Lehűtötte a forró nyár a román-magyar viszonyt

2013. 08. 19. 22:33Magyarország elleni kirohanással zárta a román államfő a nyári táborok idei idényét Erdélyben. Traian Bãsescu kijelentette: Budapest konfliktusgerjesztő gócpont kisebbségi szempontból a térségben, ezért Románia vezető szerepet vállal a „rendreutasításában”. A töreténtekre Cseke Péter Tamás kereste a magyarázatot.


„Traian Bãsescu arra az asztalra köpött egyet, amelynél korábban többször ült” – így kommentálta a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szervezőcsapatához közel álló forrásunk az államfőnek azt a kijelentését, amelynek román és magyar politikusok, elemzők napok óta keresik a magyarázatát, és amely pillanatok alatt ismét a levegőbe röpítette az amúgy sem stabil alapokon nyugvó román-magyar diplomáciai viszonyt.

Bãsescu a határon túli románok ügyének szentelt marosfői nyári egyetemen arról beszélt: Magyarország konfliktusgerjesztő gócpont kisebbségi szempontból a térségben, ezért Románia vezető szerepet vállal a „rendreutasításában”. Az államfő ugyanakkor meglebegtette Tusványos betiltását is: kijelentette, hogy 2013 volt az utolsó év, amikor a budapesti politikusok nyugodtan járkálhattak Erdélyben. Forrásunk arra utalt: Bãsescu korábban már volt Tusványos vendége, és már-már legendásan jó viszonyt ápol az „Erdélyben nyugodtan járkáló magyarországi politikusokkal”, azaz a Fidesz vezetőivel.

Igaz, az államfő kirohanása nem csak Orbán Viktoréknak szólt. A Marosfőn zajló rendezvény kezdete előtt egy nappal zárult a Gyergyószentmiklós közeli Borzonton a kilencedik EMI-tábor, melynek díszszónoka ezúttal is a Jobbik elnöke volt. Vona Gábor idén sem hazudtolta meg magát: beszélt arról, hogy ismét föl kell vetni a nemzetközi színtéren Trianon kérdését, Magyarországnak pedig az erdélyi magyarok érdekében konfliktusokat is föl kell vállalnia Romániával. Bãsescu ugyanakkor üzent Tőkés László európai parlamenti képviselőnek is, aki Tusványos zárórendezvényén arra kérte Orbán Viktort: Magyarország vállaljon olyan védhatalmi szerepet az erdélyi magyarok felett, mint Ausztria a dél-tiroli németek felett.

Pontáék mindenkit kiosztottak A román kormánypárti politikusok a történtek után két irányban indítottak támadást: egyrészt a budapesti kormány, Vona Gábor és Tőkés László ellen, másrészt hiteltelennek nevezték az államfő kijelentéseit. Titus Corlãþean külügyminiszter forrásunkhoz hasonlóan úgy fogalmazott: Bãsescu Magyarország rendreutasításáról szóló nyilatkozata nem lehet hiteles, miután korábban egy asztalnál ült azokkal, akik „szélsőségesen nacionalista” retorikát használtak. „Amikor élére akarsz állni egy főváros, vagyis egy ország elleni akciónak, és nem teszel különbséget az egyes politikusok között, a szélsőséges megnyilvánulásokat egy egész országgal azonosítod, akkor nincs mit keresned a politikában, legalábbis a külpolitikában” – fogalmazott. Victor Ponta miniszterelnök ostobaságnak minősítette Bãsescu államfő kijelentését, amivel szerinte egy „szélsőséges politikus” – Vona Gábor – szintjére ereszkedett le. A román külügy egyébként jegyzékben szólította fel a budapesti kormány, határolódjon el a Jobbik elnökének kijelentésétől.

A magyar fél részben eleget is tett a kérésnek. A budapesti külügy úgy határolódott el Vona Gábortól, hogy emlékeztette Bukarestet: a Jobbik ellenzéki párt, ezért a magyar kormány nem vállalhatja politikusai kijelentéseiért a felelősséget. Traian Bãsescu nyilatkozatát azonban már nem intézték el ilyen kurtán.

Németh Zsolt külügyi államtitkár az államfő kijelentéseire azt válaszolta: Magyarország nem revizionista, hanem alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyarokért, ami a nemzet szétszakítottságából fakad. Ezt a felelősséget a magyar külpolitika felvállalja, és törekvéseinek középpontjában a kisebbségek számára biztosítandó emberi és közösségi jogok állnak – magyarázta. Hozzátette: „aki revizionizmussal vádol bennünket, az gyakran a kisebbségi jogok biztosítását akarja elkerülni, megspórolni”. Az államtitkár arra is kitért, hogy Tusványos civil szerveződés, és a szervezők döntik el, hogy mikor, hányszor tartják meg a rendezvényt. Vélhetően jövőre is megrendezik, „és ha meghívást fogunk kapni, akkor mi örömmel részt fogunk ezen venni, beleértve Orbán Viktort is” – közölte Németh Zsolt.

„Bãsi túltolta most egy kicsit a biciklit” A hvg.hu fideszes forrásokból úgy tudja: a magyar kormányt kevésbé izgatja az államfői dörgedelem. „Nem kell arra számítani, hogy a román kormány is azonosul az elnök kirohanásával, ez tényleg arról szól, hogy Traian Bãsescu helyzetbe akarja hozni magát és a pártját a választások előtt, így mi is helyén kezeljük a dolgot, folyamatos a román féllel a kommunikáció az ügyben, a tusnádfürdői szervezőkkel is felvettük a kapcsolatot, hogy ne aggódjanak, minden bizonnyal jövőre is lesz tábor, lehetőleg ők se reagálják túl a dolgot” – mondta a lapnak egy kormányzati forrás, hozzátéve, hogy „Bãsi valóban túltolta most egy kicsit a biciklit”.

Ezt részben megerősítette az Erdélyi Riportnak Tusványos egyik szervezője, Sándor Krisztina is. Szerinte a tábor fideszes szervezői is „átlátnak a szitán”, és nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget Bãsescu kijelentéseinek, mert „egyértelmű kampányfogásnak” tartják az államfő magyar politikusok elleni kirohanását. „Ráadásul ez nevetséges is, hiszen Traian Bãsescu azt a Tusványost támadja, amelynek korábban vendége volt” – jelentette ki. Sándor szerint köztudott, hogy az államfő népszerűsége mélypontján van, a nemrég színre lépett pártja, a Népi Mozgalom Párt pedig jobbára ismeretlen a közvélemény számára. „Ezért Bãsescu minden eszközt megragad arra, hogy változtasson ezen a helyzeten. Az a szomorú, hogy 2013-ban ismét a magyar kártyát veszi elő” – tette hozzá.

Boda: Bãsescu egyedül volt idehaza Az ügyben megszólaló romániai politikusok – beleértve az RMDSZ vezetőit – és elemzők szintén kampányfogásnak tartják Bãsescu kijelentéseit. Boda József politikai elemző azonban nem ért egyet velük. Szerinte nem állja meg a helyét, hogy az államfő a Népi Mozgalom Pártjának akart politikai tőkét kovácsolni Magyarország-ellenes kirohanásaival. Ezt azzal magyarázta, hogy Bãsescu ha akarná sem tudná átruházni a még meglévő népszerűségét erre az új politikai alakulatra. Boda azt a nézetet sem osztja, hogy az államfő a Gigi Becali bebörtönzésével és Corneliu Vadim Tudor eltűnésével keletkezett űrt kívánta betölteni nacionalista szólamaival. „Bãsescu arra ébredt, hogy tele van az erdő vaddal, és egyetlen vadász sincs a közelben. Kijelentései ugyanis akkor hangzottak el, amikor Victor Ponta kormányfő és Crin Antonescu szenátusi házelnök még szabadságon volt. Kihasználta az alkalmat, és elsőként indított frontális támadást Magyarország ellen. Tudta, hogy ha ezt nem teszi meg, megteszi Ponta és Antonescu, amint hazatért. Sőt, első dolguk lesz elővenni az államfőt, hogy szó nélkül hagyta a magyarországi politikusok kijelentéseit” – magyarázta az elemző az Erdélyi Riportnak.

Kérdésünkre, hogy milyennek látja a történtek után a román-magyar viszony alakulását, Boda elmondta: az államközi viszony amúgy is hűvösebbé vált a budapesti hatalomváltás után, amikor Orbán Viktorék szakítottak az együttes kormányülések gyakorlatával. „A román magyar kapcsolatokat folyamatos párbeszéddel, a közös kormányülések újraindításával lehetne újra normális mederbe terelni” – jelentette ki.

Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!