bírói Tanács helyett? (A CSM egy nyilatkozatban az alaptörvénybe ütközőnek nevezte az RMDSZ tervezetét – szerk. megj.)
És hogyan látja, milyen esély van elfogadtatni Romániában egy ilyen törvényt?
Nagyon sok függ a nemzetközi kontextustól is, de elsősorban a romániai politikai döntéshozóktól. Attól, hogy miként zajlanak le a viták, az alkudozások erről a tervezetről. Az RMDSZ-nek 1994 óta a fontosabb kérdésekben általában sikerült kompromisszumra jutnia a nagyobb román pártokkal. Nem tudom, hogy az RMDSZ a szavazói nyomására dolgozta-e ki a tervezetet, de tény, hogy a romániai magyarok akarata áll mögötte.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!