Közvitán az autonómiatervezet

2014. 09. 23. 09:46

Nem csak a román társadalomnak a magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos félelmeit kell eloszlatnia és a román politikusok ellenállását legyőznie az RMDSZ-nek ahhoz, hogy a múlt héten közvitára bocsátott autonómiatervezete életbe lépjen. Kelemen Hunorékra elhúzódó, többfrontos politikai küzdelem vár. Cseke Péter Tamás írása.

 

Több frontot is nyitott az RMDSZ, amikor Kelemen Hunor szövetségi elnök múlt csütörtökön közvitára bocsátotta a hónapokon keresztül érlelődő tervezetüket (lásd keretes írásunkat) Székelyföld autonómiájáról: a román döntéshozók ellenállása mellett a korábban saját autonómia-statútumot kidolgozó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) bírálataira, illetve Brüsszel értetlenkedéseire is számíthat. A törvény fogadtatását az ismertetését övező belpolitikai kontextus is befolyásolta: Románia alig több mint egy hónap múlva államfőt választ. Emellett nem feledkezhetünk meg a külpolitikai kontextusról sem: Skócia a tervezet közvitára bocsátása napján szavazott a függetlenségéről, Ukrajnában változatlanul válságos a helyzet.
A törvény elfogadtatásának mindenekelőtt egy gyakorlati akadálya is van: nem illeszthető be a román alkotmány kereteibe. Kelemen Hunor jelezte is, hogy a szövetség új alkotmány megalkotását javasolja. Szerinte a román társadalommal folytatandó „ésszerű” közvita és az előítéletek eloszlatása a legfontosabb: a tervezet parlamenti előterjesztésére az RMDSZ nem szabott magának határidőt. A közvita előreláthatóan hosszú időt, „nem egy hetet, nem egy hónapot” vesz igénybe – tette hozzá. Az RMDSZ olyan konferenciákat, kerekasztalokat akar szervezni román politikusok és szakértők bevonásával, amelyek segítenek eloszlatni a magyar autonómiaigénnyel kapcsolatos félelmeket a román társadalomban – magyarázta.

 

A dél-tiroli modell az RMDSZ-tervezet alapja

A dél-tiroli autonómiamodellt román jogi környezetbe átültető statútummal az RMDSZ a román egységes és oszthatatlan állam keretében óhajt autonómiát biztosítani a – Maros, Kovászna és Hargita megyei településeket magába foglaló – Székelyföld Régiónak. A régió fővárosa Marosvásárhely lenne, a Regionális Tanács székhelye Székelyudvarhelyen, az adó- és pénzügyi hivatalok központja Csíkszeredában lenne, az autonóm régió többi végrehajtó szerve pedig Sepsiszentgyörgyön működne. A statútum meghatározza azokat a jogköröket, amelyek regionális hatáskörbe kerülnének, leírja a régió pénzügyi működését (az adók mintegy fele helyben maradna), és az etnikai arányosság elvét érvényesítené a regionális intézményekben, közöttük az igazságszolgáltatás szerveiben. A Székelyföldet egy 77 tagból álló, közvetlenül választott regionális tanács és egy Csíkszeredában székelő végrehajtó testület vezetné. Ez utóbbi tagjait Székelyföld elnöke nevezné ki a régió hivatalos közlönyében publikált rendeletben. „Az állam nem szűnik meg ezen a területen(...) A prefektusi (kormánybiztosi) hivatal is megmarad, a megyék megmaradnak” – mondta a tervezet bemutatásakor az RMDSZ elnöke.

 

 

Az MPP a parlamenti beterjesztést sürgeti

A magát az autonómiaküzdelem „egyetlen hiteles romániai képviselőjének” hirdető Erdélyi Magyar Néppárt lapzártánkig nem kommentálta az RMDSZ tervezetét. Az EMNP már korábban közölte, lemond a saját tervezetéről, és teljes mértékben támogatja a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát, így államfőjelöltjük, Szilágyi Zsolt az SZNT támogatását is élvezheti a kampányban. Tény, az RMDSZ-nek eddig egyetlen romániai politikai szövetségese van a törvény elfogadtatásában, a Magyar Polgári Párt, amellyel korábban együttműködési megállapodást is kötött.
A tervezetet is a két szervezet szakértői dolgozták ki közösen, így értelemszerűen az MPP is magáénak érzi – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke (fotó). „Bizonyos pontjaiban nem tudtunk ugyan zöldágra vergődni az RMDSZ szakértőivel, ám örülünk, hogy végül megszületett a statútum” – mondta a politikus. Közölte, hogy a közvita során újra benyújtják a módosító javaslataikat, emellett sürgetik a tervezet mielőbbi parlament elé terjesztését. „Bár nekünk is van egy alkotmánymódosító csomagunk, szerintünk a jelenlegi alkotmányos keretek közt is meg kell próbálni elfogadtatni a parlamenttel a statútumot. Be kell nyújtani a tervezetet, aztán meglátjuk, mit szól hozzá az alkotmánybíróság” – fogalmazott Kulcsár Terza József. Hasonlóképpen fogalmazott az MPP elnöke, Biró József is. Közölte, pártja társszerzőként magáénak is tekinti a székelyföldi autonómiatervezetet, és arra szólította fel az autonómia híveit, hogy „ne álljanak sértődötten félre”, hanem vegyenek részt a statútum jobbítását és a román közvéleménnyel való elfogadtatását célzó közvitában.

 

Izsák nem érti, miért kell több tervezet

Terveze- tünkben a régiót helyette-síthetjük a megye fogalmával. Bírálóink belekapasz-kodnak ilyen fogalmi apróságokba.

(Izsák Balázs)

Biró József intése elsősorban a Székely Nemzeti Tanácsnak szólt, amelynek elnöke, Izsák Balázs úgy vélte: bomlasztja a székelyföldi autonómiamozgalom egységét, illetve a román hatalom által „ellenőrzött” alternatív mozgalmat teremt az, hogy a kormányban részt vevő RMDSZ nem az SZNT tervezetét vállalta fel, hanem újat dolgozott ki. „A mi tervezetünket annak idején az RMDSZ egyik szenátora (Csapó József – szerk. megj.) dolgozta ki, és az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak egy csoportja terjesztette a parlament elé. Nem értem, miért nem támogatja az RMDSZ az SZNT tervezetét, akár módosításokkal” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak Izsák, aki lapzártánkig még nem olvasta el az RMDSZ tervezetét. Közölte, az SZNT nem zárkózik el a közvitától, a későbbiekben módosító javaslatokkal áll majd elő.
Izsák az RMDSZ tervezetének tartalmától függetlenül fenntartja, hogy nincs alkotmányos akadálya a Székelyföld autonómiájának, az SZNT statútuma életbe léptetésének – ahogy ezt Kelemen Hunorék állítják. Kérdésünkre elismerte, hogy a SZNT tervezete is régiónak nevezi az autonóm Székelyföldet. Elismerte azt is, hogy tervezetük elfogadásának ez valóban objektív akadálya, ugyanis a román alkotmány nem ismeri el a régiót, mint közigazgatási egységet. Felvetésünkre, hogy ezek szerint azt is elismeri: az SZNT félretájékoztatja a közvéleményt, amikor azt hirdeti, hogy a tervezete nem ütközik a román alkotmányba, Izsák nemmel válaszolt. „Tervezetünkben a régiót helyettesíthetjük a megye fogalmával. Bírálóink belekapaszkodnak ilyen fogalmi apróságokba” – magyarázta. Szerinte nem lehet megvárni a megfelelő közhangulatot egy olyan kétharmados többség megalakulására, amely a székely autonómiának megfelelő alkotmánymódosítást hajt végre, ahogy az RMDSZ tálalja. „A közhangulat már rég megvan a régió fogalmának bevezetésére az alkotmányba” – magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy az alkotmánymódosítás folyamata épp azért indult be két éve Romániában, hogy az alaptörvénybe kerüljön be a régió fogalma. „Ezt akarja ma a román baloldal és jobboldal egyaránt. Ezt akadálynak nevezni szerintem ezért értelmetlen” – jelentette ki. Hangsúlyozta, az SZNT tervezetének kiindulási pontja a jelenlegi alkotmány 17. cikkelyének harmadik bekezdése, amely szerint autonóm közigazgatási hatóságok sarkalatos törvénnyel létrehozhatók. „Az autonóm Székelyföld a Székely Önkormányzati Tanács megalakulásával jönne létre, amely egy autonóm közigazgatási közhatóság lenne” – magyarázta.
Arra a felvetésünkre, hogy az alrégió fogalmának bevezetését az RMDSZ a székely autonómia megteremtése jogi keretének javasolta az alkotmány módosításakor, Izsák azt válaszolta: ez egy kompromisszumos megoldás volt. „Ezzel a megoldással az RMDSZ hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld beolvasztását a közigazgatási hatáskörökkel felruházott majdani fejlesztési Közép-régióba” – vélekedett.

 

 

Több román civil szervezet kiállt az RMDSZ mellett

Amikor az RMDSZ tervezetének korábbi változata kiszivárgott, a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelső Bírói Tanács (CSM) állásfoglalásában megkérdőjelezte a dokumentum alkotmányosságát, és az erről rendezendő közvitát is veszélyesnek minősítette. A testület úgy fogalmazott: „minden olyan – a közbeszéd tárgyává tett – téma, amely túlmutat az alkotmányosság keretein, az igazságszolgáltatás függetlenségét és tekintélyét veszélyezteti, illetve támadást jelent a jogállam ellen”.
Az állásfoglalás ellen az RMDSZ és több román civil szervezet is tiltakozott, arra hivatkozva, hogy a szabad véleménynyilvánítás betiltása vagy korlátozása a demokráciát és a jogállamiságot ásná alá. Az ActiveWatch médiafigyelő ügynökség, a Jogforrás Központ, a CeRe közéleti részvételt bátorító szervezet és a Funky Citizens Egyesület rámutatott, hogy az alkotmány politikai döntés eredménye, az ilyen közérdekű ügyekről rendezendő vitát nem akadályozni, hanem bátorítani kell. „Felhívjuk a CSM figyelmét arra, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének tízedik cikkelye szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához (...) Ez a jog magába foglalja az alkotmány előírásainak megvitatási szabadságát is, beleértve azokét a cikkelyekét, amelyeket nem lehet alkotmánymódosítással megváltoztatni” – olvasható a négy civil szervezet közleményében.

 

 

Ponta csak decentralizációt támogat

Ponta szerint nem szabad elindulni olyan „lejtőn”, amely viszályt, széthúzást eredményez.

A bukaresti politikusok és a közvélemény számára nem jelentett meglepetést az RMDSZ tervezetének közvitára bocsátása, ugyanis a dokumentum egy változata korábban kiszivárgott a román nyelvű sajtóba. Román elemzők már akkor arról írtak, hogy Székelyföld autonómiájának ilyen szintű felvállalása maga után vonja az RMDSZ eltávolítását a kormányból, ez azonban nem következett be. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy Victor Ponta miniszterelnök, a Kelemen Hunorékkal koalícióban lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje nem szeretne magyar szavazatokat veszíteni, ezért nem szánta rá magát semmilyen radikális lépésre, ilyen jellegű nyilatkozatokat sem tett. Egy interjúban úgy fogalmazott: nem támogatja Székelyföld területi autonómiáját. Szerinte a tervezet kezdeményezői is tudják, sem a PSD, sem a többi román párt nem támogatja a tervezetet. Úgy vélte, annak bemutatása része az elnökválasztási kampánynak. Ponta úgy látja, a modern román államnak, amely védi a kisebbségeket, azon kell dolgoznia a magyar kisebbség legitim képviselőivel, az RMDSZ-el együtt, hogy kiszélesítse a decentralizációt. Szerinte nem szabad elindulni olyan „lejtőn”, amely viszályt, széthúzást eredményez. Egyetért a decentralizációval, hogy a helyi választottak több hatáskört kapjanak, de van egy határ, amit egyetlen román párt sem lép túl, még az ellenzék államfőjelöltje, a német kisebbségi Klaus Iohannis sem – mondta Ponta.
Andreea Paul, az ellenzéki Demokrata Liberális Párt első alelnöke a demokraták és a román liberálisok alkotta Keresztény-liberális Szövetség (ACL) nevében kijelentette: az RMDSZ tervezete alkotmány- és Európa-ellenes, szélsőséges nézőpontot tükröz és gyűlöletet szít. Úgy fogalmazott, az RMDSZ azon törekvése, hogy „párhuzamos társadalmat” építsen ki, sikertelen lesz.

 

Antal: nem a világ vége, ha több tervezet van

Az RMDSZ tervezetének egyik kidolgozója, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester (fotó) az Erdélyi Riport kérdésére elismerte: az autonómia megvalósítása többfrontos közdelem lesz. Az SZNT bírálataira reagálva kijelentette, személyesen is sértették őt Izsák Balázs nyilatkozatai. Emlékeztetett arra, hogy az SZNT korábban többször is számon kérte az RMDSZ-en az autonómia ügyének képviseletét, és most akkor támadja az RMDSZ-t, amikor konkrét tervezettel áll elő. Antal mindazonáltal úgy véli: „nem a világ vége”, ha több autonómiatervezet is van. „Nem árt, ha a román politikum tudja, hogy az RMDSZ tervezete mellett létezik egy radikálisabb változat is, amelyet egy RMDSZ-nél radikálisabb szervezet képvisel. Ez növeli a tárgyalókészségüket” – magyarázta. Szerinte az SZNT hozzáállása azért sem annyira zavaró, mert az RMDSZ tervezetét az MPP is felvállalta, így elmondható, hogy a romániai magyar közképviselet 95 százaléka áll mögötte. Hozzátette, az EMNP csak rövid távú politikai megfontolásokból mondott le a saját tervezetéről. „Én is ismerem a néppárti politikusok véleményét az SZNT autonómia-statútumáról. Számításból léptek így” – fogalmazott. A román politikusok reakciókról elmondta: nyilván nem számított arra, hogy a parlament gyorsított eljárással elfogadja az RMDSZ tervezetét. Victor Ponta visszafogott nyilatkozatai szerinte azt bizonyítják, hogy európai politikus módjára kíván viselkedni, „függetlenül attól, hogy akar-e magyar szavazatokat vagy sem”.
A polgármester elárulta, kezdetben azt szorgalmazta, hogy az autonómiatervezetet mielőbb bocsássák közvitára, minél távolabb az elnökválasztási kampánytól. „Most azonban magam is egyetértek az időzítéssel. Sok román politikus ugyanis azért nem támadja, vagy reagál visszafogottan a tervezetre, mert úgymond az RMDSZ választási kampányfogásának tekinti. Emellett államfőjelöltként Kelemen Hunornak lehetősége lesz a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt beszélni a tervezetről” – mondta az elöljáró.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a Legfelső Bírói Tanács elhamarkodott állásfoglalását (lásd keretes írásunkat) több román civil szervezet is kifogásolta. „És már hallottam román elemzőket – például Cristian Pârvulescut – nyilatkozni arról, hogy a tervezetbe foglaltak a romániai magyar közösség legitim célkitűzéseit jelentik. Tehát elindulhat róla egy érdemi párbeszéd a románokkal is” – vélekedett.
Felvetésünkre, hogy milyen nemzetközi támogatásra számíthat az RMDSZ, amikor az EU döntéshozói zsigerből elleneznek minden fajta etnikai alapon történő közigazgatási átszervezést, Antal emlékeztetett: a székelyföldi magyar közösség az egyetlen, nagy tömbben élő kisebbség Európában, amelynek nincs különleges státusa. „Ezért csak olyasmit kérünk, ami Európában már létezik” – magyarázta. Szerinte a skót népszavazás is bizonyítja, hogy az európai nemzeti közösségek függetlenedési vagy autonomista törekvéseihez demokratikus módon is viszonyulhatnak az EU-tagállamok. „Nézzük csak meg, hogy a spanyol kormány milyen bénán kezelte a katalán elszakadási törekvéseket Londonhoz képest. David Cameron brit miniszterelnök azonban az érveket választotta a skót törekvések elfojtása helyett. Ezzel példát mutatott Bukarestnek is” – fogalmazott.

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!