Nemzetállam alacsony küszöbbel

Bár az már eldőlt, hogy Románia nemzetállam marad, mutatkozik esély arra, hogy a módosított alkotmány a kisebbségeket államalkotó tényezőként ismerje el. Az alaptörvény vitáját a múlt héten kezdte el az illetékes parlamenti bizottság. A kilátásokról Márton Árpád képviselőt és Varga Attila alkotmányjogászt kérdezte CSEKE PÉTER TAMÁS.

Bal lábbal indult, de kedvezőbben folytatódhat a romániai magyar közösség számára a román alkotmány módosításának múlt héten elkezdődött parlamenti bizottsági vitája. A testület azután látott hozzá a munkához, hogy valamennyi frakció és az alaptörvény társadalmi-szakmai vitájának lebonyolításával megbízott alkotmányozó fórum is beterjesztette javaslatait. A kormánypártok mindenesetre eltökéltek abban, hogy Romániának őszre módosított alkotmánya legyen: ennek érdekében az erről szóló referendum érvényességi küszöbét ötvenről harminc százalékra csökkentették. Az ellenzék – beleértve az RMDSZ-t – tiltakozott a szociálliberálisok eljárása ellen, az ügy az Alkotmánybíróságon dől el.

Románia nemzetállam marad Victor Ponta kormányfő az RMDSZ kongresszusán tartott beszédében azt nem tudta megígérni, hogy törlik az nemzetállam fogalmát az alkotmányból, azt azonban igen, hogy „valamilyen formában” államalkotó tényezőként ismerjék el a kisebbségeket. A parlamenti alkotmánymódosító bizottság múlt szerdán kezdte el az alaptörvény cikkelyenkénti vitáját, és az ülésen történtek igazolták a miniszterelnök szavait. A testület ugyanis úgy döntött, az RMDSZ javaslata ellenére nem változik Románia nemzetállamként való meghatározása, ám elviekben elfogadta a kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerésére vonatkozó kérést – tudtuk meg Márton Árpád képviselőtől, aki Máté András frakcióvezetőt helyettesítve vett részt a bizottság munkájában.
A politikus az Erdélyi Riportnak elmondta, az ország nemzetállamként való meghatározásának törlésére tett javaslatot csak jómaga támogatta. A többi bizottsági tag egyebek közt azzal indokolta elutasító álláspontját, hogy az alkotmány 152. cikkelye korlátokat szab az alaptörvény utólagos módosításának, és a nemzetállami meghatározás megváltoztatását is tiltja.
Az RMDSZ-es politikus a bizottsági vitán ragaszkodott ahhoz, hogy szintén az első cikkelybe kerüljön a kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése. „Kifejtettem azt, ami a kilencvenes évektől problémánk az első cikkellyel: a nemzet szó értelmezése és az állammal való összekapcsolása azt eredményezi, hogy akár a már létező jogainkat is meg-megkérdőjelezik” – magyarázta. A javaslat egyik leghevesebb ellenzője a liberális Tudor Chiuariu volt igazságügyi miniszter, aki egyenesen azt szerette volna, hogy az alkotmányban mindenhol a „nemzet” fogalmával helyettesítsék az „állam” és a „nép” kifejezést. Márton Árpád emlékeztetett arra, hogy különböző országokban eltérően értelmezik a nemzet fogalmát, több államban a nemzet alatt az állampolgárságok összességét értik. „A román alkotmány a nemzet szinonimájaként használja a nép kifejezést. Erről a preambulum kapcsán is vita volt” – mondta a politikus.
Az RMDSZ-es képviselő a vita során nem várt segítséget kapott egy másik liberális párti politikustól, Petre Roman volt kormányfőtől, aki szerint a kisebbségek nem az állam, hanem a társadalom alkotó részei, és más megfogalmazásban támogatni tudná megemlítésüket az államot leíró alkotmányos szövegben, az egyes cikkelyben. Márton Árpád javaslatát támogatta a kisebbségek frakciójának képviselője, Ovidiu Ganþ is, aki az ülésen elmondta: ragaszkodnak az államalkotó tényező fogalomhoz, mert a mai modern román állam létrejöttéhez az őshonos kisebbségek is hozzájárultak gazdaságilag, kulturálisan és közigazgatásilag is. Az RMDSZ-es javaslat szellemiségét még a parlamenti bizottságot vezető Crin Antonescu szenátusi elnök is elfogadhatónak nevezte.
Végül a következő ülésre halasztották annak eldöntését, hogy az egyes cikkelybe vagy a nemzeti kisebbségekről rendelkező hatos alkotmánycikkelybe kerüljön a kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerése. Függőben maradt az is, hogy az alaptörvénybe az „államalkotó” megfogalmazás kerüljön. „Várhatóan lesz egy kompromisszumos jogi formula, amely számunkra is ugyanezt sugallja, és a román politikusok számára is elfogadhatóbb megfogalmazás” – mondta Márton Árpád.
A képviselő reménykedik abban, hogy a továbbiakban sikerül elfogadtatni egy másik fontos RMDSZ-es javaslatot is. Ez arról szól, hogy sarkalatos törvénnyel tegyék lehetővé a kisebbségek hivatalos nyelvként történő elismerését bizonyos régiókban. „Az alkotmányban van egy cikkely, amely szerint az állam hivatalos nyelve a román. Ennek második bekezdéseként javasoljuk a regionális nyelvek hivatalos elismerését” – mondta az RMDSZ-es politikus.
A képviselő egyébként kételkedik abban, hogy a bizottság tartani tudja az eredetileg tervezett menetrendet, és június végéig elkészül az alkotmánymódosításról szóló jelentés. „Az első ülésen még az egyes cikkelyt sem fejeztük be, a következő ülésen a hatos cikkelyig, ha eljutunk, mert még a preambulumról is vitázni kell” – magyarázta. Ennek oka, hogy a kormánypártok között sincs egyetértés alapvető kérdésekben, még az államberendezkedésről is hosszas vita volt. „Olykor még a liberálisok egymás közt sem értenek egyet bizonyos dolgokban” – tette hozzá. A Szociál-Liberális Szövetség (USL) tervei szerint a szenátus a tavaszi ülésszak végéig, a képviselőház pedig szeptemberben fogadná el az alkotmánymódosítási tervezetet. A módosított alaptörvényt a parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia, és akkor lép hatályba, ha érvényes népszavazás is megerősíti. A referendumot októberre tervezi az USL.

Lezárult a fórumosdi Márton Árpádtól megtudtuk, a parlamenti bizottság megpróbálja figyelembe venni az alkotmányozó fórum által összegzett javaslatokat is az alkotmánymódosítási vita során. Így például az ülésen terítékre került az alkotmányozó fórumban megfogalmazott indítvány, miszerint az alaptörvény első cikkelyébe kerüljön be valamilyen formában az ortodox egyház is; egy másik javaslat szerint rögzíteni kellene, hogy Románia „természetvédő” állam. Mindkét indítványt elvetette a testület.
A civil társadalom részéről megfogalmazott több mint négyszáz módosító indítványt az alkotmányozó fórum tagjai rendszerezték és egy átfogó jelentésben összegezték, amelyet továbbítottak az alkotmánymódosítási javaslatot megszövegező parlamenti bizottságnak. A fórum elnöke, Cristian Pârvulescu politológus sajtótájékoztatóján elmondta, a közvitát lebonyolító testület ötven találkozót szervezett az elmúlt hónapokban. Szerinte a beérkezett javaslatok ellentmondásosak, többségük az általános szabadságjogokra és állampolgári kötelezettségekre vonatkozik.
Az alkotmányozó fórum munkáját azonban számtalan bírálat érte az elmúlt hetekben. A testület tevékenységével elégedetlen az egyik tagja, Varga Attila alkotmányjogász is. „A fórumnak az lett volna a rendeltetése, hogy valamiképpen egybegyűjtse azokat a társadalmi-szakmai véleményeket, amelyek az alkotmánymódosítással kapcsolatban megfogalmazódtak. Ezeket részben begyűjtötte a testület. Mindössze két hónap állt rendelkezésre, ám jobb szervezéssel többet ki lehetett volna hozni ebből a fórumból, mint lehetőségből” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak. A volt képviselő úgy fogalmazott: nem érzékeli, hogy a társadalmat foglalkoztatná az alaptörvény. „Senki sem rágja a körmét azért, hogy mi lesz majd az alkotmányban” – tette hozzá.
Varga elismerte, nem könnyű a társadalom érdeklődését felkelteni alkotmányjogi kérdések iránt, amikor égetőbb napi gondokkal küszködnek az emberek. Szerinte a fórum munkájában inkább az lett volna a fontos, hogy lecsillapítsa azokat az indulati elemeket, amelyek a társadalomban léteznek a politikával és bizonyos állami intézményekkel szemben. „Ennek a potenciális lehetőségnek a kiaknázatlanságát sajnálom. Ugyanakkor nem működött jól a kommunikáció, nem kellő szervezettséggel és rendszerességgel működött az alkotmányozó fórum” – jelentette ki az alkotmányjogász, aki áprilisban többoldalas javaslatcsomagot nyújtott be a testülethez. A volt Szatmár megyei képviselő az indítványainak csak elenyésző hányadát látta viszont az alkotmányozó fórum összegző jelentésében.

Változtattak a játékszabályokon Időközben az USL gondoskodott arról is, hogy az esetleges választói érdektelenség ne legyen akadálya az alkotmány módosításának. Javaslatára múlt szerdán a parlament leszállította a népszavazások érvényességi küszöbét, így a választói névjegyzékben szereplők több mint fele helyett a választók több mint 30 százalékának a részvételére lesz szükség ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen. A jogszabály azt is leszögezi, hogy egy népszavazás csak akkor eredményes, ha az azon feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok legalább 25 százaléka, plusz egy fő igennel voksol. Az érvényességi és eredményességi feltételek nem csak az alkotmány módosításáról szóló referendumon, hanem bármilyen véleménynyilvánító, az államfő leváltására szervezett, illetve a helyi népszavazásokra egyaránt érvényesek.
Az ellenzéki pártok – köztük az RMDSZ – jelezték, hogy az alaptörvénybe ütközőnek tartják a jogszabályt, és az alkotmánybíróságtól kérik annak megsemmisítését. Márton Árpád képviselő tájékoztatása szerint két fontos kifogásuk van. Az egyik az, hogy a kormánypártok alkotmánysértő módon megszegték a házszabályt a törvény elfogadása előtt. Magyarázata szerint a referendumtörvény módosításáról jelentést készítő bizottság a javaslatok beterjesztésének határideje előtt befejezte a munkáját, így a képviselőknek már nem állt módjukban indítványokat benyújtani. „Ezzel egy alkotmányos joguk gyakorlásában akadályozták meg a honatyákat” – mondta Márton Árpád.
Az RMDSZ másik kifogása, hogy az USL menet közben változtatta meg a szabályokat. „Módosítani bármit lehet, de ezek a módosítások a múltra és a folyamatban lévő dolgokra nem vonatkozhatnak” – utalt arra, hogy a kormánypártok a jelenlegi alkotmánymódosításhoz igazították a referendumtörvényt. Emellett a törvény megkönnyíti a polgármesterek és megyei tanácselnökök leváltását, ehhez ugyanis elég lesz a választók 25 százalékának mozgósítása, így sok elöljáró eshet a népszavazásokra jellemző alacsony részvétel áldozatául. „Különösen rossz a magyar közösség számára az, hogy ezentúl a közigazgatási határok módosítása is könnyebben történik” – tette hozzá.
Nem ért egyet a küszöbcsökkentéssel Varga Attila alkotmányjogász sem. „Ha az az alkotmányos alapállás, hogy az alaptörvényt vagy annak módosítását meg kell népszavazáson erősíteni, tehát az alkotmánynak egyfajta társadalmi közmegegyezést kell kifejeznie, akkor a referendum küszöbének legalább ötven százalékosnak kell lennie” – jelentette ki. Szerinte az eseteket meg kellett volna különböztetni: az alkotmányról szóló népszavazás érvényességi küszöbe lehetett volna 50 százalékos, más közérdekű kérdésekben kiírt referendumé pedig 30. „Számtalan európai országban nincs népszavazás az alkotmányról, és ez még mindig korrektebb eljárás, mint a küszöb csökkentése” – tette hozzá.
A harminc százalékos részvételi küszöb egyébként az államfő leváltását is megkönnyítené. A tisztségéből felfüggesztett Traian Bãsescu leváltásáról rendezett tavalyi népszavazást érvénytelenítette az alkotmánybíróság, mivel – az elnököt támogató ellenzék bojkottja közepette – a részvétel nem haladta meg az ötven százalékot. Ha a szerdán elfogadott népszavazási törvény lett volna hatályban tavaly júliusban, Traian Bãsescu már nem lenne Románia elnöke. Korábban egyébként Bãsescu is elfogadhatónak nevezte a népszavazás érvényességi küszöbének harminc százalékra csökkentését, de csak akkor, ha bevezetik a levélben történő szavazás lehetőségét a külföldön élő hárommillió román állampolgár számára.