Liberális adóreformot ígér a kormány
2015. 04. 03. 10:50A 16 százalékos egységes adókulcs bevezetéséhez hasonló léptékű adóreformra készül a kormány. A napokon belül minisztere nélkül maradható pénzügyi tárca által kidolgozott tervezet nagylelkű adóteher-csökkentéseket ígér, amelyek azonban bevallottan nagy bevételkieséssel járnak. ERDEI-DOLOCZKI ISTVÁN képviselőtől Cseke Péter Tamás megtudta, hogy az új adótörvénykönyvet az RMDSZ mindenképpen megszavazza.
Eltökélt szándéka a kormánynak a tavaszi ülésszak végéig átvinni a parlamenten az új adótörvénykönyvet, amely hosszú távon gyakorlatilag új alapokra helyezi Románia gazdaságát. A kimondottan vállalkozóbarát és fogyasztásserkentő, tehát alapvetően liberális szellemiségű jogszabály tervezete várhatóan március végén kerül a törvényhozók elé, ám a miniszterelnök kész akár kormányzati felelősségvállalással (tehát vita nélkül, a mandátumát kockára téve) elfogadtatni, ha a jogszabály vitája elakad. Victor Pontát az idő sürgeti: ha a törvény nem jelenik meg a Hivatalos Közlönyben június 30-ig, akkor a pénzügyi kerettörvény értelmében nem léphet életbe jövő év január elsejétől. És nyilván, akkor nehezebben hivatkozhat rá a jövő évi parlamenti választási kampányban. Közben szintén a jövő évi választási kampányra gondolva, a kormány után egy héttel a Pontáékéhoz hasonló adókönnyítési elképzelésekkel állt elő a legnagyobb ellenzéki párt, a PNL is (lásd keretes írásunkat). Így gyakorlatilag politikai versenyfutás tárgya lett a romániai adóreform: ezt a hajszát egyelőre nem csillapítja, hogy az adóterhek nagylelkű csökkentésével járó bevételkiesést a Nemzetközi Valutaalap szakértői szerint nemigen lesz honnan pótolni.
Mit tartalmaz a törvény?
A kormány elképzelései valóban nagylelkűek: az adótörvénykönyv a hozzáadottérték-adó (TVA) 4 százalékos csökkenését ígéri, amely így az eddigi 24 százalék helyett mindössze 20 százalékos lesz jövő év január elsejétől. Szintén januártól az alapélelmiszerek áfáját 9 százalékra csökkentenék. Ezt újabb könnyítés követi 2018-ban, amikor további két ponttal, 18 százalékra csökkenne az áfa. Az üzemanyag jövedéki adóját is 20 százalékra akarja csökkenteni jövő évtől kezdődően a kormány. Januártól mind a munkáltató, mind a munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulékot (2,3, illetve 3 százalékkal) csökkentenék, ugyanakkor az egészségbiztosításnál kiterjesztenék a járulékfizetési kötelezettséget mindenkire, aki jövedelemmel rendelkezik. Emellett eltörölnék jövőre az üzemanyagokra kievetett 7 eurócentes pótlólagos jövedéki adót és az úgynevezett oszlopadót, 2019-től pedig 16-ról 14 százalékra csökkenne az általános társasági adó.
Az új adótörvényt ismertető Darius Vâlcov pénzügyminiszter azt mondta, Románia versenyképességét akarják növelni, hogy az ország 2019-ben bevezethesse az eurót. A változások a feketegazdaság kifehérítését szolgálják, és a külföldi befektetők számára próbálják vonzóbbá tenni a román gazdaságot – tette hozzá.
A pénzügyminiszter megjegyezte: amikor 2010-ben az addigi 19-ről a mostani 24 százalékra emelték az áfát, akkor az áfacsalás mértéke a GDP 3,4 százalékáról 6,3 százalékra nőtt. Az áfa mostani csökkentésétől az adócsalás visszaszorulását remélik.
A kormány számításai szerint az új adótörvénykönyv alkalmazása mintegy 16,2 milliárd bevételkiesést okoz a költségvetésben, ám a pénzügyminiszter arra számít, hogy a szürkegazdaság „kifehéredéséből” és a gazdasági növekedésből származó többletbevételek pótolják ezt az összeget. Ez az az elképzelés, amelyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem nagyon hisz, ezért óvatosságra intette Bukarestet, de nem zárkózott el attól, hogy tárgyaljon Pontáékkal a tervezett adócsökkentésekről. A nemzetközi szervezet szóvivője kijelentette: az IMF elismeri, magas a hozzáadottérték-adó Romániában, de a kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, vagy egyéb forrásokból kell fedeznie az áfa csökkentése nyomán keletkező bevételkiesést az államháztartási hiánycél teljesítése érdekében.
|
A liberálisok bírálnak, de hasonlót terveznek
A Ponta-kabinetéhez hasonló adóteher-csökkentéseket javasol kormányprogramjában az ellenzék fő ereje, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is. Ezeket a kormány adótörvénykönyv-tervezetének nyilvánosságra hozatala után egy héttel mutatták be a PNL vezetői. A liberálisok szintén nagyvonalú adócsökkentéseket ígérnek és a demográfiai csökkenést ellensúlyozni hivatott szociális intézkedéseket helyeznek kilátásba. E szerint jövő évtől egységesen 19 százalékra csökkentenék a hozzáadottérték-adót (TVA), 2016 végéig fokozatosan törölnék az úgynevezett oszlopadót és az üzemanyag pótlólagos jövedéki adóját, 2017-től pedig 16 százalékra mérsékelnék a társadalombiztosítási járulékot.
|
„Csak jót tudok mondani”
Erdei-Doloczki István, a képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja szerint az új adótörvénykönyvnek már tíz évvel ezelőtt el kellett volna készülnie. Az RMDSZ politikusa elmondta, eddig csak a tervezet alapelveit ismerhette. „Ha a tervezet megőrzi a már ismertetett alapelveket, akkor csak jót tudok mondani róla, hiszen alig van olyan adó, amelyik ne csökkenne, vagy már a január elsejétől, vagy a későbbi évektől” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak.
Erdei-Doloczki „személy szerint” azt kifogásolja, hogy a vállalkozók eddig leírhatták az adóalapból a társadalombiztosítási járulékot, ám ezt most megszűntették, ami gyakorlatilag a profitadó 0,8 százalékos növekedésével jár. Ennek ellensúlyozására viszont bevezették a tb-járulék-csökkentést. „A pénzügyminiszter erről majdhogynem azt mondta a szakbizottság előtt, hogy valamit valamiért” – számolt be a politikus.
A képviselő ugyanakkor elismerte, hogy – mint minden új adóintézkedésnek – a kormány elképzeléseinek vannak kockázatai. „Nem tudjuk, hogy a valóságban miként fog működni. Csupán a jövő év végén kapunk valós képet gazdasági hatásairól” – magyarázta. A legnagyobb kockázatot szerinte az adóterhek csökkentésével járó költségvetési bevételkiesés jelentheti. Ez feladja a leckét a jövő évi parlamenti választások után megalakuló kormánynak.
Erdei-Doloczki szerint van remény arra, hogy a bevételkiesés pótlására vonatkozó kormányelképzelések beváljanak. A képviselő emlékeztetett a 16 százalékos egységes adókulcs 2005-ös bevezetésének hatásaira. Az akkor egy hatalmas váltást jelentett a progresszív adózáshoz szokott román társadalom számára. „Az elemzők egy része akkor is nagy bevételkiesésre számított. Meglepő módon azonban az adóbevételek nőttek, az intézkedésnek jótékony hatása volt a gazdaságra” – emlékeztetett. A jelenség hátterében az állt, hogy a vállalkozóknak az alacsony adóteher miatt már nem érte meg kockáztatni az adócsalásért járó hatalmas büntetést, inkább törvényesen fizette az illetékeket. „Arról nem beszélve, hogy a munkavállalók mennyivel jobban jártak az egységes adókulccsal” – tette hozzá a képviselő.
Arról, hogy a pénzügyminisztérium a gazdaság növekedésétől is reméli a kieső bevételek pótlását, a politikus kijelentette: az adózás lazítása ösztönzőleg hat a vállalkozásokra. „Így nő a munkahelyek száma, több nyereség termelődik, és ez szintén az adóbevételek növekedésével jár” – mondta Erdei-Dolockzi.
Két RMDSZ-javaslat is bekerülhet
A képviselő abban reménykedik, hogy két korábbi RMDSZ-es javaslat is bekerül a tervezetbe. Legalábbis erre tett ígéretet a képviselő szerint a pénzügyminiszter.
Az egyik javaslat az, hogy lehetővé tennék a nyugdíjak jövedelemadója 2 százalékának átirányítását civil szervezetek, egyházak támogatására.
„Fogadóóráimon engem is kérdeztek nyugdíjasok: ha már úgyis adóznak, akkor miért nem irányíthatják a munkavállalókhoz hasonlóan az adó egy részét oda, ahova ők szeretnék? Így be is nyújtottunk erre vonatkozóan egy törvénytervezetet, de Ioana Petrescu akkori pénzügyminiszter azt mondta: úgyis készül az új adótörvénykönyv, és a javaslatunk abba bekerül” – mondta a tervezet hátteréről Erdei-Doloczki István, aki szerint Darius Vâlcov megerősítette az RMDSZ-nek elődje ígéretét. Hozzátette, ez a bizonyos 2 százalék a tervezet előterjesztői szerint országos szinten mintegy 18 milhlió lejt jelent, tehát ekkora összeg sorsáról dönthetnének majd a nyugdíjasok.
A másik RMDSZ-es javaslat szerint jóváhagynák a hegyvidéki panziók szezonális megadóztatását, ahogyan történik ez jelenleg is a tengerparti panziók esetében, amelyek tulajdonosainak csak a turisztikai szezon ideje alatt kell épületadót fizetniük. „Ez logikus lenne, hiszen ha a vállalkozó tudja igazolni a hegyvidéki panziójában csak a tél beálltával termel jövedelmet, akkor a tengerparti panzióshoz hasonlóan mentesülnie kellene holtszezonban az épületadó kifizetése alól” – magyarázta a képviselő, aki szerint a pénzügyminiszter ezt a javaslatot is kedvezően fogadta.
|
Vâlcov hamarabb kerül fogdába, mint a tervezet a parlamentbe? Könnyen elképzelhető, hogy nem a jelenlegi pénzügyminiszter lesz az, aki az új adótörvénykönyvet a parlament elé terjeszti, Darius Vâlcov feje fölött ugyanis sötét felhők tornyosulnak: meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) múlt héten bejelentette, hogy csúszópénz elfogadása miatt bűnvádi eljárást indít a tárcavezető ellen. Darius Vâlcovot már ki is hallgatták olyan állítólagos törvénytelen cselekményekkel kapcsolatban, amelyeket még miniszteri kinevezése előtt, Slatina város polgármestereként követett el. Azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2013 között 2 millió euró kenőpénzt fogadott el egy üzletembertől, s ezért cserébe közbenjárt, hogy az illető cége kapjon meg több önkormányzati szerződést Slatinában, illetve más városokban. Az ügyben már őrizetbe vették az olténiai település jelenlegi polgármesterét. Ha hinni lehet a DNA-nak, Vâlcov elképesztő dolgokat művelt: temetőben tartott titkos találkozókat a megvesztegetővel, és műanyag zacskókban vette át a kenőpénzt. Az ellenzék máris a lemondását követeli, ám Victor Ponta kiállt mellette. A miniszterelnök közölte, a pénzügyminiszter élvezi a bizalmát, és továbbra is fontos szerep hárul rá az adótörvénykönyv tervezetének véglegesítésében. A kormányzó Szociáldemokrata Párt tagja korábban két cikluson át vezette a Románia déli részén fekvő települést, ezt követően választották szenátornak. A pénzügyi tárcát a decemberi kormányátalakítás során kapta meg. |
Mi történik a parlamentben?
A képviselő szerint nehéz megjósolni, hogy mi lesz a sorsa a parlamentben a törvénytervezetnek, az ellenzék, pontosabban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hozzáállása ugyanis egyelőre kiszámíthatatlan. „A PNL joggal bosszús, hogy nem hozták hamarabb nyilvánosságra az adórendszerre vonatkozó saját elképzeléseiket. Hasonló tervezettel álltak elő, ám egy héttel később, mint a Ponta-kormány” – mondta a politikus. Emlékeztetett arra is, hogy a pénzügyminiszter szokatlanul gondosan, már előre egyengeti a jogszabály útját a parlamentben. Arra ugyanis nem igen volt példa, hogy a kormány valamely tagja, még jóval egy tervezet benyújtása előtt ismertesse az elképzeléseit a törvényhozók illetékes szakbizottságával.
A politikus mindesetre egyértelművé tette: az RMDSZ megszavazza az új adótörvénykönyvet. „Miért ne szavaznánk meg? – kérdezett vissza. – Hiszen kivezetik az oszlopadót, amelynek törlését vagy legalább könnyítését mi is kértük. Csökkentik a TVA-t. Most mondjuk azt, hogy ne csökkentsék, amikor európai összehasonlításban ma Romániában az egyik legmagasabb ez az adónem? Vagy ne csökkentsék az alapélelmiszerek TVA-ját 9 százalékra?”
Egyébként pozitívan nyilatkozott az új adótörvénykönyv tervezetéről Fejér László Ödön is. A háromszéki RMDSZ-képviselő vállalkozói szemmel értékelte a jogszabályt. „Az adózás senkinek sem tetsző szó, így kellemes meglepetést okozott az új törvénykönyv” – nyilatkozta a politikus, aki szerint helytelen volt az a korábbi elgondolás, hogy vessenek ki minél több adófajtát, és lehetőleg minél több pénzt sajtoljanak ki a polgárokból. Fejér úgy véli: az adók csökkentéséből származó bevételkiesés egy részét pótolni lehetne, ha például jól menedzselik a több mint 1 200 állami tulajdonban levő vállalatot, amelyek adóssága 2013 végén a GDP 3,4 százaléka (kb. 22 milliárd lej) volt, és adóelmaradásuk a teljes román vállalati szféra 50 százalékát (1,3 milliárd lej) tette ki.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
